A görög kölcsön

Akik tegnap Franciaországban megszavazták a görög kölcsönt, bűncselekményt követtek el, amely a müncheni szerződéshez hasonlítható.
1938-ban, amikor Franciaország és Nagy-Britannia kapitulált a náci rendszer előtt, Gabriel Péri azt mondta a bíróságon : "Önök a francia nép iránti bizalmat is megsemmisítették megmutatván a világnak, milyen veszélyes Franciaország barátjának lenni… ", s összefoglalta: "vissza kell adni a népeknek az aláírással elvesztett bizalmat (…) Önök egy szabad nép megcsonkított testén a vereséget írták alá. Önökkel szemben fogjuk megnyerni a békét.".

Ma, a piacoknak a szuverén népek elleni offenzívájában szintén gyilkol ez a 21.századi gazdasági háború. Az Európai Uniót támogató, a Lisszaboni szerződés helyességét bizonygató két parlamenti párt a pénzügyi piacoknak ismét behódolt, elárulta népét.

A Nemzetgyűlés hétfőtől keddre virradóan elfogadta Görögország számára a francia «sürgős segítséget», 16,8 milliárd eurós kölcsönt 3 évre, melyből 2010-re 3,9 milliárd esik az EU és az IMF által bejelentett 110 milliárdos teljes összegből.

Az UMP (a jobboldali kormányzó szövetség) és PS (szocialista párt) együtt szavazta meg ezt az 5 %-os kölcsönt. Csak a PCF (kommunista párt) és a Balpárt, valamint Nicolas Dupont-Aignan (volt UMP-s, ma «Talpra, Köztársaság» képviselője) szavazott ellene. A törvénytervezet mehet a Szenátushoz a valószínűleg csütörtöki végső elfogadásra.

Franciaország 5%-os kölcsönt ad Görögországnak a számára 1 %-os nyújtott kölcsönből, melyet az IMF-finanszírozóktól vesz fel.

Christine Lagarde gazdasági miniszter «rendkívül éber» akar lenni a görög kormány szigorú intézkedéseinek figyelemmel kísérésekor. Nagyobb éberséggel mint a munkáltatói szervezetek kezébe jutott alapok kezelésében, mellyel a a munkahelyeket és az ipart semmisítik meg. A tőke őrzőkutyájának szerepét játsza.

Az UMP nem okozott meglepetést a kormány feltételek nélküli támogatásával.
A PS úgyanúgy voksolt ahogy « ellenfelei »: «Nem a kormányt támogatom, hanem Görögországot és az eurót», jelentette ki a PS exfőtitkára, François Hollande. Holott Benoît Hamon, a párt szóvivője azt állította, hogy, «a görög kölcsönt, és nem a megszorításokat» akarják megszavazni. Jérôme Cahuzac és mások pedig felvetették, hogy az 5 % -os kamat igen magas. «Szabad-e hasznot húznunk egy nép nyomorából ?», kérdezte Christian Eckert, PS.

Akkor miért szavazták meg?

A PCF et Front de Gauche mintegy 20 képviselője ellene szavazott, mert az Görögországot gyalázatos helyzetbe hozza, az euró érdekében megfojtja anélkül, hogy az eurót meg tudná menteni. S nem Görögország marginalizása lesz hatékony, hanem a csak a tőke szolgálatában álló monetàris eszköz börtönének felrobbantása.

(canemepchepasnicolas)