Innen is, onnan is, itt is, ott is

♦ "Természetesen a nemzetközi jog megsértése, ami a Krím félszigeten történik" – fejtette ki Schröder a beszámolók szerint a Die Zeit című hetilap vasárnapi hamburgi rendezvényén, hangsúlyozva, hogy ő maga is megsértette a nemzetközi jogot a Jugoszlávia körüli konfliktusban (a Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták). 1999-ben "ráküldtük a légierőt Szerbiára, és a NATO-val együtt egy szuverén államot bombáztunk az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül" – mutatott rá a volt német kancellár, hozzátéve, hogy a koszovói válság idején tanúsított magatartása miatt nem kíván pálcát törni az orosz elnök felett.

♦  AZ EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény értelmében a multinacionális vállalatok bíróságon perelhetik azt az államot, amely érdekeiket akadályozza. A CEO (Corporate Europe Observatory) brüsszeli lobbifigyelő intézet szerint a nagy amerikai multik közvetlenül fenyegetik az európai államokat. Az egyezmény a nemzetközi bíróságoknak rengeteg munkát fog adni, egy nemzetközi jogra specializálódótt ügyvéd szerint ezek a társaságok «ezt a mechanizmust fogják használni arra, hogy a közhatalommal szembeszálljanak», ahogyan a Philipp Morris támadta Uruguayt és Ausztráliát, melyeket túlzottan dohányzásellenesnek talált. Spanyolországot is támadják a külföldi befektetők, mivel a megújuló energia-beruházások állami támogatását beszüntette, egy svéd vállalat pedig százmilliókat követel Németországtól, mivel az a nukleáris energia elhagyása mellett döntött. A Kanadával és Mexikóval kötött szabadkereskedelmi egyezményeit soha nem helytelenítették az USA-ban, csak a két előbbiben, most pedig Kínával is ilyen egyezmény készült, a tárgyalások folynak.  

♦  A belga FGTB szakszervezeti szövetség 50 ezerre becsüli a munkanélküli jövedelemből kizárt személyek számát csak az év első két hónapjában, s ezen felül pluszban 32 ezer munkanélkülit fenyeget ugyanaz a veszély. Az intézkedéseket a szocialista vezetésű Di Rupo kormány hajtja végre az EU követelésének megfelelően. A szakszervezetek tüntetésekkel, szakszervezeti akciókkal válaszolnak az eddig példátlan jogtiprásra.

♦  100 000 milliárd dollár – ez a világadósság teljes összege. Benne vannak az államadósságok, a vállalatiak, pénügyi intézmények. Több, mint négyszer annyi, mint az USA és Kína együttes GDP-je (bruttó nemzeti termelése). A magyarázat? "Azzal indult, hogy az USA finanszírozását kellett segíteni a subprimes-válság után a rendszer összeomlása elkerülésére", fejti ki JP Betbèze közgazdász.
 
♦  Franciaországban 15 millió nyugdíjas nem számíthat ápr. 1-gyel alapnyugdíja, de Arrco és Agirc kiegészítő nyugdíja emelésére sem. A kormány úgy döntött, hogy a nyugdíjreform kereteiben ezeket befagyasztja 6 hónapra. A francia átlagnyugdíj 1256 euró, de a foglalkozási ágak alapján jelentősek a különbségek.

♦  Magyarországi választások tétje jelenleg inkább az, hogy lesz-e újra kétharmada a Fidesznek. A Fidesz-KDNP kormánypárt álláspontja világos: maradna a cégekre vonatkozó, de a fogyasztót terhelő különadórendszer, az áfa 27 százalékos kulcsa sem csökkenne, de a tervek között szerepel személyi jövedelemadó 16 százalékos kulcsának 9 százalékra csökkentése a 2018-as ciklus végéig. A Fidesznek amúgy mind a mai napig nincs választási programja - így az adójavaslatokat szintén a vezető politikusok (Orbán Viktor, Varga Mihály) nyilatkozataiból lehet összerakni. Az egykulcsos szja majdani bevezetése mellett egyébként a miniszterelnök is kiállt egy interjúban.