Jaurès 100 évvel ezelőtti meggyilkolása megnyitotta a háborúk, a civil lakosság lemészárlása és a genocídiumok korát
Július 31-én
a Munkásinternacionálé francia szekciója képviselőjét, Jean Jaurès-t
meggyilkolták.
A háborús
veszély ellen szervezett óriási tüntetéseket. Júl. 25-én Lyon munkásnegyedében,
Vaise-ben vett részt egy gyűlésen, ahol feltárta Franciaország, Oroszország
felelősségét a háború felé menetelésben, majd 29-én Brüsszelben vett részt
a Szocialista Internacionálé irodájának
összjövetelén, ahol ismét a tőkés rendszer imperialista lépéseit bizonyította
be.
Párizsba
visszatérve júl. 30-án egy delegációt vezetett a kormányfő elé, hogy a háborús
mozgósítás leállítását kérje és közbenjárást a Szerbia-Ausztria közötti
konfliktus békés megoldásában.
1913-óta
őrült sajtókampány folyt ellene, mivel ellenezte a kettő helyett három évre
emelt katonai szolgálatra vonatkozó törvényt: árulónak, gyávának bélyegezték, a
német császár ügynökének. A humanista katolikusnak bemutatott Charles Péguy megölésére
is felszólított.
Jaurès meggyilkolása
megnyitotta az utat a háború előtt, a belügyminiszter B-listára vette az összes
szocialistát és szakszervezetist, hogy ha opponálnak, tartóztassák le őket.
Mindkét tábor
diplomatái gondosan megszervezték a propagandát, hogy saját országukat áldozatként
mutassák be, amelynek muszáj magát a szomszéd agressziója ellen megvédeni.
Jaurès
soha nem választotta el a háború elleni és a kapitalizmus elleni harcot, amely
a Munkásinternacionálé elve is volt. «A kapitalizmus úgy hordja magában a háborút,
mint a felhők a vihart» mondta, mert az imperializmus korában a verseny, a
kereskedelmi háború, a piacok megszerzéséért való harc egyre irgalmatlanabb.
Gyilkosát
felmentették, mivel a bíró azt hazafinak ítélte.