Kormánypolitika

(2010.okt.15.)
A miniszterelnök a második gazdasági akciótervet ismertetve közölte:

1./ elvonják a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket, nem utalják tovább a pénztáraknak, a jövőben pedig lehetőséget teremtenek a pénztártagoknak arra, hogy viszszalépjenek az állami nyugdíjrendszerbe (hárommillió tagot és éves szinten 360 milliárd forint befizetést érint. A tagok számlájára tehát a következő egy évben nem kerül egy fillér járulék sem, a megtakarításokat legfeljebb a hozamok gazdagíthatják, az állami tb-rendszerben ugyanis jelenleg nem lehet a befizetőhöz kötni a nyugdíjfelhalmozást.)
A pénztári tagok jelenleg nyugdíjjárulékuk 8 százalékát fizetik a pénztárakba, a fennmaradó rész kerül az állami nyugdíjalapba. A járulék – szemben az adókkal – kötött felhasználású, csak a társadalombiztosítás céljaira fordítható.
Idén novembertől jövő decemberig (minimum) a pénztártagok számlájára nem kerül egy fillér járulék sem, ez mind a pénztáraknak, mind a tagoknak veszteséget jelent – hacsak letelte után az állam meg nem téríti a kiesett összeget, kamatostul.

2./ a bankadó után további „válságadókat” vezet be a kormàny : a távközlési-telekommunikációs szektornak 61 milliárddal, az energiaszektornak 70 milliárddal, a nagy áruházláncoknak pedig 30 milliárddal kell már idén hozzájárulniuk a közteherviseléshez. – Azért válságadó, mert átmeneti természetű lesz – magyarázta Orbán Viktor. De ezt az adót a három szektornak 2011-ben és 2012-ben is meg kell fizetnie.

3./ mindemellett felfüggesztik a még meg nem kezdett PPP-beruházások szerződéseit, újakat nem kötnek, és a már futó PPP-szerződéseket is újratárgyalják.

4./ a következő év legfontosabb feladata az új, arányos családi adórendszer bevezetése, a foglalkoztatási és a demográfiai fordulat megkezdése, mondja a kormány.

(Magyarázat: van egy ránk erőltetett rendszer, aminek a lényege az, hogy a nyugdíjjárulék negyed része a magánpénztárakban landolt - kötelezően - bizonyos korosztályok esetében. Ez az összeg hiányzott az állami nyugdíjkasszából. Ezért a költségvetés kénytelen volt pótolni, hogy a nyugdíjakat folyósítani tudja. Ehhez viszont rendszeresen hitelt kellett felvennie, éves szinten nettó 360 millárd forintot jelentett, amelyre 180 milliárdos kamatteher is rakódott. Évente összesen tehát 540 milliárdba kerül. Ez a lépés azt fogja jelenteni, hogy az állami nyugdíjkassza hiánya jelentősen lecsökken. Még így is lesz kb. 70-90 milliárd forint. Mi van az egyén magánnyugdíjpénztári befizetésével? Válaszom: dönthet róla. Ugyanis ezzel az intézkedéssel egyidőben mindenki számára megnyitják a visszalépés lehetőségét is az állami nyugdíjrendszerbe és akkor viszi mindenki a pénzét is a nagy kasszába, ami azt fogja jelenteni, hogy a nyugdíja 100%-át az állami rendszerből kapja majd, amelyben ezek az évek is (magánnyugdíjpénztári évek) száz százalékban elismerésre kerülnek.
Az persze továbbra is természetes követelés lehet, hogy mind az egészségügyben mind a nyugdíjrendszer felett állítsák vissza a társadalmi felügyeletet, nevezetesen ismét legyenek önkormányzatok.
Az természetesen sajnálatos, hogy számos olyan dolgot a konzervatív kormány lép meg, amit - a magát baloldalinak mondó - előző kormányzatnak kellett volna megtennie. Ahelyett, hogy ezeket a lépéseket megtették volna ráeresztették Demján pribékjeit Bajnai vezetésével az országra, aminek a következménye lett a tökéletes társadalmi kiábrándultság a totális Fidesz győzelem. Ráadásul a szocik még büszkélkedtek is vele, hogy ők bizony meg merték lépni a megszorító intézkedéseket.
Kétségtelen, hogy a baloldal furcsa versenyhelyzetbe kerül.
A bankadó, a multik megadóztatása, az energia árak befagyasztása a közvélemény szemében - ráadásul némi demagóg retorikával is megfűszerezve - maga a "csoda".
A baloldalnak tehát überelni kell ezeket a gazdaságpolitikai lépéseket, még offenzívabb baloldali politikát kell képviselni.)

Kétséges, hogy mit szól mindehhez az Európai Unió, mely tiltja az államosítást, előírja a szabad versenyt.

Megszorítások is lesznek biztosan, ha a kormány tartani akarja a GDP 3,8 %-os hiányát.

Áttételesen pedig az energiaszektortól, a kereskedelmi szektortól és a telekommunikációs szektortól (itt a kormány összesen 161 milliárdot akar elvonni), ezek a cégek a veszteségeiket valamilyen formában átterhelik a fogyasztókra.

A másik oldal pedig, hogy mindössze egyszázalékos növekményre számíthat jövőre az oktatást, az egészségügyet, a szociális szférát, a sportot és a kultúrát irányító Nemzeti Erőforrás Minisztérium a közpénzekből, miközben a tárca kilencszázalékos többletre tartott volna igényt.

Elbocsátások jönnek: százmilliárddal kevesebb jut pl. az egészségügyre, a fejlesztések visszafogására és saját kezdeményezésű megszorításokra kényszerül a miniszter, ha eleget akar tenni a költségvetési köriratban megfogalmazott nemzetgazdasági tárca elvárásainak. A legnagyobb vesztes a kultúra lesz, ez a terület az idei keretének csak 84 százalékára számíthat.