2015. február 11., szerda

Ki segíti a görög dolgozókat és hogyan?


 

INFORMATIONS OUVRIERES

Febr. 8-án a görög miniszterelnök, Alexis Ciprasz a parlament előtt bejelentett első intézkedései kétségkívül irányváltoztatást jelölnek. Az európai országok dolgozói szimpátiával figyelik a döntéseket, amellyel megsemmisítenek és megfordítanak több munkáseelllenes, antiszociális és antidemokratikus intézkedést, melyet a trojka utasítására hoztak az előző kormányok.
A legnagyobb tőkés hatalmak kormányai és az Európai Unió intézményei viszont nyugtalankodnak és növelik a nyomásgyakorlást. De nem határtalanul, mert mint ahogy a görög pénzügyminiszter, Janisz Varufakis írja le jogosan: «az euró, mint egy kártyavár, olyan sérülékeny. Ha a görög kártyát kihúzzák, a többi is összeomlik».
A nyomással szemben az egész földrész dolgozói felteszik a kérdést: hogyan lehet segíteni a görög dolgozókat? Kérni kell az Európai Központi Bankot — ahogyan a  L’Humanité hasábjain kérte Bernd Riexinger,  a Die Linke társelnöke —, hogy legyen szíves «monetáris politikáját módosítani, hogy az valódi gazdasági fejlődést hozzon és feladatai közé sorolja a tömeges munkanélküliség elleni harcot»? Da hát az EKB szerepe, ahogyan az egymást követő európai szerződések tartalmazzák, semmi más minthogy a tőkés érdekeket óvja, a bankárokét, a spekulánsokét!
Azt kell-e követelni, hogy a trojkának «demokratikusabb legitimitása» legyen, ahogyan Martin Schulz, az európai szocialista csoport elnöke teszi, aki azt kívánja, hogy az «végigmenjen ezen a logikán, és Alexis Cipraszt kövesse a szigorításellenes politikában»?
François Hollande-hoz kell fordulni, akit Jean-Luc Mélenchon éppen most hívott fel arra, «játsszon meghatározó szerepet a most nyíló megbeszélésekben»? Meghatározó szerepet? Mégis milyet? Sapin miniszter deklarálta, hogy a most nyíló tárgyalásokon «két alapelvet» kell érvényesíteni: egyrészről a «görög szavazás eredményét», másrészről a «szerződésekbe lefektetett európai szabályokat, melyekhez Görögország is csatlakozott, az EKB és az IMF működéséséét». Másképpen mondva: a görög nép szuverén… de csak addig, amíg az EKB és az IMF, vagyis a pénzügyi tőke parancsait meg nem kérdőjelezi!
Ki merné azt mondani, hogy a népek szuverenitása és a demokrácia tisztelete kompatibilis az Európai Unió intézményeinek fenntartásával?
A francia munkásosztály úgy tud leginkább segíteni a görög népnek, a dolgozóknak, ha saját kormányát készteti meghátrálásra az EKB felügyeletével zajló munkásellenes intézkedések előtt, kezdve a Macron-törvénnyel és a felelősségi paktummal. Ez pedig nem megy sem nyílt levelekkel, sem könyörgéssel, ennek egyetlen eszköze csakis az egyesült mobilizáció, az osztályharc, a dolgozók és szervezeteik egységében. Eképpen erősíti a görög munkásosztály ellenállását is. Eképpen nyílik meg az út egész Európa népei számára a közös küzdelem útja, hogy végezzenek a trojka, az EKB és az euró uralmával.
Daniel Gluckstein,
a POI, a francia Független Munkáspárt országos titkára


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.