Ukrajna

Bábkormány, «sokkterápia» és osztályharc

A Chaîne n°3 algériai újságírója, Linda Ababsa jogosan írta az új ukrán kormányról: «A pénzügyminisztert Nathalie Ann Jareskonak hívják, chicagoi születésű amerikai. Több posztot foglalt el az USA külügyminisztériumában, utoljára pedig Ukrajnában volt az amerikai nagykövetség gazdasági szekciójának vezetője. (…) A másik külföldi kormánytag a litván Aivaras Abromavicius, gazdasági miniszter, egy svéd  alap társelnöke. A harmadikat  Alexander Kvitasvilinek hívják, ő volt az egészségügyi miniszter … Grúziában. Ott, saját hazájában privatizálta a kórházakat és a rendelőintézeti szolgáltatásokat. (…) A Majdan forradalma tehát egy olyan kormány felállítására szolgált (…), amely  programját az Egyesült Államok, az Európai Unió, az Atlani Szövetség és a Nemzetközi Valutaalap diktálja. Porosenko elnök messzebbre ment, mint képzeltük. Kormányának összetétele már nemcsak a kölcsön nevében irányított kvázi-gyarmattá redukálódott Ukrajna képét nyújtja, hanem a rezsim külföldi keresztapáinak közvetlen szponzorálását is».

Egyre elszigeteltebb kormány

Az IMF-követelések interpretációját, a kicsikart 2015-ös költségvetést december 29-én fogadtatták el. A  Zerkalo Nedeli ukrán napilap közzétette annak fő intézkedéseit, a megtakarításokra szánt hrivnyamilliókkal egyetemben. A nők nyugdíjkorhatárának megemelése 10 évvel, a férfiaké 5 évvel (65 év mindenki számára), áttérés a 11 éves kötelező oktatásról a 9 évre, a kórházi ingyen étkeztetés megszüntetése,  a csernobili áldozatok járandóságának és kedvezményes tarifáinak módosítása, diákösztöndíjak megszüntetése, áttérés az alapoktatásban a pedagógusok heti 18-ról 20 órás munkaidejére (és az ezzel járó elbocsátások), az alsótagozatosok ingyenes étkeztetésének megszüntetése, a munkahelyi balesetet szenvedettekre szánt kiadások csökkentése… A bérek és nyugdíjak csökkentése, kategóriáról kategóriára gondosan listázott elbocsátások. A költségvetés egyetlen erős emelkedést mutató területe, amely kiadásai megnégyszereződtek. a hadsereg és a rendőrség. A gazdaság leállt… az USA és az EU Oroszország-ellenes szankcióinak melléktermékeként, és az ukrán Központi Bank igazgatónője így értékeli: «Állampolgárként örülök annak, ami a rubellel történik. Mint a Nemzeti Bank igazgatója nem tehetem ezt, mivel Oroszország megmarad egyik legfontosabb kereskedelmi partnerünknek».

Sztrájkok és tüntetések

Megsokszorozódtak a sztrájkok és tüntetések. Kijevben december 18-án a buszok, villamosok és iránytaxik sofőrjei szakszervezetükkel együtt hirdettek munkabeszüntetést elmaradt bérfizetésük miatt. Jan. 7-én ismét. Dec. 23-án Kijevben a szakszervezetek felhívására többezer résztvevővel nagygyűlés zajlott, amely megütközött az erőszakszervezetekkel. A dolgozók oldalán ott voltak a társadalmi juttatások megszüntetését elszenvedők, a diákok (akik a múlt télen a Majdanon a legaktívabbak között voltak), a volt afganisztáni katonák, a csernobili áldozatok. A mozgalom még keresi önmagát, de már hallani lehet: «Porosenkot és Jacenyukot (az elnök és a miniszterelnök– szerk.) nem kell majd elmenekülni hagyni, mint Janukovicsot!».

(Dominique Ferré)

Közeledés a NATO-hoz,  és az Oroszországgal kötendő várható egyezmény

Az ukrán kormány dec. 23-án megszavaztatta a Radával azt az alkotmánymódosítást, amely utat enged a NATO-val kötendő hivatalos megállapodásnak. A Kelet-Donbassz lakossága eközben bérek és juttatások, nyugdíj és közszolgáltatások nélkül szenved a hónapok óta tartó háborúban és éhinségben.  A(z orosz lakosságra nézve vészes hatású) nemzetközi szankciók által meggyengült orosz kormány a maga részéről jelezte, hogy az «egyezmény» lehetséges az USA-val. Lavrov külügyminiszter szerint Oroszország elismerheti «Ukrajna területi integritását» (a NATO égisze alatt), míg a Krim-félsziget annexiója a «veszteségek és nyereségek» számlájára írandó.