Igrici
2011.03. 25-én jelent meg a Borsod online oldalain ( http://www.boon.hu/emod/penz-nelk252l-nem-pelda-az-igrici-pelda/news-20110326-08122904 )
a következô hír:
"Az előkészítetlen foglalkoztatási programhoz nem akar támogatást adni a Nemzetgazdasági Minisztérium” - idézve a Nemzetgazdasági
Minisztérium közleményben
kiadott álláspontját a 15 borsodi település romafoglalkoztatási programjának elindításáról.
Az ügy elôzménye,
amely alapján követendô példának állították be az igricit: a két évvel korábban
létrejött egy Termelési és Értékesítési Szövetkezet, amely “bebizonyította, hogy békés, munkából megélni
akaró, dolgos – többségében cigány származású – emberek, kétkezű munkával
szeretnének fordítani saját, mára már kilátástalanná vált élethelyzetükön”.
Az igrici
romák a Polgár
Alapítvány segítségével, magántámogatással, ügyvédet fogadva, mezôgazdasági
mérnököt foglalkoztatva szövetkezetben (közös felelôsségvállalás!) – kezdtek
támrendszeres uborka,
paprika és paradicsom szabadföldi, nagyüzemű termesztésébe. Az induláshoz 13 millió forint kölcsönt kaptak. Azt
nem lehet tudni, hogy milyen munkakörülmények között, napi hány órát, és családonként
hányan dolgoztak, de a családok 100-200 ezer forintos havi jövedelemhez jutottak (nettó? bruttó?), "az emberek havonta
körülbelül hatvanezer forintot kapnak kézhez" - írta a Délmagyar.hu., amely
lehetővé tette számukra, hogy “kifizessék számláikat, naponta legalább egyszer
meleg ételhez juttassák a gyermekeiket és szeptemberben szégyenkezés nélkül
indíthassanak iskolába őket, megérezhessék a munkáért járó munkabér hónapról-hónapra történő
beosztását, tervezhessenek jövőt”. Azonban inkább csak annyit lehet
mondani, hogy valamivel “kiszámíthatóbb, emberhez méltóbb életet"
élhettek… Egy ideig.
A munka folyamatos
volt, szerződést kötöttek a tyukodi konzervgyárral, ott vették át a
termést. Illetve vették volna, de az uborkák túl nagyra nőttek, gyorsan le kell
szedni a termést, hogy a következőkhöz, a kisebbekhez hozzá lehessen férni és
azokat el lehessen adni. Ehhez azonban több munkás kellett volna - amit a
szövetkezet már nem tudott megfizetni, hiába próbálták önkéntesekkel megoldani
a krízist.
Mindez nagy hazai és
nemzetközi visszhangot kapott.
Már a 2011-es idény
elején is gondokkal küszködött a gazdaság, de végül sikerült előteremteni a
vetőmagra a pénzt és úgy tűnt, a felvásárlók is aktívak lesznek. A formálódó
üzletet a németországi hasmenésjárvány tönkre tette, az uborka iránti kereslet
megcsappanása miatt a felvásárlók sorra vissza mondták vissza a szerződéseket. Mintegy kétszázötven tonnányi uborka maradt a szövetkezet
nyakán és ez mintegy 25 millió forintos veszteség. Paprika- és paradicsompalántáikat
elverte a jég, s nem
volt biztosításuk. Az uborkára sem kaphattak
kártérítést, mivel nem tudtak arról a határidőről, ameddig be kellett volna
nyújtaniuk az igénylést…
Aztán az Igrici
Termelési és Értékesítési Szövetkezet “tagjai” nagyot gondoltak, és 15 borsodi településen szerették volna elterjeszteni azt az ”egyszerű
kétkezi munkát”, amit ők az utóbbi években sikeresen véghezvittek. Ekkor
fordultak segítségért a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatásért
felelős államtitkárságához, javaslatot tettek, hogy 2011. tavaszán 15 borsodi településen közel
ezer fő foglalkozhasson mezőgazdasági növénytermesztéssel (megvalósítva ezzel a Borsodban élő roma emberek foglalkoztatási integrációját).
A Polgár
Alapítvány, illetve
agrárszakemberek segítségével kidolgozták az elképzeléseiket, közel 60
jelentkező település közül kiválasztották a program indítására legalkalmasabb
15 községet, összeírták a termelésbe bevonható önkormányzati
földeket, – ami
önerőként szerepel a programban – felmérték a résztvevő települések
közétkeztetési igényeit, és mindezt személyesen felvitték a minisztériumba.
Idáig a történet. Ami
történt: nincs támogatás, nincs pénz és nincs bizalom a romafoglalkoztatási
program borsodi beindítására, mert nincs kellően kidolgozott költségtervezet és
nincs önerő, azaz saját forrás, ami – a közlemény szerint – ugye
elengedhetetlen a romák boldogulásához.
A költségvetési terv felrótt hiányosságait még csak-csak meg lehet érteni,
de ami elgondolkotató, az a több millió foriontos saját forrás, vagy önerő
hiányának felemlítése...
2011.08.15. Csőd szélére került az igrici mintagazdaság. Az uborkaföldön azóta a gaz ver fel mindent, a
szövetkezet a csőd szélén áll, beszállítóknak, dolgozóknak egyaránt tartozik.
Igriciről azóta csak a Fidesz «földmutyijával» kapcsolatban hallottunk…
Összegzés
Az állam vakon
támogatja a lelkiismeretlen ipari tőkést úgymond munkahelyteremtéséért, de az
ilyen kétségbeesett próbálkozásokat nem. Két súly, két mérték.
A munkások, ha kényszerhelyzetbe kerülnek,
ha biztatást kapnak akár saját szervezeteik, akár kormányuk vezetésétől, viszonylag
gyakran próbálkoznak „saját sorsuk kézbevételével”. Részesülhetnének ugyan a
haszonból, de az esetleges veszteséget is nekik kell viselniük. Ha vállalatuk
(szövetkezetük) nehéz helyzetbe kerül, a munkástulajdonosok nem haboznak áldozatokat
hozni, de hiába is mondanak le a haszonról, hiába dolgoznak különösen
„rugalmasan” (túlórák, bér nélkül, vagy bércsökkenéssel) – a «tulajdon» hamar
erodálódik. Amíg a megoldást kereső kísérlet marginális és nem ütközik
bele a helyi “nagyságok” érdekeibe, döcögve bár, de még mehet is a dolog egy ideig. Aztán bebizonyosodik, hogy nincs tőke, olcsó, hosszútávú kölcsön, karitativitásra
szorulnak és minduntalan beleütköznek a termelőeszközök magántulajdonán alapuló
rendszer korlátaiba. A piacgazdaságot nem tudják megkerülni, csak tőkés módon működhetnek
ebben a közegben. Meghaladhatatlan
akadályokba ütköznek, de saját „főnökükké” válásuk is zsákutcába vezet, egymással
kerülnek versenybe.
Nyilván felmerül a
felelősség kérdése... számos vezetőé, akik ahelyett, hogy az osztályharcot
vezetnék – amiért megválasztották őket – belerángatják őket a „szocializmus egy
üzemben” utópiájába. Akiket nem láttunk tiltakozni a privatizálások idején, akik
most sem a vállalatok újraállamosítását, az elbocsátások megtiltását vagy a szövetkezés álllami
támogatását követelik...
Források
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.