Amszterdam-Budapest, 2013. április 23. kedd | Simó
Endre |
Az Európai Uniót sújtó gazdasági és pénzügyi válság közepette
2010-ben 194 milliárd eurót költöttek fegyverkezésre az unió országai. A
hadiipar profitja új megrendelésekből és az eladósodottaknak folyósított
hitelekből gyarapodott, miközben csökkentek a bérek és a nyugdíjak – áll abban
a jelentésben, amelyet a Magyar Szociális Fórum tett közzé kedden a Transnational
Institute (TNI)
fegyverkereskedelemről, adósságról és korrupcióról készített tanulmánya
alapján.
Az amszterdami székhelyű szervezet megállapítja: 194
milliárd euró Görögország, Olaszország és Spanyolország egy évi költségvetési
hiányával ér fel. Az EU tetemes katonai kiadása lényegesen
hozzájárult a görög és a portugál adósságválság kialakulásához, és a válsággal
küszködő országok költségvetésére nézve a jövőben is súlyos tehertételt jelent.
Miközben a német kormány egyre nagyobb áldozatokat sürget a
bajba jutott államoktól a szociális megszorítások terén, a kulisszák mögött azért
lobbizik, hogy az eladósodott országok ne csökkentsék katonai kiadásaikat, mert
ez gyengítené a német hadiipar pozícióját – áll a jelentésben.
Az EU országai közül Görögország költötte a legtöbbet
fegyverkezésre az
elmúlt negyven évben. Az EU átlagának közel kétszeresét fordította katonai
célokra bruttó nemzeti termékéből (GDP). Spanyolország katonai kiadása 29
százalékkal nőtt 2000
és 2008 között, és fölösleges katonai programjai miatt súlyosan eladósodott. Ciprus 50 százalékkal többet fordított
katonai célokra az elmúlt tíz évben, különösen 2007 után növelte katonai
kiadásait.
Portugália 2004-ben két tengeralattjárót vásárolt egy milliárd
euróért, José Manuel Barroso miniszterelnöksége idején. (Barroso utána
az EU Bizottságának elnöke lett.) Vizsgálati anyagokból kitűnik, hogy az
üzletet tucatnyi korrupció-gyanús bróker és konzultációs megállapodás
övezte, mely 34 millió eurójába került Portugáliának.
Noha a válság miatt csökkent a fegyverkezésre szánt
költségvetési tétel a leginkább eladósodott országokban, másokban, éppen
ellenkezőleg, hasonló maradt a tíz évvel ezelőttihez, vagy még nőtt is. A
legtöbbet Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország költ
fegyverkezésre. Az 1,8 billió eurónyi adósságot
felhalmozott Olaszország arányait tekintve többet fordít katonai célokra
GDP-jéből, mint amennyit a hidegháború utolsó éveiben költött 1995-ig.
A TNI megírja, hogy azokban az EU államokban, amelyekben
csökkentették a katonai költségvetést, nem a fegyvervásárlásra szánt összeget
mérsékelték, hanem az alkalmazottak bérét. Ezt támasztja alá, hogy 2006-2010
között 38,8 milliárd euróról 42,9 milliárdra, azaz 10 százalékkal nőtt a
fegyvervásárlás összege, ugyanakkor 110 milliárd euróról 98,7 milliárdra, tehát
10 százalékkal csökkent a személyi kiadásoké. Ennek nagy része 2008-ban és
2009-ben következett be. Franciaország és Németország nyomást gyakorolt
Görögországra, hogy ne csökkentse védelmi kiadásait.
Papandreu volt görög miniszterelnök egyik szárnysegéde a
történtekkel kapcsolatban a következőt mondta: „Nem
azt mondták nekünk, hogy vegyünk tőlük hadihajót, különben nem adnak hitelt,
hanem értésünkre adták, hogy nagyobb megértéssel lesznek anyagi gondjaink
iránt, ha így teszünk”.
A tanulmány feltárja, hogy az EU száz legnagyobb fegyvergyártó
cége 2011-ben 51 százalékkal növelte eladásait 2002-höz képest, és busás
haszonra tett szert. Piacaikat tovább bővíthették azzal, hogy François Hollande
francia elnök 2013-ban az Arab Emirátusban járt közben francia Rafale
vadászgépek ottani értékesítése végett, David Cameron brit miniszterelnök pedig
2012-ben Szaúd-Arábiában egyengette az utat brit katonai csomagok elhelyezése
előtt.
A NATO vezetői az EU biztonsági követelményével érvelnek.
„Milyen szerepet játszhatna az 500 millió lelket számláló Európa, ha nem volna hitelt
érdemlő védelmi ereje, mellyel biztonságát szavatolhatná?” – tette fel a
kérdést Patrick de Rousiers, az EU katonai bizottságának francia elnöke.
Ezzel szemben a TNI annak a véleményének ad hangot, hogy az
Európai Bizottságnak nem a szociális kiadásokat kellett volna csökkentenie,
hanem a hadiipari kiadásokat, és a fegyverkezést kellene korlátoznia szociális
megszorítások helyett.