Oroszország

·       

·        

·          

·         A munkás «Platform» két aktivistája részt vesz a háborúk, a kizsàkmányolás és a prekárius munka elleni mumbai-i világtanácskozáson

·          

·         Elköteleztétek magatokat a dél-afrikai egyetemisták támogatása melletti kampányban. Milyen értelemmel bír Oroszországban az ő jelszavuk: «Ingyenes oktatást!»?

·          

·      Nálunk az egyetemi oktatás a hallgatók 20 %-a számára igyenes, vagyis két és fél millió fiatal közül 600 ezernek anyagi terheit az állam fizeti. Sok, ha az USA-val, vagy Dél-Afrikával hasonlítjuk össze, de kevés, ha a Szovjetunióban létezett rendszerrel vagy azzal, amit most akarunk, hogy a felsőoktatás nálunk is, másutt is ingyenes legyen mindenki számára. Dél-Afrikában az egyetemi beiratkozási díj de facto a szegregáció fenntartását szolgálja, általánosabban szólva a társadalmi igazságtalanságot. Oroszországban kormányunk minden évben egy kicsivel több ilyen «kötségvetési» helyet, ingyenességet szüntet meg az egyetemeken, bezár bizonyos intézményeket, fakultásokat és próbálkozik a hallgatók vallási oktatásának általánossá tételével.

        Dél-Afrikában egy ”kommunista” miniszter emeli a beiratkozási díjakat. Vannak, azt hiszem, ilyen ”kommunisták” Oroszországban is…

Az Orosz Föderáció Kommunista Pártjának (KPRF) vezetői a második legnagyobb parlamenti párt képviselői. Genagyij Zjuganov példája az ilyen zsánerű úgymond ”kommunistának”. A KPRF persze nem más, mint a Kreml marionettfigurája, amelynek az a funkciója, hogy a közvélemény egyik részének szovjet idők utáni nosztalgiáját magához vonzza. Propagandája keveréke a vörösnek, a sarló-kalapácsnak és az ortodox vallásnak, patriotizmusnak, konzervativizmusnak, valamint a nép védelmezőjének, Putyinnak. Elmentem egyszer egy KPRF-gyűlésre, ahol egy elbocsátása miatt feldühödött munkás, aki mégcsak végkielégítést sem kapott, interpellált egy ”kommunista” képviselőt. Megkérdezte, hogyan lehet kötelezni a vállalatát arra, hogy igazát elnyerje és az végkielégítést fizessen. A KPRF képviselője azt válaszolta, idézve a forradalmi időket: ”A proletaritátus fegyvere – a szavazás” (az eredeti verzióban: ”a proletariátus fegyvere az utcakő”). Idézhetnék egy másik képviselőt is, aki saját akaratából egy óriásplakátot állíttatott fel  II. Miklós cár portréjával. Felirata így szól: “Bocsáss meg nekünk, felség!” (célozva arra, hogy a polgárháború alatt kivégezték a cári családot). Az ilyen úgynevezett ”kommunisták" elleni harc nemzetközi ügy.

      Országotokban a sajtó és a kormány mindig azt magyarázza, hogy Oroszország egy Putyinnal és rendszerével. Nincs osztályharc?

Ebben az évben Oroszországban több mint 700 munkahelyi konfliktust jegyeztek. Ezekből néhány: a kamionsofőrök országos mobilizációja, akik elutasítják a föderális utakon a kilométerpénz fizetését; a délorosz mezőgazdasági dolgozók moszkvai menete (a traktorokat gyorsan blokkolta a rendőrség); a doni Rosztov bányászainak kéthónapos éhségsztrájkja (bérüket nem fizették ki); a «Vosztocsnij» űrrepűlőtér építőmunkásai sztrájkoltak és éhségsztrájkolnak, mert a helyi magasrangú funkcionáriusok annyit lopnak, hogy nem maradt pénz a bérekre… Sajtónk azt is mondja persze, hogy Franciaország egyenlő Hollande-dal, Németország Merkellel, az Egyesült Államok pedig Obamával … Klasszikus hazugságok, amelyek csak arra valók, hogy a népeket megosszák. A világ minden országában vannak kunyhók és paloták, az előbbiekben testvéreink élnek, az utóbbiakban a munkásosztály ellenségei.