Gyalázat!

Százmilliókat ad a kormány titkolózva a szakszervezeteknek

Szerző: hvg.hu

Titoktartási része is van azoknak a támogatási szerződéseknek, melyek alapján összesen hatszázmillió forintos támogatást adott a kormány három szakszervezeti szövetségnek, és három munkaadói szervezetnek – tudta meg a hvg.hu. A TASZ szerint mindent nyíltan kellene kezelni, hisz közpénzekről van szó. A szakszervezetek szerint egyébként a támogatás nem sérti a függetlenségüket.

Magyarországon kormánypénzből (is) védik a szakszervezetek a munkavállalói érdekeket – gyakran akár a kormánnyal szemben is, mint az az új Munka törvénykönyve körüli vitákból kiderült. A Miniszterelnökség ugyanis 100-100 millió támogatásban részesítette a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségét, a Munkástanácsok Országos Szövetségét, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligáját. Szintén 100-100 millió forintot kapott három munkáltatói szervezet: a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége.

Az Orbán-kabinet a tavaly májusban megszüntetett Országos Érdekegyeztető Tanács helyett kreálta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát, Wimmer István MGYOSZ-főtitkár szerint a mostani támogatás hasonló ahhoz, amit korábban is kaptak az érdekegyeztetésre. A pénzt az év végéig a közbeszerzési törvény szabályai szerint használhatják fel, a Miniszterelnökség ehhez még annyit közölt, hogy "a kedvezményezett köteles a támogatási összeg fel nem használt részét visszafizetni".

Mindenkit "megvett" a kormány?

Az érintetteket érheti ugyan olyan kritika, hogy "megvette őket a kormány", de "ha így nézzük, akkor szinte mindenkit lekötelezetté tesz valamilyen formában" – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének főtitkára, hiszen a körből csak a Borsik János vezette Autonóm Szakszervezetek Szövetsége maradt ki, ennek okáról viszont az érintettek sem tudtak bővebb információt, mint mondták, ez a kormány döntése volt.

A pénz felhasználásáról Palkovics Imre annyit mondott, "terveink között szerepel szakmai anyagok és tanulmányok, valamint gazdasági szervezetek megismerését segítő kiadványok készítése, előadások, konferenciák szervezése, továbbá felmérések összeállítása a gazdaság versenyképességének feltérképezése érdekében”. A pénzből fizethetik ugyanakkor a tagdíjat is különböző nemzetközi szervezetekben.

Van, aki jól jár, van, aki nem

A Munkástanácsok ráadásul most mintegy 32 millióval több pénzt kaptak, mint korábban – közölte a főtitkár, elismerve, hogy más szövetségek viszont rosszul jártak. Míg ugyanis korábban fejkvóta alapú volt az állami támogatás, most minden szervezet azonos összegű juttatásban részesül. Palkovics Imre szerint sem szokatlan az ilyen támogatás, hiszen "abban civil szervezetek is részesülnek", most legfeljebb az a különbség, hogy közvetlenül a Miniszterelnökség a támogató, de ennek az az oka, hogy mire erről megállapodtak, már csak a Miniszterelnökség keretéből lehetett utalni a pénzt. (Korábban más költségvetési helyen szerepelt a támogatás.)

Az MSZOSZ főtitkára, Pataki Péter a hvg.hu-nak a titoktartási kötelezettségről annyit mondott, az általánosságokat tartalmaz, de "először ő is nagyon meglepődött ezen a kitételen". Az MSZOSZ a korábbi kétszázmillió forint feletti támogatáshoz képest most kevesebb juttatásban részesül, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács tagjaként kapott támogatással együtt mintegy 125 millió forinthoz jutottak hozzá. Pataki Péter sajnálta, hogy az autónomok nem kaptak pénzt, mint mondta, ezzel a "politikai döntéssel nem értettek egyet". A főtitkár elmondása szerint bennük is felmerült az, hogy "a fejükhöz vágják majd, hogy a kormány a támogatással megvette őket", de "amennyiben a kormány komolyan gondolja a konzultációt, és nem látszatként, akkor az összeg elfogadása nem lesz számunkra kínos".

A titoktartási nyilatkozatról a Miniszterelnökség lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a "felek kötelesek a tudomására jutott minősített adatot képező információkat megőrizni, azok tekintetében őket büntetőjogi felelősség terheli. Egyéb – minősített adatnak nem minősülő – bizalmas információk átadására vagy nyilvánosságra hozatalára egyik fél sem jogosult, kivéve a szerződés lényeges tartalmi elemeire. Más, a szerződéssel kapcsolatban keletkezett titok és egyéb, a teljesítés során keletkezett bizalmas információk tekintetében a hatályos jogszabályok által előírt rendelkezések alapján kell eljárni".

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint ugyanakkor nincs helye ebben az esetben titoktartási nyilatkozatnak, hiszen a VKF közfeladatot ellátó szervezet, "ebből következően az információszabadság szabályai alá tartozik, és ezért köteles elszámolni a nyilvánosság felé – erre irányuló kérdés esetében – a tevékenységéről és a gazdálkodásáról". A támogatási szerződéshez így nem lehet olyan kikötést fűzni, amely a közpénzek felhasználásának átláthatóságát kizárja. "Ez a megoldás törvénytelen, ebben a bírói gyakorlat is egységes és következetes. A VKF gazdálkodásával kapcsolatos minden adat nyilvános, ebbe beleértve a tagoknak nyújtott juttatásokat, minden személyi és dologi kiadást" – írták.