"Nullaórás" szerződés: ki nyer?

A belga szakszervezet, a Sitca a részmunka terjedése miatt ad hangot nyugtalanságának.

"Részmunkaidős dolgozónak lenni nem könnyű, gyakran jolly jokernek használják a munkáltatók és sokuknak zsonglőrködniük kell az elasztikus munkaidővel, az alacsony bérezéssel. A jelen törvényhozási tendenciája még inkább komplikálni fogja életüket, a kormány ismét veszélyes deregularizációt tervez a részmunka szabályait illetően. A munkaidőt csak előző nap kell a dolgozó tudomására hozni, a túlóra pedig el fog tűnni a bérezésben". 

1) Mit jelent a "nullaórás" szerződés?

Olyan munkaszerződést, amelyben a munkáltató nem köteles megjelölni a foglalkoztatás időtartamát, de hosszát sem. Csak a ledolgozott munkaórákat fizeti, de a dolgozónak állandóan rendelkezésre kell állnia.  

2) Kinek kedvez?

A legtöbb előnyt a munkáltató élvezi. Nem kell sem minimumbért, sem minimális munkaidőt biztosítani. A nemzetgazdaság szintjén azt várják, hogy ez csökkenti majd a munkanélküliséget és javítja a munkaerő rugalmasságát.

3) Milyen hátrányokkal jár?

Ha a munkavállaló ilyen feltételekkel vállal munkát, nem tudja soha előre, hogy mikor és mennyit fog dolgozni, nem képes megtervezni életvitelét, megszervezni munkáját és emellett állandóan készenlétben kell állnia. Nem tudja, mennyi bért fog kapni, mivel letöltött munkaideje sem állandó.

4) Melyik országokban vezették már be?

Főleg Nagy-Britanniában és Franciaországban. A La Manche-on túl a munkakörülmények nincsenek a munkatörvénykönyvnek alárendelve, hanem csak keretszabályokra és precedensügyekre támaszkodnak.

Törvényesen nem muszáj aláírni egy szerződést, de a felvételtől számított két hónap múlva dokumentumban kell összefoglalni a munkakörülményeket. Ekként teheti meg a McDonald's, hogy pl. 2013-ban dolgozóinak 90 %-a ilyen prekáriusnak mondott dolgozó. A cég azzal védekezik, hogy maguk a dolgozók keresik az ilyen rugalmas munkát, de azokat munkavégzés előtt időben értesíti és csak akkor kell rendelkezésre állniuk, ha valóban szükséges.

5) Mik a következmények?

A brit vezetők nem óhajtanak változtatni e rendszeren, ahogyan a Libération írja: "A munkáspárti Tony Blair kezdte, utódja, Gordon Brown megőrizte, David Cameron pedig általánossá tette".

A munkanélküliségi ráta 2008 óta erősen csökkent (9%-ról 5,3%-ra), egyúttal pedig az új dolgozói  kategória erősen megnőtt: a szegény dolgozóé. Ha a briteknek van is munkájuk, az az 5,3%, akinek nincs, csak elrejti azt a 10%-ot, amely dolgozik ugyan, de bére kevés ahhoz, hogy megélhessen.