Kína-levél

Kína-levél 426.sz., 2014.júl.1.

A kínai munkavállaló számára jó hír, hogy a hat hónapja csökkenő ipari termelés júniusban felgyorsult. Az export, amely a növekedés elsőszámú faktora, azonban még mindig lassul, és a rossz hír, hogy még mindig az állami vállalatok újrastrukturálása szerepel napirenden (a hivatalos sajtó nagyon diszkrét e témában). Aki újrastrukturálást mond, az a nehéz helyzetbe került vállalatok likvidálását mondja, tehát elbocsátásokat.

A – világggazdasági válság miatti kb. 40 millió munkahely megszűnésének megfékezésére szánt –  2008-2011-es fellendítési terv vége óta tart a bizonytalanság, a fogyasztást, főként a hártartásokét nem favorilzálja.  A hatóságok szerint a fogyasztásnak kell a fejlődés motorjává válnia, a kisemberek számára azonban nehéz a fogyasztás növelése az infláció és az élelmiszerárak emelkedése közepette, még a lakhatás is, annyira magas annak költsége.... ha pedig van lehetősége a támogatott szociális lakásra, akkor meg a munkahelye hiányzik.

Válság a csúcsokon. Ez a bizonytalanság növeli a válságot a Kínai Kommunista Párt és az állam vezetésében. A korrupcióellenes harc, amelyet Xi Jinping új vezetése folytat a «legyek» és «tigrisek» ellen, a helyi és a vezető bürokráciát érinti. A «Caixin» (jún. 30.) nagy benyomást keltő listát közölt a «tigrisvadászat» júliusi áldozatairól: Xu Caihout, a komm. párt 25 legmagasabbrangú vezetőjének egyikét, a hadsereg második főemberét, a politikai iroda tagját azzal vádolják, hogy «helyzetével visszaélve pénz- és pozícióbeli előnyöket nyert maga és családtagjai számára» (AFP, jún. 30.), a pártból kizárták és valószínűleg katonai bíróság ítélkezik majd felette. Su Rong, a Politikai Népi Konzultatív Tanácskozás, a «második parlament» volt alelnöke esete is ide tartozik, s más vezetőké Shanxiból, Hunanból, Changshaból, Cantonból.

Ezzel még nincs vége! Az AFP hozzáteszi: «Három másik magasrangú kínai vezetőt is kizártak a pártból». Felidézi a Sasac volt elnökét, aki ellenőrzése alatt állt a 120 legnagyobb állami vállalat;  a rendőrség második számú és egy, az állami olajvállalati óriás vezetőjét. «Mindegyikőjüket úgy tartották számon, mint a komm. párt politikai és jogi ügyek bizottságának főnökéhez, Zhou Yongkanghoz közelállót». A rendőrségen és az igazságszolgáltatáson rajta volt a keze, de úgy látszik, most szorul a hurok körülötte.

Egy kínai politikai szakértő, Willy Lam szerint a hatóságok azon vannak, hogy Zhou Yongkang ellen megtámadhatatlan vádiratot állítsanak. Bo Xilai után Zhou ügye lehet titkos? Akkor nem biztos, hogy mint a titkosrendőrség embere tartani fogja a száját … Mindenesetre, a kulturális forradalom óta ekkora nagytakarítást soha nem láttunk a kommunista párt csúcsain, vagyis több mint ötven éve! Xi Jinping a teljes hatalmat kezébe összpontosítja, azonban ellenségeinek körét is kitágítja…

Hong Kong újból napirenden. Ezzel a speciális rendészeti régióval kapcsolatban a demokrácia kérdése ismét felmerült. A pekingi hatóságoknak a jövőbeni választásokat illető számtalan megjegyzését számos itt élő polgár, szervezet nyugtalanítónak tartja. Ezért népszavazást tartottak, melyet Peking illegálisnak minősített, de azért tudnunk kell, hogy a demokratikus kísérletben két hét alatt 800 ezer állampolgár vett részt.

A referendum a július 1-i hagyományos tüntetést előzte meg, utóbbin 500 ezer személy vett részt a szervezők szerint. Békés demonstráció volt a teljes, általános választójogon alapuló demokráciáért, de ahogyan feltűntek a szólásszabadságra utalások, a hatalom begyulladt: másnap 511 tüntetőt tartóztattak le illegális összejövetel, a rendőri erőknek való ellenállás vádjával.

A demokrácia ismét… Ahogyan a «Financial Times» (jún. 12.) megjegyezte, egész sorozat sztrájk zajlott a multiknál, vagy a nekik bedolgozó vállalatoknál, ahol a munkásság eredményt ért el, letartóztatott képviselőit elengedték, holott a neves jogászt, Pu Zhiqiangot egy magánlakásban a Tian Anmen téri események felidézése végett letartóztatták. Bizonyos módon az újjászülető kínai munkásmozgalom kapott elismerést.

Alant olvashatunk cikket az amerikai nagyvállalatnál, a Wal Martnál vívott csatáról. A Wal-Mart az USA-ban a szakszervezetellenes harc specialistája, a hivatalos kínai szakszervezettel, az ACFTU-val azonban 2008-ban kollektív szerződést írt alá.

Wal-Mart, a sztrájkolók és a küldött

A «Financial Times» üzleti napilap szerint (jún. 15.) a komm. pártnak Changde-ben (Hunan tartomány) házról házra kellett járnia, hogy a Wal-Mart március óta tartó elfoglalását megtörje: «jún. 12-én a helyi bizottság káderei mind a 69 alkalmazott házába becsöngettek (…), hogy hagyják már abba a bolt, az árucikkek blokkolását és  fogadják el a Wal-Mart 3000 yüanos ajánlatát, mint jogos járandóságot».

A Wal-Mart amerikai óriás hipermarket Kínában be akart zárni mindegy húsz boltot, közöttük a changdeit. A hivatalos szakszervezet, az ACFTU küldötte, Huang Xingguo, az igazgatóság lépését illegálisnak becsülte (ez az egyetlen a törvényes ok, amely kizárja az azonnali csődöt). Május 27-én került sor a döntőbizottsági meghallgatásra, ott volt minden alkalmazott, hogy támogassa küldöttét és ügyvédeit. Egyik alkalmazott: «A Wal-Mart azt állítja, hogy alkalmazottait megbecsüli, de alighogy már nincs ránk szüksége, kiselejtez bennünket».

Munkaszerződés törvénytelen megszakítása. A «China Labour Bulletin» munkásjogi szerveződésnél Huang elmagyarázta (jún. 27.): «ami a szerződés megszakítását illeti, munkaszerződésünkben pontos utalások vannak arra. Elbocsátás esetére gyűlést kell összehívni 30 nappal korábban a dolgozók informálására akár közvetlenül, akár a szakszervezet által. Ezen felül az elbocsátási tervnek a munkaügyi igazgatáshoz kell kerülnie. Ez a legális eljárás, ezt tiszteletben kell tartani». A Wal-Mart márc. 5-én jelezte, hogy az elbocsátások márc. 19-én lépnek életbe az üzlet bezárásával együtt, vagyis a 30 nap helyett csak 2 héttel korábban, ami a szerződés megszakítását illegálissá teszi. Ezért kértek az alkalmazottak dupla végkielégítést, amelyet pedig a munkában töltött évek alapján számoltak ki. 69 dolgozó nem fogadta el a 3000 yüanos végkielégítést, mégha a 130 alkalmazott egy része meg is tette azt: «amíg van olyan dolgozó, aki folytatja ezt a csatát, védelmére kelünk (…) Ha kell, egészen a pekingi legfelsőbb bíróságig is elmegyünk», mindja Huang, aki az üzlet igazgatója volt.

Ellentétben a Wal-Mart más egységeivel, Changdeben tartottak demokratikus szakszervezeti választásokat. Amikor a konfliktus kitört, a dolgozók spontánul fordultak a vállalati szakszervezethez, aztán a városihoz és a munkaügyi igazgatáshoz, de a városnak és az országnak fontosabb volt a Wal-Mart 400 létező hipermarketje és mintegy száz még a jövőben.

Egyetlen mandátum. Az első dolog, amiben döntöttek, a tárgyalásokhoz mandátummal bíztak meg egy csapatot. A mandátumhoz csatolták a 15 követelés listáját, megszavazták, aláírták a dolgozók.

A követelésekben sem volt semmi rendkívüli (pl. «vállalati ajándék» helyett prémium fizetése), mivel mindenki tudta, hogy az üzlet veszteséges, annak ellenére, hogy a bérek 90 yüanosak (10€) vagyis a helyi minimálbért sem érték el! A cég majdnem minden követelést elfogadott, kivéve a munkaszerződés illegális megszakítása «vádját». «Miért tartottak ki a dolgozók? Egész egyszerűen azért, mert egész életüket ennek a vállalatnak áldozták, hogy itt dolgozzanak nyugdíjukig. Mindenki beleinvesztált az ingyenes túlórákkal vagy szabadsága bennhagyásával. Akkor meg egyszercsak hirtelen – semmi, kihajítanak minket az utcára! », mondta Huang, a küldött.

Folytatása köv.: Hogyan hagyta az ACFTU a sztrájkolókat egyedül az amerikai óriásvállalattal szemben

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

Hongkong és a demokrácia

Amióta Kína «visszakapta» a volt brit gyarmatot (1997. júl. 1.), az részleges autonómiát élvez az «egy ország, két rendszer» keretében. Bizonyos sajtószabadság a nyomásgyakorlás és néhány főszerkesztő eltávolítása ellenére, bizonyos szervezkedési és szervezeti szabadság – de a pekingi kormány nemrégen megjelent fehér könyve nyugtalanságot keltett.

Úgy volt, hogy a hongkongiak 2017-ben választást tarthatnak a végrehajtó hatalom élére álló személyről és 2020-ban saját képviselőikről. Jelenleg a kormány élére egy, a pekingi kormányhoz közel álló, 1200 személyből álló bizottság nevez ki vezetőt. De Kína a közelmúltban kijelentette, hogy a végrehajtó hatalomra jelölteknek «szeretniük kell Kínát», így komoly aggodalmak születtek. Az (üzleti negyed nevét viselő) Occupy Central szervezet népszavazást kezdeményezett, mely során a honkongiak interneten vagy szavazóhelyiségben voksolhattak a 2017-es szavazási módról. A szavazásra jogosult 3,2 millióból két hét alatt mintegy 800 ezer személy 90,8%-ban a közvetlen szavazást választotta. A jelenlegi közigazgatási vezető alkotmányellenesnek bélyegezte az akciót.

Jún. 27-én pedig 1800 jogász vonult fel csendben, feketébe öltözve, hogy kifejezze a jogállam melletti kiállását és aggodalmát ebben a tárgyban.

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

Ítéletek, kivégzések és robbanás Xinjiangban

Jún. 16 után 13 személyt végeztek ki  a Xinjiang tartományi bíróság ítélete nyomán. «A 13 bűnöző terrorista támadást hajtott végre, könyörtelenül megöltek rendőröket, kormányzati tisztviselőket és civileket», a hivatalos Xinhua ügynökség jelentése alapján, amely pontosítja is, hogy hárman egy rendőrposzt és egy közigazgatási épület elleni támadásban vettek részt Turpanban 2013 júniusában, az áldozatok száma 24, közöttük 9 rendőr.

Jún. 20-án, négy nappal később az AFP: «A rendőrség 13 szélsőségest ölt meg, miután azok felrobbantottak Xinjiangban egy, a biztonsági erők céljaira szolgáló épületet – jelentette a regionális kormány website-ján».

Jún. 26-án «terrorizmussal» vádolt személyek kaptak hosszú börtönbüntetést, melyet egy 3 ezer személyes, szabad ég alatti összejövetel előtt közöltek Xinjiangban (AFP, jún. 30.). Jún. 29-én pedig 113 személy börtönbüntetését jelentették be (közülük 4 életfogytiglan) különböző bűncselekményekért, mint pl. «terrorista csoportok szervezése», «bigámia» és «drogkereskedés».