Luxleaks

Ápr. 26: a szégyen napja.

Antoine Deltour – a Luxleaks-ügyek feltárása miatt bíróság elé állítják. 10 év börtönt és 1 millió euró büntetést kockáztat.

Jean-Claude Juncker – a Luxleaks-visszaélések szerzője luxemburgi miniszterelnöksége idején. Az EU elnöke, havi 31.272 eurós fizetéssel.

Amikor a polgármester megfutamítja a végrehajtókat

Nem, nem Magyarországon, hanem – ahogyan a Le Parisien írja – a franciaországi Pas-de Calais-ban

Pas-de-Calais, április 21. Avion város – kommunista – polgármestere és két helyettese saját testével akadályozta meg egy család kilakoltatását

PHOTOPQR/LA VOIX DU NORD/SEVERINE COURBE

Tegnap reggel Jean-Marc Tellier polgármester fizikailag is ellenállt települése egyik lakosa és annak családja kilakoltatásának. Képviselőtársai és a szomszédok segítségével leállította a végrehajtást, sem a rendőrség érkezése, sem a biztonsági erők beavatkozása nem tudták meggátolni ebben. Egy jó óra hosszat tartó «izomgyakorlat» után – egyik helyettese könnyű sérülést szenvedett – végül fel kellett függeszteni a kilakoltatást. A polgármester haragja azonban ezzel sem csökkent: «Nem azért jöttem, hogy a törvénnyel szálljak szembe, hanem a társadalmi párbeszédet hiányolom. 20 km-re levő munkahellyel, 1 100 eurós fizetéssel ez a családapa képtelen családját etetni is és a számlákat is fizetni. Munkahelyétől kölcsönt akart felvenni, de főnöke elutasította kérelmét. Ha az igazságszolgáltatás döntését el kell fogadnom, akkor annak is el kell fogadnia a Dalo-törvényt (lakhatási jog)», és aláhúzta, hogy «semmiféle intézkedés nem történt arra nézve, hová költözzön innen a család».

Ideiglenesen tehát maradhatnak.

A polgármester a jövő héten találkozik a végrehajtóval avégett, hogy – ahogy reméli – «humánus megoldást találjon».

Élet (???)

Ugyan már egy hete dolgozik a koreai tulajdonú gyárban, de szerződést még nem kapott. Azt sem mondták, mennyi lesz a bére.

A közmunkából kitették, pedig kertészeti tanfolyamot is elvégeztettek vele, munka nélkül élni nem akar – nem is tudna, iskolásak még a gyerekei.

A cég saját busza viszi a dolgozókat – bejárva Tolnát-Baranyát -, egy órába telik, mire a 20 km-re levő üzemhez érkezik. Három műszakban dolgozik szalag mellett, napi háromszor tíz perc van cigarettára, wc-re, étkezésre. Vizet, kávét inni sem szabad a szalag mellett, ha meglátják, kirúgják rögtön, megmondták. Lehetne túlórát is vállalni, azzal valamivel többet kapna, talán pótolná a kieső adókedvezményt, merthogy csak időszaki munkavégzésre vették fel. Vagy alkalmi munkára? De már a 8 is sok, 136 munkadarab percenként, sorjázni kell a műanyagot mindenhonnan, selejtet nem csinálhat.

Éjszakás a jövő héten lesz először, fél is tőle – pedig még öt éve is egy másik gyár szalagján dolgozott és akkor bírta. De most már az első napon összevagdosta a kezét, mire hazaért, már meg is dagadt. A fizikai munkát végző nők – még ha egészségesek is – első testi problémái 40 év után kezdődnek, nála már évek óta megvannak.

Aztán otthon főzni, takarítani, fáradtan, kialvatlanul. Bevásárlás a családnak. A falusi kisboltban mindennek dupla az ára, drága. Az is előfordult, hogy a felvágott nyálkás volt, a tej megbuggyant, holott szavatossága még nem járt le. Rosszul tárolhatták, de a boltos nem vette vissza. Cipőt kellene venni az urának, leszakadt róla, van is rá 3 ezer forintja. De ha az üzemből egyenesen az üzletbe menne, újabb órákat veszítene... Szombaton ment – és a megyeszékhelyen délben, 1 órakor minden már zárva volt.

Este még meghallgatta a jegybank milliárdos alapítványairól szóló híradást, aztán álomba zuhant. Azt már nem hallotta, hogy az ő munkahelyének megteremtésére is 7 és fél milliárdot adott a kormány közpénzekből...

Izrael fasiszta állam, nyilatkozta Avi Mograbi filmrendező

Fotó: D.R.

2016 márc. 17.

Laure Adler a France-Culture-on interjúvolta meg a neves izraeli filmrendezőt aki kijelentette, hogy másképpen nem tudja meghatározni ezt a "nacionalista, idegengyűlölő és fasiszta" államot, ahol a jobboldal a palesztin területek elfoglalásából kifolyólag "3 millió olyan embert tart fogságban, akinek semmi joga nincs".

Az "Hors-Champs" (táborokon kívül) adásban, Avi Mograbi azt nyilatkozta, hogy "’Izrael nemcsak, hogy a kizárólag zsidók számára nem demokrácia", hanem csakis a "jobboldali zsidók számára" az.

Aláhúzta, hogy ebben az államban, ahol nem lehetünk izraeliek, csak ha zsidók vagyunk, ahol a polgári házasságkötés nem létezik, ahol a válás nem a házaspár ügye, hanem a rabbik kegyére van bízva - mivel a vallás és állam között szétválás nem létezik -, "nincs helye a szólásszabadságnak".

"Az a kormány, amely békét nem akar, Izraelt olyan zsákutcában tartja, ahonnan nincs kiút, mindent kontroll alatt tart".

"Semmilyen párbeszéd, semmilyen béke nem lehetséges addig, amíg Izrael folytatja megszálló politikáját Ciszjordániában és Gázában", folytatja és magyarázza, hogy a "két állam koncepcióját megvizsgálni sem lehet, mivel egészen kicsi az eshetősége annak, hogy a félmillió izraeli telepes a megszállt területeket elhagyja".

"Ez kétségtelenül más fasizmus, mint amit Európában megismertünk, azért is, mert az izraeliek többsége elfogadja ezt a kontrollt, mivel meggyőzték, hogy az egész világ bennünket akar megtámadni", és példákat is adott, hogyan próbál Izrael állam elhallgattatni minden kritikát, nevezetesen a civilszervezetekét és az emberi jogok védőit.  

Azt nyilatkozta, hogy mindezért "Izrael bojkottjának híve", akkor is, ha őt magát is betiltják Izraelben. Avi Mograbi világosan elítéli az "apartheid rendszert, amely ugyan bizonyos mértékben különbözik a dél-afrikaitól, "de nem kevésbé apartheid".

A filmrendezőt szintén felháborítja az a sors, amelyet Izrael az eritreai menekülteknek kínál, akiket a sivatagban börtönöz be.

Forrás: http://www.franceculture.fr/recherche?q=laure+adler#

Európai bérdömping

Germain Mugemangango face-oldaláról

(a helyi tv képe)

A belgiumi Charleroiban még mindig nagy a feszültség: az önkormányzati vezetés városszépítő munkákat rendelt, a külföldi vállalkozók (alvállalkozók) kelet-európai munkásokat foglalkoztatnak, akik már 6 hónapja, egyesek egy éve nem kapják meg bérüket. Nem beszélnek franciául, így segítséget is csak most tudtak kérni a szakszervezetektől és a Belga Munkapárttól.

Kommentek

Rudi Jehu  Charleroi polgármestere azt fújja, hogy a vallon vállalatokat kell támogatni, de a munkát skrupulusok nélküli olasz vállalkozókra bízza. A kettős nyelvezet fantasztikus példája. Csak információként: van két haverom, mindkettő munkanélküli, belga és kőműves. Munka, munka, munka, mondogatják ...

Josee Luyten A külföldieket dolgoztatni, az jó, de hogy fizetni is őket!

David Streuve Az építőiparban dolgoztam, az utcára tettek, hogy lengyeleket vegyenek fel olcsón, akik után se nyugdíj-, se az egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetni… Európai Unió, köszönjük a bérdömpinget!  

Yannick Vanonckelen A kiskereskedőket állandóan zaklatja az adóhatóság..... eközben a szomszédos munkaterületen mindenki látja a kizsákmányolt munkásokat, akiket még ki sem fizetnek… STOP a kettős bánásmódra!

Brazília

A közelmúlt eseményei meghatározó jelentőségűek a brazil dolgozók, a fiatalok és az elnyomott népi többség számára.

A Nemzeti Kongresszus államcsínyt kísérelt meg Dilma leváltása érdekében, ebben segíti azt az igazságügyi apparátus és a manipulatív sajtó. 

Tudjuk, hogy az államcsínyt arra használják fel, hogy a brutális intézkedéseket felgyorsítsák az egész munkásosztály ellen a munkaerő árának csökkentése, a közszolgáltatások megsemmisítése érdekében, a tőkés világválságban vergődő imperializmus szolgálatában.

Azt, hogy ilyen helyzetbe kerültünk, a Dolgozok Pártja vezetésének köszönhetjük, amely 13 kormányzati év alatt nem a dolgozókra, a nemzet többségére támaszkodott, nem nyújtott számukra társadalmi segítséget és nem volt hajlandó szakítani az imperializmus erőivel.

A dolgozók, a fiatalok, az értelmiség a külvárosok népe és a szegényparasztság megmutatta, hogy elképesztő erővel képes fellépni az államcsínnyel szemben. A szakszervezetek, a CUT, a diákszervezetek, a népi bizottságok felhívására óriási számban tüntettek és az egész országban széles körben kezdeményezták a népi bizottságok megalakítását.

A tüntetőknek igazuk van, hogy tiltakoznak a puccs ellen a demokrácia és a szociális jogok védelme érdekében.  

A 4. Internacionálé brazil szekciójának (az O Trabalho kommunista internacionalista frakciójának) ebben a helyzetben az a feladata, hogy járuljon hozzá minden erő összefogásához, a dolgozók, földnélküliek, fiatalok, a demokráciához ragaszkodók és szervezeteik egységéhez az államcsínykisérlettel szemben. Ez az elsőrendű feladatunk.

Mindez azonban nem jelenti – ahogyan az O Trabalho vezetése teszi –, hogy Lula-Dilma és kormányaik 13 éves politikáját támogatni kellene. A Dolgozók Pártjának O Trabalho irányzata (amelyhez ragaszkodunk annak ellenére, hogy alapszabályellenesen «önkizáróknak» minősítettek bennünket) febr. 26-án mintegy pozitív támpontként  «sürgősségi programot»  hozott nyilvánosságra a Dolgozók Pártja országos elnöksége jóváhagyásával.

A «program» nem más, mint javaslatok gyűjteménye, katalógus, messze van attól, hogy a brazil nép elvárásainak megfeleljen, nem jelent egy lépést sem előre.

Az elmúlt évek alatt Lula, aztán Dilma elnök kormányai idején az alacsony bérek vitathatatlanul nőttek és bizonyos szociális jellegű intézkedések is történtek («Családi ösztöndíj», «Házam az életem », stb.). Sok család fogadta ezeket örömmel.

De mik azok a határozott társadalmi elvárások, amelyek magát a Dolgozók Pártját is életre hívták? Milyen intézkedések történtek arra, hogy Brazília szakítson az imperializmussal és elnyerje teljes nemzeti szuverenitását?

Semmiféle közösségi tulajdonbavétel nem történt. A privatizációs törvény érinthetetlen és folytatódtak az újabb magánkézbe adások. A napi munkaidő nem csökkent. A valódi politikai reformot elfelejtették – a «koalíciós elnöki rendszerrel» és a reakciós intézményekkel szemben.

Az 1931.dec. 8-án «Forradalom és ellenforradalom Németországban» címmel publikált (Sciences Humaines kiadó, 1971, 129.oldal) írásában Trockij  felidézi Leninnek a bolsevik párt Központi Bizottságához írt levelét Kornyilov 1917 augusztusi államcsínye idejéből: «még most sem szabad támogatnunk Kerenszkij kormányát. Elvi hiba lenne. Nem kellene Kornyilov ellen harcolnunk? De bizony. Csakhogy ez nem egy és ugyanazon dolog: van egy bizonyos határ a kettő között és némely bolsevik ezt átlépi, beleesik a «megbékélésbe» és az események által sodródik».

A Dolgozók Pártja elnöke, Rui Falcao közzétette egy cikkét: «Új gazdasági és társadalmi programért az államcsíny ellen».

Leírja, hogy «az új gazdasági és társadalmi program a munkahelyeket célozza meg, a jövedelem elosztását, az infrastruktúrába invesztálást, a közszolgáltatások megjavítását, az adóreformot. Ezt kellene kormányunknak bemutatnia az országnak».

Senki nem tagadhatja, hogy egy ilyen program szembemenne a Dolgozók Pártja és Dilma által eddig alkalmazott pénzügyi és strukturális kiigazításokkal.

Akkor ezzel a programmal győzni lehetne az államcsínnyel szemben?

Rui Falcão nem ezt javasolja, hanem, hogy ezt a programot csak az államcsíny utáni kormány mutassa be, «miután legyőzzük a kongresszus által megvalósított államcsínyt».

Ugyanaz a stratégia, amit a spanyolországi kommunista párt folytatott a forradalomban, és Trockij katasztrofálisnak minősített: «előbb a győzelem, aztán a reformok». Mintha még lenne remény a Kongresszusal való megbékélésre…

Ruy Falcao így folytatja: «Mindazonáltal a mobilizálódás fenntartására hívjuk a Dolgozók Pártja aktivistáit és az államcsínyt ellenzőket. Meghatározó lesz a következő hetek számtalan már bejelentett tüntetése».

Dilma elnök ápr. 13-án bejelentette a sajtónak: «a képviselőházi szavazás utáni első lépésem egy paktum bejelentése lesz, az összes politikai erő közötti új egyezséget javasolok, s nem lesznek győztesek és legyőzöttek. A szenátusi szavazás után ez lesz a leghatékonyabb».

Még egy olyan politikai lépés, amely enged a konspirációknak, manipulációknak a pénzügyi kiigazítások, az antiterrorista törvény és a PLC 257 terén. (A PCL 257 az a törvénytervezet, amely vonatkozik az államadósságra, a bérbefagyasztásra, szociális juttatásokra, stb). Ezt könnyíti meg a Dolgozók Pártja vezetésének ez a fajta stratégiája: először győzzük le az államcsínyt, aztán vitassuk meg a programot és cselekedjünk.  

Ezzel mi nem értünk egyet, akár a párt vezetőiről van szó, akár Luláról, akár Dilmáról.

Követeljük az olyan «új gazdasági és társadalmi program» azonnali bemutatását, amely képes már most egybeforrasztani az államcsíny ellen az összes társadalmi erőt – az ország nagy többségét.

Ezért:

- vessen véget a pénzügyi kiigazításokon és költségvetési hiányon alapuló politikának, amely megnyirbálja a szociális kiadásokat és közszolgáltatásokat, hogy a bankoknak és spekulánsoknak fizesse a jogtalan adósság kamatait;

- vonja vissza a rosszízű PPE-t («munkahelyvédelmi program»), amely egyetlen munkahelyet sem garantál és a dolgozói jövedelmeket csökkenti. Az elbocsátásokat tiltsa meg, hogy ne a dolgozók fizessék meg a válság árát;

- vessen véget a privatizációknak és garantálja a Petrobras ellenőrzését a palagáz felett. Dilma vétót alkalmazzon a PL 555 törvényt illetően, amely  állami vállalatainkat a magánrészvényeseknek szolgáltatja ki;

- függesszen fel minden új intézkedést, ami az utóbbi években már súlyosan érintett tb-rendszert támadja;

- vonja vissza a PLC 257-et és függesszen fel minden megszorítást az oktatásban, közszolgáltatásban.

Rui Falcao javaslatával szemben alapvetően sürgős és szükséges lenne az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívása, hogy a Dolgozók Pártja és Dilma elnök elkerülje az illegitim korrupt vezetésű Kongresszus álamcsínyét. Utóbbinak semmi joga nincs ahhoz, hogy leváltsa az elnököt. Alkotmányozó Nemzetgyűlés révén a nép szuverén módon döthet saját sorsáról. 

  

Azt javasoljuk az O Trabalho áramlat vezetésének, hogy nyilvánosan hozza a dolgozók Pártja és Dilma tudomására a követelést: szakítson az imperialista politikával, a «koalíciós elnöki rendszerrel», a társadalmi paktummal; mutassa be azonnal programját az államcsínnyel szemben, a demokráciáért.

Részünkről a fentiekben ismertetett álláspontunkat nyilvánosságra hozzuk és minden, a demokrácia és jogaink megvédésére alakult bizottság tudomására hozzuk, a harcot velük együtt folytatjuk.

Az O Trabalho kommunista internacionalista frakciója (FCI)

2016.április 13.

Létezésének 93%-ában az USA háborút viselt, 239 évből 222 évig

Az Egyesült Államok 1776-os létrehozásától csak 21 évig élt békében

Forrás:  Danios, 2011 – a  Washington Blog közlésében

2015 február

Az USA kronológiája valóban érdekes dolgot vet fel, azt, hogy létezésének túlnyomó részében háborút viselt.  

* Bármely évet nézünk, 93 %-os eséllyel háborús évre találunk.

* Egyetlen elnökét sem lehet a béke képveselőjének minősíteni, mindegyik «háborús elnök».

* Az USA soha nem tudott egy egész évtizedig háború nélkül maradni.  

* Az egyetlen 5 éves periódus, ami alatt az Egyesült Államok nem viselt háborút (1935-40), a nagy gazdasági világválság ideje volt…

*  *  *

Az USA-háborúk kronológiája (1776-2011)

1776 – American Revolutionary War, Chickamagua Wars, Second Cherokee War, Pennamite-Yankee War

1777 – American Revolutionary War, Chickamauga Wars, Second Cherokee War, Pennamite-Yankee War

1778 – American Revolutionary War, Chickamauga Wars, Pennamite-Yankee War

1779 – American Revolutionary War, Chickamauga Wars, Pennamite-Yankee War

1780 – American Revolutionary War, Chickamauga Wars, Pennamite-Yankee War

1781 – American Revolutionary War, Chickamauga Wars, Pennamite-Yankee War

1782 – American Revolutionary War, Chickamauga Wars, Pennamite-Yankee War

1783 – American Revolutionary War, Chickamauga Wars, Pennamite-Yankee War

1784 – Chickamauga Wars, Pennamite-Yankee War, Oconee War

1785 – Chickamauga Wars, Northwest Indian War

1786 – Chickamauga Wars, Northwest Indian War

1787 – Chickamauga Wars, Northwest Indian War

1788 – Chickamauga Wars, Northwest Indian War

1789 – Chickamauga Wars, Northwest Indian War

1790 – Chickamauga Wars, Northwest Indian War

1791 – Chickamauga Wars, Northwest Indian War

1792 – Chickamauga Wars, Northwest Indian War

1793 – Chickamauga Wars, Northwest Indian War

1794 – Chickamauga Wars, Northwest Indian War

1795 – Northwest Indian War

1796 – Nincs jelentős háború

1797 – Nincs jelentős háború

1798 – Quasi-War

1799 – Quasi-War

1800 – Quasi-War

1801 – First Barbary War

1802 – First Barbary War

1803 – First Barbary War

1804 – First Barbary War

1805 – First Barbary War

1806 – Sabine Expedition

1807 – Nincs jelentős háború

1808 – Nincs jelentős háború

1809 – Nincs jelentős háború

1810 – U.S. occupies Spanish-held West Florida

1811 – Tecumseh’s War

1812 – War of 1812, Tecumseh’s War, Seminole Wars, U.S. occupies Spanish-held Amelia Island and other parts of East Florida

1813 – War of 1812, Tecumseh’s War, Peoria War, Creek War, U.S. expands its territory in West Florida

1814 – War of 1812, Creek War, U.S. expands its territory in Florida, Anti-piracy war

1815 – War of 1812, Second Barbary War, Anti-piracy war

1816 – First Seminole War, Anti-piracy war

1817 – First Seminole War, Anti-piracy war

1818 – First Seminole War, Anti-piracy war

1819 – Yellowstone Expedition, Anti-piracy war

1820 – Yellowstone Expedition, Anti-piracy war

1821 – Anti-piracy war (see note above)

1822 – Anti-piracy war (see note above)

1823 – Anti-piracy war, Arikara War

1824 – Anti-piracy war

1825 – Yellowstone Expedition, Anti-piracy war

1826 – Nincs jelentős háború

1827 – Winnebago War

1828 – Nincs jelentős háború

1829 – Nincs jelentős háború

1830 – Nincs jelentős háború

1831 – Sac and Fox Indian War

1832 – Black Hawk War

1833 – Cherokee Indian War

1834 – Cherokee Indian War, Pawnee Indian Territory Campaign

1835 – Cherokee Indian War, Seminole Wars, Second Creek War

1836 – Cherokee Indian War, Seminole Wars, Second Creek War, Missouri-Iowa Border War

1837 – Cherokee Indian War, Seminole Wars, Second Creek War, Osage Indian War, Buckshot War

1838 – Cherokee Indian War, Seminole Wars, Buckshot War, Heatherly Indian War

1839 – Cherokee Indian War, Seminole Wars

1840 – Seminole Wars, U.S. naval forces invade Fiji Islands

1841 – Seminole Wars, U.S. naval forces invade McKean Island, Gilbert Islands, and Samoa

1842 – Seminole Wars

1843 – U.S. forces clash with Chinese, U.S. troops invade African coast

1844 – Texas-Indian Wars

1845 – Texas-Indian Wars

1846 – Mexican-American War, Texas-Indian Wars

1847 – Mexican-American War, Texas-Indian Wars

1848 – Mexican-American War, Texas-Indian Wars, Cayuse War

1849 – Texas-Indian Wars, Cayuse War, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, Skirmish between 1st Cavalry and Indians

1850 – Texas-Indian Wars, Cayuse War, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, Yuma War, California Indian Wars, Pitt River Expedition

1851 – Texas-Indian Wars, Cayuse War, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, Apache Wars, Yuma War, Utah Indian Wars, California Indian Wars

1852 – Texas-Indian Wars, Cayuse War, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, Yuma War, Utah Indian Wars, California Indian Wars

1853 – Texas-Indian Wars, Cayuse War, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, Yuma War, Utah Indian Wars, Walker War, California Indian Wars

1854 – Texas-Indian Wars, Cayuse War, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, Apache Wars, California Indian Wars, Skirmish between 1st Cavalry and Indians

1855 – Seminole Wars, Texas-Indian Wars, Cayuse War, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, Apache Wars, California Indian Wars, Yakima War, Winnas Expedition, Klickitat War, Puget Sound War, Rogue River Wars, U.S. forces invade Fiji Islands and Uruguay

1856 – Seminole Wars, Texas-Indian Wars, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, California Indian Wars, Puget Sound War, Rogue River Wars, Tintic War

1857 – Seminole Wars, Texas-Indian Wars, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, California Indian Wars, Utah War, Conflict in Nicaragua

1858 – Seminole Wars, Texas-Indian Wars, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, Mohave War, California Indian Wars, Spokane-Coeur d’Alene-Paloos War, Utah War, U.S. forces invade Fiji Islands and Uruguay

1859 Texas-Indian Wars, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, California Indian Wars, Pecos Expedition, Antelope Hills Expedition, Bear River Expedition, John Brown’s raid, U.S. forces launch attack against Paraguay, U.S. forces invade Mexico

1860 – Texas-Indian Wars, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, Apache Wars, California Indian Wars, Paiute War, Kiowa-Comanche War

1861 – American Civil War, Texas-Indian Wars, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, Apache Wars, California Indian Wars, Cheyenne Campaign

1862 – American Civil War, Texas-Indian Wars, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, Apache Wars, California Indian Wars, Cheyenne Campaign, Dakota War of 1862,

1863 – American Civil War, Texas-Indian Wars, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, Apache Wars, California Indian Wars, Cheyenne Campaign, Colorado War, Goshute War

1864 – American Civil War, Texas-Indian Wars, Navajo Wars, Apache Wars, California Indian Wars, Cheyenne Campaign, Colorado War, Snake War

1865 – American Civil War, Texas-Indian Wars, Navajo Wars, Apache Wars, California Indian Wars, Colorado War, Snake War, Utah’s Black Hawk War

1866 – Texas-Indian Wars, Navajo Wars, Apache Wars, California Indian Wars, Skirmish between 1st Cavalry and Indians, Snake War, Utah’s Black Hawk War, Red Cloud’s War, Franklin County War, U.S. invades Mexico, Conflict with China

1867 – Texas-Indian Wars, Long Walk of the Navajo, Apache Wars, Skirmish between 1st Cavalry and Indians, Snake War, Utah’s Black Hawk War, Red Cloud’s War, Comanche Wars, Franklin County War, U.S. troops occupy Nicaragua and attack Taiwan

1868 – Texas-Indian Wars, Long Walk of the Navajo, Apache Wars, Skirmish between 1st Cavalry and Indians, Snake War, Utah’s Black Hawk War, Red Cloud’s War, Comanche Wars, Battle of Washita River, Franklin County War

1869 – Texas-Indian Wars, Apache Wars, Skirmish between 1st Cavalry and Indians, Utah’s Black Hawk War, Comanche Wars, Franklin County War

1870 – Texas-Indian Wars, Apache Wars, Skirmish between 1st Cavalry and Indians, Utah’s Black Hawk War, Comanche Wars, Franklin County War

1871 – Texas-Indian Wars, Apache Wars, Skirmish between 1st Cavalry and Indians, Utah’s Black Hawk War, Comanche Wars, Franklin County War, Kingsley Cave Massacre, U.S. forces invade Korea

1872 – Texas-Indian Wars, Apache Wars, Utah’s Black Hawk War, Comanche Wars, Modoc War, Franklin County War

1873 – Texas-Indian Wars, Comanche Wars, Modoc War, Apache Wars, Cypress Hills Massacre, U.S. forces invade Mexico

1874 – Texas-Indian Wars, Comanche Wars, Red River War, Mason County War, U.S. forces invade Mexico

1875 – Conflict in Mexico, Texas-Indian Wars, Comanche Wars, Eastern Nevada, Mason County War, Colfax County War, U.S. forces invade Mexico

1876 – Texas-Indian Wars, Black Hills War, Mason County War, U.S. forces invade Mexico

1877 – Texas-Indian Wars, Skirmish between 1st Cavalry and Indians, Black Hills War, Nez Perce War, Mason County War, Lincoln County War, San Elizario Salt War, U.S. forces invade Mexico

1878 – Paiute Indian conflict, Bannock War, Cheyenne War, Lincoln County War, U.S. forces invade Mexico

1879 – Cheyenne War, Sheepeater Indian War, White River War, U.S. forces invade Mexico

1880 – U.S. forces invade Mexico

1881 – U.S. forces invade Mexico

1882 – U.S. forces invade Mexico

1883 – U.S. forces invade Mexico

1884 – U.S. forces invade Mexico

1885 – Apache Wars, Eastern Nevada Expedition, U.S. forces invade Mexico

1886 – Apache Wars, Pleasant Valley War, U.S. forces invade Mexico

1887 – U.S. forces invade Mexico

1888 – U.S. show of force against Haiti, U.S. forces invade Mexico

1889 – U.S. forces invade Mexico

1890 – Sioux Indian War, Skirmish between 1st Cavalry and Indians, Ghost Dance War, Wounded Knee, U.S. forces invade Mexico

1891 – Sioux Indian War, Ghost Dance War, U.S. forces invade Mexico

1892 – Johnson County War, U.S. forces invade Mexico

1893 – U.S. forces invade Mexico and Hawaii

1894 – U.S. forces invade Mexico

1895 – U.S. forces invade Mexico, Bannock Indian Disturbances

1896 – U.S. forces invade Mexico

1897 – Nincs jelentős háború

1898 – Spanish-American War, Battle of Leech Lake, Chippewa Indian Disturbances

1899 – Philippine-American War, Banana Wars

1900 – Philippine-American War, Banana Wars

1901 – Philippine-American War, Banana Wars

1902 – Philippine-American War, Banana Wars

1903 – Philippine-American War, Banana Wars

1904 – Philippine-American War, Banana Wars

1905 – Philippine-American War, Banana Wars

1906 – Philippine-American War, Banana Wars

1907 – Philippine-American War, Banana Wars

1908 – Philippine-American War, Banana Wars

1909 – Philippine-American War, Banana Wars

1910 – Philippine-American War, Banana Wars

1911 – Philippine-American War, Banana Wars

1912 – Philippine-American War, Banana Wars

1913 – Philippine-American War, Banana Wars, New Mexico Navajo War

1914 – Banana Wars, U.S. invades Mexico

1915 – Banana Wars, U.S. invades Mexico, Colorado Paiute War

1916 – Banana Wars, U.S. invades Mexico

1917 – Banana Wars, World War I, U.S. invades Mexico

1918 – Banana Wars, World War I, U.S invades Mexico

1919 – Banana Wars, U.S. invades Mexico

1920 – Banana Wars

1921 – Banana Wars

1922 – Banana Wars

1923 – Banana Wars, Posey War

1924 – Banana Wars

1925 – Banana Wars

1926 – Banana Wars

1927 – Banana Wars

1928 – Banana Wars

1930 – Banana Wars

1931 – Banana Wars

1932 – Banana Wars

1933 – Banana Wars

1934 – Banana Wars

1935 – Nincs jelentős háború

1936 – Nincs jelentős háború

1937 – Nincs jelentős háború

1938 – Nincs jelentős háború

1939 – Nincs jelentős háború

1940 – Nincs jelentős háború

1941 – World War II

1942 – World War II

1943 – Wold War II

1944 – World War II

1945 – World War II

1946 – Cold War (U.S. occupies the Philippines and South Korea)

1947 – Cold War (U.S. occupies South Korea, U.S. forces land in Greece to fight Communists)

1948 – Cold War (U.S. forces aid Chinese Nationalist Party against Communists)

1949 – Cold War (U.S. forces aid Chinese Nationalist Party against Communists)

1950 – Korean War, Jayuga Uprising

1951 – Korean War

1952 – Korean War

1953 – Korean War

1954 – Covert War in Guatemala

1955 – Vietnam War

1956 – Vietnam War

1957 – Vietnam War

1958 – Vietnam War

1959 – Vietnam War, Conflict in Haiti

1960 – Vietam War

1961 – Vietnam War

1962 – Vietnam War, Cold War (Cuban Missile Crisis; U.S. marines fight Communists in Thailand)

1963 – Vietnam War

1964 – Vietnam War

1965 – Vietnam War, U.S. occupation of Dominican Republic

1966 – Vietnam War, U.S. occupation of Dominican Republic

1967 – Vietnam War

1968 – Vietnam War

1969 – Vietnam War

1970 – Vietnam War

1971 – Vietnam War

1972 – Vietnam War

1973 – Vietnam War, U.S. aids Israel in Yom Kippur War

1974 – Vietnam War

1975 – Vietnam War

1976 – Nincs jelentős háború

1977 – Nincs jelentős háború

1978 – Nincs jelentős háború

1979 – Cold War (CIA proxy war in Afghanistan)

1980 – Cold War (CIA proxy war in Afghanistan)

1981 – Cold War (CIA proxy war in Afghanistan and Nicaragua), First Gulf of Sidra Incident

1982 – Cold War (CIA proxy war in Afghanistan and Nicaragua), Conflict in Lebanon

1983 – Cold War (Invasion of Grenada, CIA proxy war in Afghanistan and Nicaragua), Conflict in Lebanon

1984 – Cold War (CIA proxy war in Afghanistan and Nicaragua), Conflict in Persian Gulf

1985 – Cold War (CIA proxy war in Afghanistan and Nicaragua)

1986 – Cold War (CIA proxy war in Afghanistan and Nicaragua)

1987 – Conflict in Persian Gulf

1988 – Conflict in Persian Gulf, U.S. occupation of Panama

1989 – Second Gulf of Sidra Incident, U.S. occupation of Panama, Conflict in Philippines

1990 – First Gulf War, U.S. occupation of Panama

1991 – First Gulf War

1992 – Conflict in Iraq

1993 – Conflict in Iraq

1994 – Conflict in Iraq, U.S. invades Haiti

1995 – Conflict in Iraq, U.S. invades Haiti, NATO bombing of Bosnia and Herzegovina

1996 – Conflict in Iraq

1997 – Nincs jelentős háború

1998 – Bombing of Iraq, Missile strikes against Afghanistan and Sudan

1999 – Kosovo War

2000 – Nincs jelentős háború

2001 – War on Terror in Afghanistan

2002 – War on Terror in Afghanistan and Yemen

2003 – War on Terror in Afghanistan, and Iraq

2004 – War on Terror in Afghanistan, Iraq, Pakistan, and Yemen

2005 – War on Terror in Afghanistan, Iraq, Pakistan, and Yemen

2006 – War on Terror in Afghanistan, Iraq, Pakistan, and Yemen

2007 – War on Terror in Afghanistan, Iraq, Pakistan, Somalia, and Yemen

2008 – War on Terror in Afghanistan, Iraq, Pakistan, and Yemen

2009 – War on Terror in Afghanistan, Iraq, Pakistan, and Yemen

2010 – War on Terror in Afghanistan, Iraq, Pakistan, and Yemen

2011 – War on Terror in Afghanistan, Iraq, Pakistan, Somalia, and Yemen; Conflict in Libya (Libyan Civil War)

A hùborúk nagy többsége támadó jellegű volt, de Danios lehetségesnek tartja, hogy egy része védekezô, viszont nem veszi szàmítàsba azokat a titkos hadműveleteket, amelyeket a CIA indított bizonyos rendszerek szétverésére. A lista hosszù lenne. Ezen kívül is lennének persze héborús aktusnak számító tettek. 

Danios 2011-ben elemezte a helyzetet, nézzük mi minden történt azóta:

2012 – War on Terror in Afghanistan, Iraq, Somalia, Syria and Yemen

2013 – War on Terror in Afghanistan, Iraq, Somalia, Syria and Yemen

2014 – War on Terror in Afghanistan, Iraq, Somalia, Syria and Yemen; Civil War in Ukraine

2015 – War on Terror in Somalia, Somalia, Syria and Yemen; Civil War in Ukraine

Végül pedig meg kell állapítani, hogy a második világháború óta gyakorlatilag minden katonai hadműveletet az USA indított.

Ezen felül, az USA katonai kiadásai (az offenzívák költsége…) az egész világ együttes ilyen jellegű kiadásait meghaladják.

Érthető tehát, ha mindenki úgy tartja, az Egyesült Államok a globális békére alapvető fenyegetést jelent.

(A Résistance 71 megjegyzése: Vannak amerikaiak – többen, mint gondolnánk –, akik csodálkozva teszik fel a kérdést: “De hát miért utál bennünket az egész világ?” A jenki propaganda örökös válasza: “Mert irigyek ránk, a szabadságunkra, nagyságunkra, kultúránkra.”  Patetikus, nem ?....)

http://www.infowars.com/america-has-been-at-war-93-of-the-time-222-out-of-239-years-since-1776/

~ Angolból fordította franciára : Résistance 71 ~ franciából magyarra: Ida)