2016. március 1., kedd

Törökország: «Nem akarunk második Szíria lenni!»


Interjú Sadi Ozansuval, a Munkástestvériség Pártja  (IKP) aktivistájával



Erdogan kormánya, hagyományosan az USA szövetségese, ma a háborús spirál foglya a szíriai és iraki háborúban. A törökországi IKP tagjaként elmondanád, hogy mi az álláspontotok a háborút illetően?

Sadi Ozansu: Ma az egész Közel-Kelet, főleg Szíria az összes imperialista ország céltáblája. Természetesen élükön az USA-val, de ott van Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és a cionista állam is, és az egész Közel-Keleten beavatkoznak.  Szíria az a színhely, ahol robbant a termelőeszközök magántulajdonán alapuló rezsim válsága. A válság óriási, mert az imperialista országok mellett olyan félgyarmati államok is részt vesznek, mint Szaud-Arábia, Törökország, Katar, Irán, és Oroszország, sőt Kína is. Közvetlenül vagy közvetetten beavatkoznak a háborús konfliktusokba. Már nem is lehet tudni, hogy «kinek a keze van kinek a zsebében». Egy dolog azonban biztos: ez egy olyan  imperialista háború, amely az egész régióban általánosítja a káoszt, halált hint és emberi lények millióinak exodusát idézi elő.  Mint törökországi munkásaktivisták, a Munkástestvériség Pártja (IKP) tagjaként mi állást foglalunk mindenféle imperialista katonai intervenció ellen, Oroszország és más államok beavatkozása ellen is. Szüntelenül tiltakozunk saját kormányunk fegyveres beavatkozása ellen, amelyet a kurd nép ellen folytat Szíriában és Törökországban. Na és persze véget kell vetni annak, hogy a külföldi dzsihadisták idejöjjenek a térségbe. A szíriai népnek kell gyakorolnia szuverenitását és önmeghatározását minden etnikumával együtt. Erdogan kománya elkötelezte magát egy olyan háborúban, amely Törökország munkássága ellen folyik, de a törökországi kurdok ellen is. 

Mi az IKP internacionalista aktivistáinak véleménye?

S. O.: A török kormány a kurd falvakat és városokat vadállati módon támadja. A legutóbbi törvényhozói választások (2015. nov.1.) óta a török hadsereg közel ezer népi milicisták ölt meg Észak-Kurdisztánban (török Kurdisztán). Ezekben a támadásokban az AKP kormány egyáltalán nem retten vissza az Iszlám Állam dzsihadistáinak felhasználásától rendőruniformisban vagy a speciális egységek egyenruhájában. Mi nem vagyunk jelen a kurd falvakban. De mivel a kurd népesség fele a török többségű városokban él, vegyes védelmi bizottságok (török-kurd és alevit [1]) létrehozását határoztuk el a nagyvárosok népi negyedeiben (Isztambul, Izmir, Ankara, stb.). A kövekező napokban bocsátunk ki egy felhívást a munkás- és népi szervezetek egységfrontja érdekében ezzel a jelszóval: «Nem akarunk olyanná válni, mint Szíria!». Szerintünk, az IKV szerint az a káosz, amelybe Szíria került, abból is fakad, hogy ebben az országban nem voltak független munkásszervezetek.  Csak a szír munkásosztály független szervezetei tudtak volna a nép élére állni az ország robbanásának megakadályozására.

Ezen kiterjedt háborús viszonyok között mit gondolsz az indiai munkásaktívák Mumbai felhívásról, a háborúellenes, kizsákmányolás-ellenes és prekárius munka elleni tanácskozásáról?

S. O.: Indiai elvtársaink kezdeményezése, hogy összeüljünk és a munkás internacionalizmus talaján vitassuk meg e kérdéseket, nagyszerű értéket hordoz. A tanácskozás fontos és hasonló az első, a 152 évvel ezelőtt proklamált munkásinternacionáléhoz, amely zászlaja alá gyűjtötte a munkásmozgalom minden résztvevőjét.

(1) Az alevik töbmmilliós vallási kisebbség Törökországban.  


(Dominique Ferré)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.