2012. március 10., szombat

Nemzetközi információk


Nemzetközi információk

új széria 64.sz. (433) - 2012.márc.9.

Franciaország

A Független Munkáspárt (POI) közleménye

Nemet a brüsszeli egyezményre, a szupermaastrichtra!

• Márc. 2-án huszonöt állam- és kormányfő aláírta az új európai egyezményt (a gazdasági és monetáris unió stabilitása, koordinációja és kormányzása).

• Ez az új brüsszeli egyezmény tartalmazza mindazt, amit a Maastrichti tartalmaz, de még rosszabb! A sajtó a «költségvetési fegyelem új paktumának» keresztelte el. Fegyelem? A szerződés előírja az «aranyszabály» alkalmazását az állami költségvetés egyensúlya érdekében az Alkotmány kereteiben.

Be nem tartása esetében «automatikus büntetést» és az Európai Bíróság elé citálást helyezi kilátásba. Legalább évi 5 %-kal kell csökkenteni az államadósságot, ha az meghaladja a GDP 60 %-át. Franciaországban ez 90 milliárd eurót jelent, jóval többet, mint a nemzeti oktatás költségvetése! «Túlzott deficit esetében» pedig «strukturális reformok» bevezetésére kötelez: privatizáció, deregularizáció, a szociális védelem és a munkatörvénykönyv rendszerének lebontása, bér- és nyugdíjcsökkentés, stb. A strukturális reformokat az Európai Bizottságnak kell jóváhagynia, ez ellenőrzi közvetlenül azok végrehajtását is.

Valódi diktatúra

• Mi marad a nemzeti szuverenitásból és a demokráciából? Milyen hely marad a szakszervezetek számára? Mi lesz a munkásjogokkal? Amit a Brüsszeli szerződés be akar vezetni, az az összes érintett tagállamban a mai görögországinál is totálisabbá teszi a káoszt. A POI ünnepélyesen kijelenti: Franciaországban, Görögországban és minden országban meg kell akadályozni a nyomor és a jogoktól megfosztás eme programját.

• Március 2-án, néhány héttel az elnöki és törvényhozói választások előtt Sarkozy aláírta ezt a szerződést Franciaország nevében. Három nappal előtte a Szenátusban a többségi Szocialista Párt – rendkívül sajnálatos módon – tartózkodott a valutaalapot felállító Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) szavazásánál. Tartózkodása tette lehetővé a szenátusi kisebbségben levő UMP számára, hogy keresztülvigye ezt a szerződést, mely szorosan kapcsolódik a Brüsszeli szerződéshez.

Az aláírt szerződés francia ratifikálása a választások utánra marad

• A Parti ouvrier indépendant azt a megoldást választotta, hogy nem indít jelöltet az elnökválasztáson tiltakozásképpen az V. Köztársaság és az Európai Unió antidemokratikus intézményei ellen. A POI és 103 törvényhozási jelöltje — mindnyájan az EU-val szakítás és az adósságok eltörlésének hívei — a Szocialista Párt, a Baloldali Front jelöltjeihez fordultak (akinek képviselői az ESM ellen szavaztak).

A POI ennél általánosabban azokhoz fordul, akik Sarkozyt és politikáját akarják elküldeni: «Mindenki tudja: a francia nép a 2005-ös népszavazás folyamán elutasította azt az európai alkotmányt, amelyet belefoglaltak most a brüsszeli szerződésbe. Nyilvánvaló: olyan politikához, amely a dolgozó nép és a demokrácia szükségleteinek megfelel, azzal kell kezdeni, hogy meg kell akadályozni a “szuper Maastricht” diktatúráját.»

A POI egység létrehozására hív fel ebben a kérdésben előzetes feltételek nélkül: egységet a szerződés megakadályozására!

Akármi is legyen az elnök- és törvényhozási választások végeredménye: a Brüsszeli szerződést nem szabad ratifikálni!

Claude JENET, Daniel GLUCKSTEIN, Gérard SCHIVARDI, Jean MARKUN, a POI országos titkárai

Olaszország

A «Bizottság a dolgozók független pártja létrehozásáért» közleménye:

Nyílt levél a Demokrata Párt, a SEL (Baloldal, Ökológia és Szabadság) a Rifondazione, a PdCI (Olasz Kommunisták Pártja), a Sinistra critica, a PCdL (Kommunista Munkáspárt) vezetőihez

Nemet az új európai szerződésekre!

Nemet az alkotmányban rögzített állandósuló szigorításokra, szavazzatok ellene!

Vezetők, szervezzétek meg az egységes mozgósítást a NEM érdekében!

Mi, különböző szektorban, tartományban élő dolgozók, aktivisták, szakszervezeti felelősök márc. 3-án Torinóban gyűltünk össze a «Bizottság a dolgozók független pártja létrehozásáért» kezdeményezésére akkor, mikor 25 ország állam- és kormányfője éppen aláírta az új szerződést (az EU gazdasági és monetáris unió stabilitása, koordinációja és kormányzása). Néhány héttel ezelőtt egy másik szerződést írtak alá, az ESM-et.

Mindkét szerződésnek egy a célja: ugyanazokat az intézkedéseket akarja ránk kényszeríteni, melyeket Görögországra is, a maradék szerzett jog és demokrácia megsemmisítésére, a spekulánsok és bankárok milliárdos hasznának további biztosítására. Azok hasznát, akik ilyen helyzetbe hoztak minket. A propaganda az ellenkezőjét igyekszik a fejekbe verni, de az elemzés világos: Maastricht és a destrukció 20 éve alatt most egy «szuper-Maastrichtot» akarnak létrehozni, mely állandó «programokkal» 100 milliárd eurós megtakarítást akar megvalósítani.

A helyzet súlya indított bennünket arra, hogy hozzátok forduljunk: egyetlen dolgozó, egyetlen választott képviselő, egyetlen aktivista sem, aki a dolgozók és a többség érdekeinek képviseletéről beszél, nem fogadhatja el a ratifikálásra váró szerződéseket.

Egész Európában megsokszorozódnak a felhívások és mozgósítások a ratifikáció ellen. Mindnyájuknak megvan saját felelőssége, a mienkhez hozzátartozik, hogy ezt a felhívást elküldjük azoknak, akik a parlamentben ülnek, és ha valóban küzdeni akarnak a mindnyájunkat sújtó csapás ellen, hát voksoljanak nemmel, mozgósítsanak az egységért, hogy az olasz parlament azt ne emelhesse törvényerőre.

A helyzet sürgős, kérjük, fogadjátok küldöttségünket.

Mit jelent a «gazdasági és monetáris unió stabilitása, koordinációja és kormányzása» (Fiscal Compact)?

A Maastrichti szerződés szabályai szerint a költségvetés éves hiánya maximum a GDP 3 %-a lehet, az államadósság pedig a GDP 60 %-a.

Az új szerződés 3. cikkelye: «A költségvetés nem lehet kiegyensúlyozatlan vagy túlzottan hiányos (…) A követendő szabály, hogy a hiány a GDP 0,5 %-ával csökkenjen».

Mit jelent mindez konkrétan Olaszországban?

2011-ben a deficit kb. 4 %-os volt, vagyis kb. 60 milliárd euró. 0,5 %-os (7,5 milliárdos) csökkentése annak több, mint 50 milliárdos megnyesegetését jelenti!

A 4-es cikkely: «Ha az államadósság átlépi a 60 %-ot (Olaszországban 120 %-os!), évente 1/20 részével kell azt csökkenteni» (5 %).

20 év kell ahhoz, hogy fél százalékokkal csökkentve elérkezzen az ország a 60 %-ra, 20 éven keresztül tehát minden évben 50 milliárd euró kell megtakarítani. Az eddigi legkeményebb programok (iskolák, egészségügyi intézmények felszámolása, a nyugdíjak, közszolgáltatások komplett tönkretétele, az állami javak likvidálása, stb.) 45 milliárdba kerültek…

A 3-as cikkely megfenyegeti azokat az államokat, amelyek nem tarják be ezeket a szabályokat, a 2. kötelez arra, hogy «a nemzeti törvényekbe, lehetőleg az Alkotmányba kötelező és állandó jelleggel beépüljenek, hogy garanciájuk teljes legyen».

Nem többről és nem kevesebbről van szó, mint a spekuláció, a bankok diktatúrájáról, melyek az «adósságokból» már eddig ezerszeresre dagadtak, most pedig a maradék jogainkat, de magát a demokráciát is meg akarják semmisíteni. Egyetlen párt, egyetlen szakszervezet nem tehet mást, mint ellenállni. Más programunk nem lehet.

Mi az az Európai Stabilitási Mechanizmus?

Febr. 2-án írták alá Brüsszelben a «nemzetközi pénzügyi szervezet» (ESM) alapításáról szóló dokumentumot (1. cikkely), mely egy francia képviselő szerint az «európai valutaalap, státuszához tartozó minden kiváltsággal».

Ennek az intézménynek lesz a feladata, hogy pénzügyi ”segítséget” nyújtson azoknak az államoknak, melyek, mint Görögország, erre „rászorulnak” – de csak azzal a feltétellel, hogy ezek az államok minden intézkedést elfogadnak és bevezetnek, melyet az ESM vezetése előír számukra. Vezetése az Európai Bizottságból, az Európai Központi Bankból és az IMF-ből fog állni. Gyakorlatilag intézményesíti azt a zsarolást, mely Görögországot dönti nyomorba, újabb milliárdokat bocsát a spekulánsok rendelkezésére.

Az alap kezdeti összege 80 milliárd euró, de felkúszhat akár 700 milliárdra is. Minden ország GDP-je bizonyos százalékával járul hozzá, Olaszország esetében tízmilliárdokról van szó. Természetesen a mi zsebünkből, az adófizetőkéből.

Az ESM-et a tagállamok parlamentjeinek most kell ratifikálniuk.

(…)

Görögország példája lebeg a szemünk előtt.

Ha ez a két szerződés átmegy, a «csapás» szó nem csak szó marad, hanem realitássá válik.

Képviselők, szavazzatok nemmel, ne módosítsátok az alkotmányt!

Baloldali vezetők: foglaljatok állást, mobilizáljatok a NEM érdekében, hassatok képviselőitekre!

Kapcsolat: 3402440505 www.tribunalibera.altervista.org tribunalibera@altervista.org

Spanyolország

NEM az új európai szerződések ratifikálására!

Felhívás a képviselőkhöz, elsősorban a szocialistákhoz, a baloldaliakhoz, azokhoz akik a demokráciához és nép jogaihoz ragaszkodnak

Az Európai Unió süketnek bizonyul a görög, a portugál, a brit, a spanyol és a többi európai dolgozó követelései előtt. Két új szerződést hozott létre, a korábbiak folytatásaként még súlyosabbá teszi az 1992-es Maastrichti szerződést. Szó sincs arról, hogy kijavítanák azt a politikájukat, amely tönkretette a munkahelyeket, szociális vívmányokat, jogokat, Európa népeit, azt még inkább elmélyítik.

A spanyol Rajoy-kormány is be akarja nyújtani elfogadásra az országgyűlés elé.

Mi, aláírók, több politikai irányzathoz tartozó aktivisták, szakszervezeti felelősök, fel akarjuk hívni a munkásmozgalom, az ifjúság, a népesség figyelmét arra, hogy az új szerződések jelentőségét hivatalosan elfedik előttünk.

A Fiscal Compact alkotmányba akarja vésni a 0 deficit aranyszabályát, melyet Zapatero és a Rajoy már szept. 6-án aláírt. Szankciókkal fogják sújtani azokat az országokat, melyek nem respektálják.

Az «európai IMF» pedig minden országot kiigazítási programokra kötelez (privatizáció, költségvetési nyirbálások, stb.), ezeknek alá kell rendelni a kollektív szerződéseket, munkajogot.

Az EU és az IMF diktatúrát akar bevezetni ezzel a két szerződéssel, hogy a nemzetközi tőke ugyanúgy kirabolhasson bennünket is, mint Görögországot.

Ezt a levest már megkóstoltuk. 2011. máj. 12. óta, mikor Zapatero az első kiigazítási tervet bevezette megfelelve az EU követeléseinek, költségvetési megszorítások, ellenreformok követik egymást a nyugdíjakat, a munka világát illetően, megsokszorozva a munkanélküliséget, megnehezítve az életkörülményeket, romokba döntve számos család életét. A Rajoy-kormány megígérte az IMF-EU párosnak, hogy ennél is tovább fog menni. Febr. 10-i «munkaügyi reformja» a dolgozók státuszának lerombolását célozza, ezzel Franco halála óta a legjelentősebb megmozdulásokat provokálta, most pedig még nagyobb költségvetési restrikcióra készül fütyülve a dolgozók jogaira.

Febr. 19-én dolgozók százezrei vonultak az utcákra minden spanyol nagyvárosban az UGT és a CCOO hívására. Több, mint egy éve, hogy Murciában, Barcelonában, Valenciában, Madridban, az egész országban azt halljuk: «Elég! Visszavonni a munkaügyi reformot, az összes kiigazítási programot!»

Titeket szólítanak most a szerződések törvénybe iktatására. A nehéz harcban elért legelemibb jogok védelmében arra kérünk Benneteket, szavazzatok NEM-mel!

Szervezeteinkben a legszélesebb frontot akarjuk létrehozni a kormánykonszenzusokkal, a «társadalmi párbeszéddel» való felhagyásért, mert ezek csak a kormány és a munkáltatók számára adnak szárnyakat.

Mi Európa szabad és szuverén nemzetei szövetségének hívei vagyunk, az Európai Unió intézményei csak a nagytőkét szolgálják.

Bizottságot hozunk létre a szerződések ratifikációjának megakadályozására, mindenkit hívunk, csatlakozzék hozzánk.

Első aláírók:

Andaluzia : Luis González, CCOO konföderális tanács tagja - Antonio Criado Barbero, a Baloldali Szocialista Kezdeményezés főtitkára - José Mª Ollero, Aznalcázar (Sevilla) helyi tanácsos;

Baléárok: Pere Felip, a mallorcai egyesületek szóvivője;

Katalónia : Rosa María Guardia, MxS - Miguel González Mendoza, UGT-jogász, Tarragona - Andrés Pérez Subirana, ügyvéd, Barcelona - Jordi Salvador, UGT szakszervezeti felelős, Tarragona - Rafael Sainz, ISI - Miguel Ángel Almansa, ISI - Francisco Javier Alvear, újságíró, Tarragona;

Estrémadure : Javier Caso, ISI ; Madrid: Jesús Béjar, CCOO szakszervezeti felelős, POSI - Óscar Hidalgo, CCOO szakszervezeti felelős, madridi metró - Xabier Arrizabalo, egyetemi tanár Complutense – Álvaro Peña, szocialista aktivista - Felipe Merinero, UGT szakszervezeti felelős;

Navarra : José Ramón Martínez Benito, független szocialista helyhatósági tanácsos, Sartaguda;

Valencia : Enrique Sánchez, UC UGT MPBP főtitkára - Abraham Campos, UC UGT MPBP-formáció titkára - Mª del Carmen Gómez, az UC UGT MPBP nő-, környezetvédelmi és szociálpolitikai titkára - José Almela, főtitkár, MCA-UGT MPBP - Andrés Moreno, kommunista aktivista, a CCOO tagja - Manolo Serrano, az MCA-UGT MPBP adminisztráció titkára - Antonio Sansano Gil, anachoszindikalista aktivista, Vila-real - Blas Ortega, FSP-UGT szakszervezeti felelős - Vicente Vallés, MCA-UGT szakszervezeti felelős - Víctor Ballesteros, a Generalitat személyzeti tanácsa bizalmija, CC OO;

Baszkföld : Koldo Méndez, UGT szakszervezeti felelős, Biscaye - Felipe Zorita, UGT szakszervezeti felelős, Biscaye. (mindnyájan személyes címen)

Kapcsolat: Comité Organizador de la Conferencia Obrera Estatal: tarraco11@gmail.com

Informations internationales

Entente internationale des travailleurs et des peuples

87, rue du Faubourg-Saint-Denis 75010 - Paris -France

Tél : (33 1) 48 01 88 28Fax : (33 1) 48 01 88 36 E.mail eit.ilc@fr.oleane.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.