Évforduló

Jaurès 100 évvel ezelőtti meggyilkolása megnyitotta a háborúk, a civil lakosság lemészárlása és a genocídiumok korát

Július 31-én a Munkásinternacionálé francia szekciója képviselőjét, Jean Jaurès-t meggyilkolták.

A háborús veszély ellen szervezett óriási tüntetéseket. Júl. 25-én Lyon munkásnegyedében, Vaise-ben vett részt egy gyűlésen, ahol feltárta Franciaország, Oroszország felelősségét a háború felé menetelésben, majd 29-én Brüsszelben vett részt  a Szocialista Internacionálé irodájának összjövetelén, ahol ismét a tőkés rendszer imperialista lépéseit bizonyította be.

Párizsba visszatérve júl. 30-án egy delegációt vezetett a kormányfő elé, hogy a háborús mozgósítás leállítását kérje és közbenjárást a Szerbia-Ausztria közötti konfliktus békés megoldásában.  

1913-óta őrült sajtókampány folyt ellene, mivel ellenezte a kettő helyett három évre emelt katonai szolgálatra vonatkozó törvényt: árulónak, gyávának bélyegezték, a német császár ügynökének. A humanista katolikusnak bemutatott Charles Péguy megölésére is felszólított.

Jaurès meggyilkolása megnyitotta az utat a háború előtt, a belügyminiszter B-listára vette az összes szocialistát és szakszervezetist, hogy ha opponálnak, tartóztassák le őket.

Mindkét tábor diplomatái gondosan megszervezték a propagandát, hogy saját országukat áldozatként mutassák be, amelynek muszáj magát a szomszéd agressziója ellen megvédeni.

Jaurès soha nem választotta el a háború elleni és a kapitalizmus elleni harcot, amely a Munkásinternacionálé elve is volt. «A kapitalizmus úgy hordja magában a háborút, mint a felhők a vihart» mondta, mert az imperializmus korában a verseny, a kereskedelmi háború, a piacok megszerzéséért való harc egyre irgalmatlanabb.

Gyilkosát felmentették, mivel a bíró azt hazafinak ítélte.