Mi az újság Belgiumban?

(a Le Vif nyomán)

Rendőrség?                                                  

A múlt szombaton a Parti populaire és a szélsőjobbos Nation tüntetésének megakadályozására az FGTB szakszervezet ifjai és a keresztény mozgalom fiataljai békés ellentüntetést szerveztek azok fasisztoid nézetei ellen. A rendőrség brutálisan mégis őket támadta le, 25-öt letartóztatott, többet megsebesített, hármójukat kózházba kellett vinni…

  Iskolai eredménytelenség

Az iskolázás az Institut wallon de la statistique (Vallon Statisztikai Intézet) felmérése szerint szorosan kapcsolódik a lakóhelyhez. Az iskolai gondok a legnagyobbak Brüsszelben, Liège-ben  és Hainaut ipari zónáiban. 50.000 tanuló helyzetét megvizsgálva megállapítható, hogy lakóhelyük erősen befolyásolja eredményességüket. A tanulók fele a vizsgált 4 év alatt legalább egyszer megbukott.

  Hol kell legtöbb helyi adót fizetni?

A sárga településeken évi 1500-1700 eurót; a sötétebb kéken évi 1701-1900; a világosabb kéken 1901-2100; a sötétebb zöldön 2101-2300; a világosabbon 2301-2500, a piroson pedig 2501-2600 eurót fizet a lakosság.

Nem árt, ha költözködés előtt utánanézünk, ti. a különbség Brüsszel és Vallónia egyes területein az évi 1000 eurót is eléri.

  A flamandok senkiben sem bíznak  

A leuweni katolikus egyetem felmérése erre az eredményre jutott. Az átlagos flamandnak nincs bizalma a politikai pártokban,  a kormányban, az egyházban, az igazságszolgáltatásban, a sajtóban, a bankokban.  Még leginkább a rendőrségben, amely a kapható 10 pontból 5,4-et kapott!  Marc Swyngedouw professzor szerint a probléma gyökere: a politika.

 Mindennnapos dugók

A belga autósok veszítenek legtöbb időt Európát és Észak-Amerikát is beszámítva az Inrix kimutatása alapján. Különösen Brüsszel és Antverpen térsége érintett. A GPS-szel végzett számítás szerint a dugók itt jelentősebbek mint New Yorkban, Párizsban vagy Londonban (csak Milánó előzi meg). Hétköznapokon a közlekedésre átlagosan 21 %-kal több időt kell szánni Belgiumban.