Fiatal barátaink figyelmébe

Gáza: kérdések és feleletek

«Olyan régóta létezik ez a konfliktus, palesztinok és zsidók egyszerűen nem tudnak együtt élni!»

A konfliktus tényleg régóta létezik. 1948-ban Izrael állam megalapítását követően 800 000 ezer palesztint űztek el, több mint 400 palesztin falut semmisítettek meg. Az 1967-es hatnapos háború után, amely Izrael támadásával indult Egyiptom ellen, a történelmi Palesztina 78 %-át kaparintotta meg. Az izraeli politika mára sem változott. Az izraeli író, Gideon Levy írja: «1948 mindig itt van. 1948 él a menekülttáborokban» és «Izrael pontosan ugyanazt teszi ma is. Falakat épített, a palesztinok nem térhetnek vissza eredeti lakóhelyükre. Ahol és amikor csak lehet, etnikai tisztogatásokat hajt végre». Kelet-Jeruzsálemből az utolsó palesztinokat is elűzi, s nem telik el egyetlen hónap sem anélkül, hogy valahol «új kolóniákat» ne jelentsenek be. Gázát embargóval fojtogatja, 6 év alatt háromszor bombázta. Közel 2 millió ember él ebben a csapdában.

«A palesztinok szintén erőszakot követnek el, rakétákat lőnek, ezt is el kell ítélni»

A izraeli 37 halottból 35 katona, a palesztinok áldozatok 80 %-a viszont civil – annak ellenére, hogy Izrael birtokában van a világ legmodernebb és -rafináltabb hadserege. Az, hogy a palesztinok fegyverrel a kezükben ellenállnak, nem kelt meglepetést. Az izraeli író, Amira Hass: «Aki a fojtogatást, a blokádot, az elszigetelést hinti, az rakétalövéseket arat». A palesztinok számára a békés megoldás kútba esett, Izrael soha nem hagyott fel a hódítás politikájával, a telepítéseket folytatja.

Gideon Levy jegyzi meg: «Az első húsz év megszállás nyugodtan telt, és a kisujjunkat sem emeltük fel, hogy vége legyen. A csendet kihasználva óriási bűnös kolonizációs ipart fejlesztettünk ki». A húsz év utáni megszállás és erőszak, etnikai tisztogatás és elnyomás után kezdtek a palesztinok erőszakkal reagálni. És ha nem teszik, akkor vajon Izrael megszünteti a gázai embargót? Ha Gáza lakói csendben tűrnének, ahogy Izrael szeretné, sorsuk feledésbe merülne, senki sem foglalkozna velük.

Végülis, miért vannak ezek a rakéták? A palesztinok nem ostobák, tudják jól, hogy igazán nagy kárt nem tudnak tenni ezekkel, nem lehet térdre kényszeríteni velük egy olyan katonai nagyhatalmat, mint Izrael. A rakéták elsősorban politika akciót jelentenek: itt vagyunk, még élünk, nem hagyjuk magunkat.

«Izraelnek mégiscsak joga van magát megvédeni»

Ki ellen kell védekezni, az ártatlan civilek ellen? Ez lenne a legim védekezés? Háborúról akkor beszélünk, ha mindkét fél teszi. Itt egy nép strukturális és szisztematikus elnyomásáról van szó katonai megszállás keretében. A palesztinoknak csak harcosai vannak az ellenállásra, nincs földi, tengeri, légi erejük, nincs hadseregük, mint Izraelnek. De a kérdést meg is lehet fordítani, ha Izraelnek joga van a védekezésre, a palesztinoknak nincs?

«A Hamas a felelős sok civil életéért, mert a lakosságot emberi pajzsként használja»

A brit újságíró, Richard Seymour felállított egy listát: ha  hiszünk az izraeli propagandának, a Hamas bújik meg az Al Wafa, azl Al Aqsa kórházakban, a strandon játszó gyermekek mögött, a 75 éves Muhammad Hamad kertjében, Shujaya rezidenciális zónáiban, Zaytoun,Toffah, Rafah és Khan Younis lakónegyedeiben, a Qassan-család házában, a költő Othman Hussein házában, Khuzaa kicsiny falvacskájában, a lerombolt házak ezreiben, 84 iskolában és 23 egészségügyi központban, egy kávéházban, ahol a gázai lakosok a futball-világbajnokságot kísérték figyelemmel, a mentőautókban, a romok alatt, ahonnan 24 holttest került elő, a menekülés közben megölt rózsaszínű papucsot viselő fiatal nő, a 4 és 8 éves két fiútestvér, a vértócsában fekvő idős nő, a gyermeke testrészeit plasztikszatyorban hozó férfi  mögött is a Hamas lehetett …

A The Independentben Mark Steel szarkasztikusan összegzi, hogy a Hamas a hibás, mert «odatereli a civileket, ahol a célok vannak. Ezek a célok: Gáza minden területe. A strand is nyilvánvalóan legitim katonai cél, hiszen a homokvárak, kisvödör és lapát egyszeriben szörnyű citadellává változtathatóak – különben miért kellene megölni a gyerekeket?».

«Semmit sem tehetünk. A tüntetés semmit nem jelent nekik»

Egyrészről a humanitárius segítségre valóban nagy szüksége van Gázának. De nem csak gyógyszerre, orvosi eszközökre, stb. hanem mindennapi használati cikkekre, élelemre, építőanyagra is. Ha mindenki egy kicsivel segít, sokra juthatunk. Másrészt Izrael soha nem juthatott volna idáig, ha nem támogatják a nagy- és kevésbé nagy hatalmak. Az Európai Uniónak pedig Izrael a legfőbb gazdasági partnere, ezen felül 80 milliárd dolláros kutatási és technológiai programmal segíti (Horizont 2020 program). Izrael úgy fél az európai szankcióktól, mint a pestistől, holott az nem fenyegeti (nem úgy, mint Oroszországot, Líbiát, Szíriát, Malit), de egy széleskörű bojkottól is. Saját politikusainkat szintén színvallásra kell késztetni, akciókkal és kampánnyal nyomást gyakorolni rájuk és Izraelre.