2018. április 3., kedd

A közösségi hálózatok fogságában


Nem mondanék rosszat a Facebookról, a közösségi  hálózatatokról, mert végülis csak a dolgukat teszik. A terrorista terrorizál, a tanító tanít, a migráns migrál, a tolvaj lop …  
Minden kategóriának, minden egyénnek vagy korporációnak megvan az oka a létezésre. Nem önmagában kell tehát kritikával illetni, csak strukturális vagy személyi «léte okaként», kereteként. A közösségi hálózatokról beszélve azonban a személyes felelősségről is beszélni kell.  

A Cambridge Analytica szerint 50 millió amerikait kémlelnek és manipulálnak a Facebookon keresztül
Pillanatnyilag ez az új botrány.
Azt hányják a Facebook szemére, hogy sokmillió amerikai adatait adta el. A profilokat a Cambridge Analytica vizsgálta, hogy azután a személyeket célzott választási propagandával rábírja arra, Trumpra szavazzanak.
Igaz lehet?
Igen.
A Facebooknak nincs igaza? De.

A Facebook mestersége
Lehetővé tenni, hogy az emberek kapcsolatbaa lépjenek egymással, kezdeményezzenek, megosszák véleményüket. Mindezt ingyen a nap 24 órájában működő Facebookon, ami milliárdokba kerül… Fizetni senki nem akar.  
Akkor mégis mi lenne a Facebook mestersége?
A TF1 (a legrégibb francia nemzeti televízió) igazgatója egyszer így definiálta munkáját: «A TF1mestersége az, hogy a Coca-Colának adjon el a rendelkezésre álló agykapacitásból».
A Facebook mestersége jóval túlmegy a TV1 és a hagyományos média gazdasági modelljén, amelyek hiába vergődnek éppen ezen óriási különbség okán.
A Facebook képes a rendelkezésre álló agykapacitás eladására – méghozzá soha el nem ért egyéni és minőségi pontossággal.  
A Facebookon közzétett adataiddal tudhatom, ki vagy. Mit szeretsz, kikkel állsz kapcsolatban, milyen típusú információkra reagálsz, és még mesésebb, hogy milyen érzelmeket váltanak ki !
Egészen egyszerű példát adok.
Eredetileg volt egy kis felfelé mutatóhüvelykujj, «kedvelem», most már olyan emotikonok is, mint a nevetés, szomorúság, düh, stb.

Az emotikonok politikai beavatkozása
Tegyük fel, hogy olyan információt kapsz a Facebookon a média címlapján szereplő hírről, amelyben a líbiai partokon hajótörést szenvedett 150 migránsról van szó (túlélő nincs).
Aki a nevetésre nyom, feltehetően elégedett, a szélsőjobbos témák érdeklik.
Aki «a dühös vagyokra», az a szélsőbalosakra.
Aki a szomorúságra, valószínűleg érzékeny a migránsok fogadása, a humanista témákra.
Aki a felfelé mutató hüvelykujjat használhatta, csak érdeklődését mutatta ki anélkül, hogy valóban tudnánk, mit gondol a poszt tárgyáról. Az emotikonok többet mondanak.
A Facebook, a közösségi hálózatok mindegyike mást se tesz, mint az adataidat adja el, hogy jó üzenet menjen a jól kijelölt helyre. 

Csak marketing
A tömeges, egyénileg nem célzott marketinghez képest nyilvánvaló az előrelépés, ez pedig nyitott ajtó a propaganda és a manipuláció előtt.
Nem kell ezt a Facebook szemére hányni, a jogalkotókat és magunkat illeti a rosszallás.
Felelősek vagyunk azért, hogy milyen eszközt használunk, amelyek egyébként figyelemreméltóan sokoldalúak, de más aspektusukban rettentőeen veszélyesek.

A védekezés
Adataidat eladták; ha mégsem, akkor levadásszák, ellopják.
A védekezés legjobb módja az, hogy a lehető legmértékletesebb legyen «netéleted», ezt meg lehet tenni. A Facebookon az igazi barátokat kell előnyben részesíteni!!
Ne reagálj minden információra emotikonnal. Ne mutasd érdeklődéset a felemelt hüvelykujjal se.
Ne engedd meg, hogy a közösségi hálózatok «feltérképezzék» a valódi életedet, ne plakátold ki magad.
Használd ki a hálózatokat, ugyanakkor ne vesd magad azok alá. Gondolj arra is, a face, a net ‘nem felejt’, minden visszakereshető, az a megjegyzésed is, amit később letagadnál.
Két módja van annak, hogy elrejtsd a titkodat: a süket csönd vagy annyi mindennel nyakon önteni a lényeget, hogy ne legyen könnyen megkülönböztehető a haszontalanságtól.
Ha a Facebookon 5 000 hamis barátod van, közöttük 50 igazi, az algoritmusnak nehezebb lesz kihámozni valamit … a hatalom számára is, mert a tét már kezdetben az, hogyan lehet az embereket rávenni, hogy kimondják, kik ők, mit gondolnak, kire szavaznak, kik az elvbarátaik, kikkel állnak kaapcsolatban, mihez van kedvük, mik a terveik… 

Röviden, minden diktatúra és propaganda legszebb álma ez!

A közösségi hálózatok olyan termékek, amelyben te vagy a főhős.
Ugyan késő már, de nincs még minden elveszve. Készüljünk!

Charles SANNAT
https://insolentiae.com/reseaux-sociaux-le-produit-dont-vous-etes-le-heros-ledito-de-charles-sannat/


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.