Kína-levél

Kína-levél 385.sz., 2012. szept. 15.

Újra megvan!                                                                    

Ki? Hát a 82 milliós tagságú kínai kommunista párt jövőbeli főtitkára, a Kínai Nénpköztársaság jövendő elnöke, Xi Jinping. Képzeljétek, Xi mindenki szeme elől eltűnt egy hónappal a kongresszus előtt, amely majd (2270 küldöttel) megválasztja. Még a Clinton asszonnyal történt megbeszélésen sem volt ott – szept. 1. óta «felszívódott»! Minthogy olyan személyről van szó, akinek «felelőssége a legnagyobb» és reszortja a majd’ mindennap hivatalos fogadásokon való részvétel, a tény okot adott a spekulációra (főként, hogy hivatalos helyről elutasították a magyarázat megadását!). Szívrohamról, merényletről, stb. keringett a pletyka… aztán szept. 15-én megjelenjen egy mezőgazdasági egyetemi beszélgetésen.

«A kulturális forradalom (1966-1976) óta nem fordult elő, hogy egy elsőszámú vezető a pártkongresszus előtt egy hónappal eltűnjön a szem elől», jegyzi meg a specialista Willy Lam.

A csúcsokon váratlan válságfejlemények. Nyilvánvalóan jelentéktelen részletnek tűnhet mindez, ha nem tudnánk, hogy többségükben 10 éve helyükön lévő  kínai párt-, tehát állami vezetők fognak «felmondani» a 18.kongresszuson  és a Xi Jinpingre eső választás csak «egyéb hiányában» történt (elutasították, majd egy évvel később ismét jelölésre került). A KP élén marakodás zajlik, melyet nehéz kontroll alatt tartani a Bo Xilai-ügy óta (a chongqingi vezető feleségét nemrég egy brit üzletember meggyilkolásáért ítélték halálra – a büntetés felfüggesztésével). Például a korrupt bürokrata Bo Xilai vagyonát a hivalos sajtó éppencsak kiteregette, mikor június végén a Bloomberg-ügynökség publikálta vizsgálatát a «feltehetően a jövő vezetője» Xi Jinping családja posztjairól és vagyonáról…

Aug. elején az ország minden befolyásos személyisége összegyűlt Beidahe-ben, a bürokraták hagyományos nyaralóhelyén, ahol elbeszélgetnek és döntenek. Alighanem inkább konfliktusokkal volt terhelt, mint konszenzusos. Egyezséget kellett találni Bo Xilai sorsáról még az októberi kongresszus előtt, akit ugyan eltávolítottak chongqingi vezető helyéről, de a 25 fős politikai bizottságban tagságát csak felfüggesztették.  Minden valószínűség szerint az egyezség nem jött létre, néhányan még azt is mondják, a kongresszust el fogják halasztani vagy, hogy soha nem lesz per Bo Xilai ügyében.

Hu Jintao, a leköszönő elnök meggyengült. Bo Xilai volt rendőr jobbkezéről, Wang Lijunról, aki az USA konzulátusára menekült és Bo Xilai feleségét feljelentette, szept. 18-án ítélkezik a bíróság. A vád nem «árulás», hanem csak «korrupció, átpártolás, a hatalommal való visszaélés», pedig Hu Jintao «árulónak» minősítette. «Pofon» az elnöknek… De még ennél is rosszabb Hu Jintao számára egy hathónapos titok napvilágra kerülése: annak a gépkocsivezetőnek a kiléte, aki Pekingben egy márciusi éjjelen (két lengén öltözött lányka társaságában) Ferraria volánja mögött hunyt el autóbalesetben. A hongkongi napilap, a «South China Morning Post» megerősítette szept. 3-án, hogy a magasrangú bürokrata, Hi Jintao kabinetfőnöke és személyes barátja, Ling Jinhua, a központi bizottság titkárságának igazgatója, akinek a fiáról van szó. A Hu által Lingnek remélt magas pozíciónak befellegzett.

A kritikák csak úgy zuhognak ellene: a KP folyóiratának szerkesztőségi cikke («Study Times», szept.4.) kifejti, hogy Hu Jintao és a minisztelnök Wen Jiabao «több problémát okoztak, mint sikert arattak». Július végén a régi pártkáderek nyílt levélben kérték Wen Jiabao eltávolítását bűnei, közöttük az alkotmányba foglalt állami tulajdon likvidálása miatt.

Ami megoszt és elborzaszt. Az a nagy kérdés, hogy engedni kell-e a nemzetközi intézmények és befektetők sürgetésének (az Európai Unió Kereskedelmi Kamarája ismét a szabadkereskedelmet kérte Kínában) – szélesre tárva az ajtót az ország gazdasági alapját képező állami tulajdon megszüntetése előtt. Hu és Wen erre az útra terelné az országot. Nem az ebből nagyon jól megélő állami bürokraták, politikusok, katonák és mások rettegnek a gazdaság diszlokációja és privilégiumaik megszűnése miatt. Itt van a több tízmilliós állami alkalmazott munkás is, aki háromszor, ötször, sőt tízszer többet keres itt, mint a magánszektorban, szociális háló illeti meg, stb. – és akik az utóbbi években elkeseredetten harcolnak a privatizációs tendenciák ellen…

Sztrájkok és szakszervezet. A sztrájkokkal, követelésekkel gyarapodnak a tapasztalatok, de a viták is. A kérdés olyan fontos, hogy nem lehet elcsépelt: vajon elkezdődött-e a dolgozók és a hivatalos szakszervezet közötti viszony módosulása? Milyen körülmények között? Wang Jiansong, aki időnként az ACFTU szakszervezet lapjába is ír, kommentálja például a közelmúlt szakszervezeti választásait az Ohmsnál: ha valódi szakszervezeteket akarunk, a dolgozóknak meg kell adni a szabad szerveződés lehetőségét, válasszák ki és meg saját, a vezetéstől és a KP, vagy felsőbb szakszervezeti főnökség ajánlásától nem függő személyeket szakszervezeti bizottságaikba.

Íme Wang Jiangsong cikkének első része. A szöveg az angol verzió franciára, majd innen magyarra fordításából készült. Az eredeti változat: http://www.jttp.cn/a/data/journals/2012/0630/3071.html

Megadva a dolgozóknak a szabad szervezkedést, el tudjuk kerülni, hogy a közvetlen szakszervezeti választások csak politikai kirakatok legyenek

2012. május 27-én  az Ohms Electronics (japán tőke cége) dolgozói Longgangban  (Shenzhen), közvetlenül választottak az új szakszervezeti elnököt. A 35 éves Zhao Shaobo abszolút többséggel nyert, míg az addigi szakszervezeti elnök, Li Shizhong már az első körben kiesett.

A választások előtt két hónappal többen az alkalmazottak közül bér- és prémiumemelést kértek a vállalatvezetéstől, valamint új szakszervezeti választások kiírását. A munkáltató elutasítása után mintegy hétszázan tiltakozó sztrájkot tartottak. A helyi szakszervezet és a helyhatóság beavatkozása után a dolgozók felvették a munkát.  Ezután a városi, járási szakszervezet úgy döntött, legyen új választás az Ohmsban. Ezúttal nem a régi gyakorlatot követték, mely a jelölésekben és döntésekben a szakszervezeti elnöknek biztosította a monopóliumot, ellenkezőleg,  a dolgozókra bízták és garantálták a választások tisztaságát, a folyamat gördülékenységét és törvényes megfelelését.

Április elején az Ohmsban felállt az előkészítő bizottság a titkos szavazáshoz, a 7 műhelyszekció megválasztotta képviselőit, összesen 75-öt, melyből 65 (tehát 87 %) munkás. Ez a 75 küldött válogatta ki a vállalati központi bizottság 14 és a pénzügyi bizottság 4 jelöltjét. Május 27-én közgyűlést tartottak az összes szakszervezeti tag és a 75 küldött  részvételével, megválasztották a vállalat első szakszervezeti csapatát (bizottsági tagjait), a pénzügyi bizottság tagjait és a szakszervezeti elnököt.

Wang Tongxin, a shenzheni szakszervezeti szövetség alelnöke a választások után nyilatkozta a sajtónak, hogy számos kínai vállalatnál a munkáltató megpróbál beavatkozni a szakszervezeti elnökválasztásba, nagyon kevés dolgozó ismeri az általuk megválasztott bizottsági tagokat és elnököt. Bizonyos vállalati szakszervezeteket a munkáltató olyannyira ellenőrzése alatt tart, hogy azok nem mernek beszélni sem a dolgozók nevében, tehát nem tudnak szerepüknek megfelelni. Ebben az évben, mondta Wang Tongxin, Shenzhenben közvetlen választásokat akarnak tartani a több mint ezer dolgozót foglalkoztató 163 vállalatnál és az ilyen típusú szakszervezeti választásokat fogják rendszeresíteni.

A kínai szakszervezeti rendszer megreformálását több mint 20 évvel ezelőtt hirdették meg. Az ország néhány részén sok esetben közvetlen választásokat tartottak, de mérsékelt sikere volt, a hivatalos szakszervezet image-e szilárdan horgonyzik. Magas szintű választások nagyvárosokban nem ismertek. Pedig a közvetett választás nagyon jó dolog, össze lehet vetni Wukan falu választásával.  Régebben Guangdong hatóságai engedélyeztek bizonyos szervezkedési szabadságot, bátorították a civilszervezetek létrejöttét, de dolgozói szervezetek létrehozása nem volt lehetséges. Végülis a kérdés politikai reformként Kína egészét érinti, nem csak Guangdong tartományt. Guangdong úgy döntött a dolgozók választójoga és (a jelenlegi szakszervezeti struktúra keretében) szakszervezet létrehozása terén, hogy koordinálni fogja a civil társadalom intézményi reformjával. Hatékony kiindulási pont.  (folyt.köv.)

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

Megálljt a nyomásgyakorlásra!

Aug. 15-i nyílt levelükben 14 hongkongi szakszervezet és munkásjogi szervezet kéri Shenzhen és Dongguan (Guangdong tartomány) politikai és állami vezetőitől, hogy hagyjanak fel az adminisztratív nyomással e két város migráns dolgozóit segítő civilszervezetek ellen. Helyiségeik bezárása, aktivistáik megfélemlítése, néha pedig fizikai erőszak is éri őket. A levélben felhívják a hatóságok figyelmét, hogy júl. 1-től meg kell könnyíteni a civilszervezetek bejegyzését, adminisztrációs formalitásait itt, a Honkonggal szomszédos Guangdongban a kommunista párt döntése nyomán.

Két héttel a felhívás után mintegy 60 kalapáccsal és vasrudakkal felszerelt bérenc verte szét az egyik ilyen civilszervezet épületét (RFA, aug. 30.). Ezek a munkásjogvédelmi szervezetek a hivatalos szakszervezetek ellenséges pillantásai között születtek, hogy főként a határtalanul kizsákmányolt migráns dolgozók megismerhessék saját jogaikat és a munkajogot általában.

Hongkong, a hatalom meghátrál. A parlamenti választások előestjén (53%-os részvétel) «Hong Kong kormánya bejelentette, hogy lemond az iskolákban kötelezően bevezetendő kínai hazafias oktatásról» (AFP, szept. 9.).  Jegyezzük meg, szept. 7-én 100 ezer ember tüntetett a kormányépület előtt a program ellen, míg Hu Jintao júniusi látogatásakor 400 ezren ugyanebből az okból…

Cenzúra.  A közelmúlt tüntetéseit illetően, amelyek a japán kormánynak a Kína és Tajvan által követelt szigetekre vonatkozó döntése elleni tiltakozásképpen támadtak, a kormány ezt üzeni: «Minden internetes honlap, blog, fórum, Weibo [a kínai Twitter] kéretik kontrollálni és megsemmisíteni a japánellenes tüntetésre mozgósítás, reagálásra, lázadásra és fosztogatásra felhívás összes elemét.»

Korrupcióra vadászat. Mire szolgálna a borravaló, az ebből vásárolt luxuscikk, ha nem mutogathatnánk azt társadalmi státuszunkat jelezve? A netezők azonban lesben állnak, legfrissebb prédájuk Yang Dacai, Shaanxi tartomány munkabiztonsági felügyeletének igazgatója. Többször fényképezték le különféle luxus-szemüveggel (egyik ára tíz évnyi minimálbérrel vetekszik). 11 különböző luxuskaróra, híres divattervezők öltönye – mindez  kommentekkel kering az interneten. Az állítja, fizetéséből vette. «Akkor gyerünk, mutassa meg bérjegyzékét!» torkollják le.  A kérdés az, megismerjük-e valaha az ajándékozók nevét is, akik a dolgozók biztonsága, egészsége, sőt élete veszélyeztetésével tudnak ilyen nagylelkűek lenni?