2011. október 25., kedd

Magyarázat fiatal barátainknak...

Mit jelent az adósságválság?

Miért beszélünk az egész Európai Unióban adósságválságról, holott államadósság mindig is létezett majdnem minden tagállamban?
Az egész az euró bevezetésével, az Európai Központi Bank felállításával és az Unió szerződéseivel, szabályozásával van összefüggésben. Előtte minden állam maga rendezte monetáris politikáját és a(z aktuális) politikai hatalom irányította országa Nemzeti Bankját. A deficitet kölcsönökkel hidalták át, melyek nem voltak összeköttetésben a spekulációval. Mára az 1992-es Maastrichti egyezménnyel, aztán az euró bevezetésével (melyhez erősen kötődik a Ft is), az államok csak bankjaikon keresztül tudnak kölcsönhöz jutni. Az Európai Központi Bank sem kölcsönözhet közvetlenül, hanem csak a bankoknak, és ezek adnak kölcsönt az államnak. A kölcsönökre órási kamat rakódik. Például a közelmúltban az EKB 1 %-os kölcsönt adott ki akkor, mikor a bankok minimum 3,5 %-ra adták azt az államoknak.

Miért van spekuláció az államadóssággal kapcsolatban?
A tőkés rendszer ellentmondásai, korlátai miatt. A tőkés rendszerben a tőke célja nem a reálgazdaság működtetése, hanem minél nagyobb haszon elérése. A kapitalizmus sajátja, hogy a pénzpiacokon állandóan olyan tőke van, melynek nincs elég lehetősége értékesülésre (növekedésre), ezt mozgatják spekulációval. Az 1980-as évek elején megkezdődött a tőkés ellentámadás, hogy a nemzeti össztermékben a munkaerő árának aránya csökkenjen, ez is elősegítette a nemtermelő tőke felhalmozódását.
Mivel pedig a dolgozóknak nincs akkora vásárlóereje, hogy értékén vegyék meg a szükséges termékeket, a 2000-es években kitalálták a „subprime-rendszert”; az ingatlankölcsönök kifizetetlensége a bedőléshez vezetett. A tőke pedig „elsüllyedt” benne azokkal, akik a Madoff-féle (a new-yorki tőzsde volt igazgatója) piramis-szélhámosságba tódultak. Egy közgazdász (Geert Noels) azt írja erről: „a nyugati világban szinte művészeti rangra emelkedett ez a piramis-játék, melyben az ígéreteknek semmi köze a valósághoz. Az ígéretek betartásához ugyanis tudni kellene, hogy vajon a gazdasági növekedés magasabb lesz-e, mint a mostani. Utópia. A gazdasági növekedés százalékos aránya évről évre csökkenő jellegű...”

Van-e ennek hatása mindennapi életünkre?
Nyilvánvalóan! Mi történt azokkal, akik subprime-kölcsönt vettek fel (vagy svájci frank alapút)? Többévi fizetés után magukat az utcán találják, de fizetniük tovább kell. Az USA-ban több százezer családról van szó, de Írországban, Spanyolországban is sokan így jártak. Lehman Brothers és mások összeomlottak, de a családok kilakoltatása tovább folyik.
És az állam, Görögország? A bankok, melyek magukat belevették a görög kölcsönökbe, most maguk vannak a szakadék szélén. Az Európai Bizottság az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) azzal foglalatoskodnak, hogy a görög (és a többi) népet „költöztessék ki” munkahelyükről, a társadalombiztosításból, a közszolgáltatásokból, infrastruktúrájukból, oktatásukból, az egészségügyből. Fizetniük tovább kell. A kölcsönt nyújtó bankok pedig (sőt, az euró is) azonban mégiscsak az összeomlás felé haladnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.