Oroszország

A Roszsztat központi statisztikai hivatal első becslése szerint az oroszországi infláció 1014-ben 11,4 százalékos volt, a 2013-as 6,5 százalék után - ilyen magas a 2008-as pénzügyi világválság óta nem volt. Meghatározó szerepe van az élelmiszerek drágulásának, ami 15,4 százalékot ért el, az egyéb fogyasztási cikkek ára 8,1, a szolgáltatásoké 10,5 százalékkal emelkedett.

Az élelmiszerek árának megugrásában a nyugati behozatal tilalma mellett a legnagyobb szerepe a rubel értékvesztésének volt - decemberben, amikor történelmi mélypontra zuhant az orosz valuta árfolyama, 2,6 százalékos volt a drágulás.

A rubel mélyrepülésének legfőbb oka az olaj, a legfontosabb orosz exportcikk (és a hozzá kötött gázár) árának mintegy felére zuhanása a világpiacon, valamint a nyugati szankciók, amelyek miatt a vezető orosz vállalatok nem tudják megújítani hiteleiket.

Kellemetlen választásra kényszerülhet a moszkvai vezetés, ha nem sikerül meggyőzniük Vlagyimir Putyin elnököt a katonai kiadások csökkentésének szükségességéről. Orosz közgazdászok véleménye szerint ebben az esetben adókat kell emelni, felemelni a nyugdíjkorhatárt, vagy felpörgetni a pénznyomtatást, hogy elkerüljék a költségvetési hiány elszabadulását. Az olajpiacok összeomlása ellenére a The Moscow Times szerint ki lehet húzni az idei évet a jelenlegi olajárak ellenére is, bár az alig több a felénél annak, amivel eredetileg számoltak. Sokkal kevésbé magabiztosak azonban 2016-2017-et illetően. A szankciók miatt 2014-ben több mint 100 milliárd dollár menekült el az országból, s a jegybanki valutatartalék a rubel védelmében végrehajtott valutapiaci beavatkozásainak köszönhetően a tavaly év eleji 510 milliárd dollárról 400 milliárd alá csökkent az év végére.

Az orosz kormány a költségvetési kiadások 10 százalékos csökkentése mellett döntött, azonban Anton Sziluanov pénzügyminiszter a napokban már úgy nyilatkozott, hogy ez nem lesz elegendő a büdzsé egyensúlyba hozásához. A költségvetés kiadásainak két legnagyobb tétele a szociális és a katonai kiadások, s ez utóbbiakat Putyin már jóval a Nyugattal való viszony elvadulása előtt prioritást élvezőnek minősítette. Tavaly a költségvetési kiadások 13,96 ezer milliárd rubeljéből (mintegy 250 milliárd dollár) több mint 33 százalék ment a szociális kiadásokra - elsősorban a nyugdíjakra - , és 32,5 százalék a védelmi és biztonsági célokra.

A helyzetet tovább súlyosbítja a rubel értékvesztése, a magas infláció. A költségvetést ilyen körülmények közepette csak a katonai kiadások csökkentésével és/vagy a nyugdíjkorhatár emelésével (jelenleg nőknél 55, férfiaknál 60 év) lehet megmenteni. Alekszej Kudrin, volt pénzügyminiszter a szerinte a gazdaságra elviselhetetlen terhet jelentő fegyverkezési program elleni tiltakozásul mondott le. A válságból való kijutáshoz az ország viszonyának rendeződnie kellene  az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval. Ez pedig nem csak Putyinon múlik.