377-es Kína-levél, 2012. ápr. 15.

Gyenge növekedés… «Pénteken Kína bejelentette közel három év óta leggyengébb  negyedéves adatait. Oka az európai adósságválságban keresendő, melyet még mindig nem képes kompenzálni a belső kereslet», jelzi az AFP (ápr. 13). Az ország «két szimultán sokk, a gyenge export és a lelassult építőipar» áldozata, mondja egy szakértő. «A kínai gazdasági növekedésnek számos kihívással és nehézséggel kell szembenéznie», olvassuk a kormány hivatalos kommünikéjében (ápr. 13.), «a világválságnak nincs vége, alapvető probléma a megoldatlan európai adósságválság». Ami gyenge növekedést, munkahelyek veszélyeztetését jelenti.  

…és politika krízis. Ebben a bizonytalan helyzetben, mikor a Kommunista Párt októberi, 18. kongresszusán kell a jelenlegi vezetés nagy részét megújítani, derült égből villámcsapásként jött az információ ápr. 10-én: félreállították Bo Xilait korrupció miatt a politikai bizottságból. Ez az 25 tagú intézmény vezeti a KP-t, tehát az országot és az államot. Az ügy akkor robbant ki, mikor Wang Lijun, a Chongqing élén álló politikus jobbkeze az amerikai konzulátusra futott ideiglenes menedékért. Regénybeillő a folytatás, Bo neje, üzleti ügyekkel foglalkozó ügyvéd, egy brit állampolgár, a család barátja, üzlettársa meggyilkolásába keveredett.

A tények kideríthetetlenek és a pletykák követhetetlenek Bo Xilai ügye nélkül. Üzletembereket, a chongqingi KP kádereit hallgatják ki, a cenzúra működik, az internetes «maoista» honlapok napokig elérhetetlenek voltak. «A politikai villámcsapás a Kínai Kommunista Párt számunkra mutatott egysége képét verte szét», mondja az AFP (ápr. 11.). Evidens, hogy a kommunista párt élén elkeseredett csata folyik, amióta Wen Jiabao miniszterelnök a múlt hónapban megígérte a képviselők előtt, hogy «a monopóliumot (az államét – a szerk.) megtöri, politikáját a magánszféra érdekében fejleszti és intézkedéseket vezet be a piacainkhoz való hozzáférés akadályait megszüntetve».

Nincs «megkötés» a Foxconn számára… Emlékszünk a nemzetközi médiakampányra, mely az Apple-t ültette a vádlottak padjára fő kínai beszállítóinál, a tajvani óriásnál tapasztalt munkakörülmények miatt (a mintegy 1,2 millió dolgozót foglalkoztató Foxconn). A «The New York Times», a híres és befolyásos napilap részletesen kommentálta (márc. 29.) a Fair Labor Association (FLA) ugyanazon a napon publikált jelentését. Az FLA egy amerikai nemkormányzati szervezet, amelytől az Apple kérte, hogy vizsgálódjon a munkakörülményekről. «Az FLA felügyelete jelentős problémákat tárt fel, közöttük a kínai törvények és jogszabályok legalább 43-szoros megsértését, számos esetben a viselkedési kód helytelen alkalmazását, pl. a munkaidő heti 60 órás, néha pedig egyvégtében 11 napos  túllépését.» Ezt az elképesztő számot is megjelöli: a 35 ezer kikérdezett munkás 43%-a már áldozata vagy tanúja volt munkahelyi balesetnek!

A munka kvázi militarizálásával ilyen munkakörülményeket teremt a Foxconn a fiatalok számára (85 %-uk 30 év alatti, 72 %-uk migráns, közöttük vannak a szakmai gyakorlaton részvevő középiskolások is.) A munkaerő árának permanens csökkentéséről van szó. A brit «The Economist» (jan. 21.) három kaliforniai egyetem 2011 júliusi tanulmányát idézi, melyből kiderül, hogy 2010-ben egy iPhone 4 árában a kínai munkaerő ára 1,8 %-ot képvisel, egy iPad esetében pedig 2 %-ot!

Nincs szakszervezet ennek a munkásifjúságnak a védelmére? A hivatalos szakszervezet, az ACFTU gyakran úgy mutatja be jelenlétét a nagy magánvállalatoknál, mint valami győzelmet. Az FLA leírja: « A Foxconn-nál kiderült, még ha létezik is a szakszervezet, a dolgozók nagy többségének nincs tudomása sem annak tevékenxségéről, sem a kollektív tárgyalásos egyezményről.»

Ami a Foxconn higiénés és biztonsági bizottságait illeti, a jelentés szégyenlősen jelzi: «Meg kell jegyezni, hogy ezek a bizottságok nem jelentik a dolgozók valódi képviseletét, mert a választásra a küldötteket az igazgatóság maga jelölte ki.» Íme, mit gondol a munkás fiatalság: «A munkaproblémák felmerülésekor 85 %-uk azt válaszolta, nem fordulna a személyzet küldöttéhez, 86 %-uk pedig nem fordulna a szakszervezethez sem.» Az okokat nem is kell tovább keresgélni!

«A Foxconn egyetlen törvényt sem szegett meg». Pontosan két éve Wang Tongxin, az ACFTU hivatalos szakszervezet shenzeni alelnöke azt nyilatkozta a 3 hónap leforgása alatt hatodik öngyilkosság után, hogy a «Foxconn nem sértett törvényt és megfelelő intézkedéseket hozott» («China Daily», 2010.ápr. 14.). Több, mint 60 órás munkahét, bőséges túlórák … (egy megfigyelő azt állítja, havonta 117 túlóra volt átlagosan 2009-ben, holott a munkatörvény 36-ban limitálja!). Guo Jun, a ACFTU «demokratikus igazgatás» szektora elnöke egy sajtókonferencián (2010. nov. 4.) maga teszi fel a kérdést: «Havi 100 túlórával dolgoztatni embereket nem törvényellenes?»

Két évvel később sem változtak a dolgok, a Foxconn ACFTU szakszervezete illeszkedik a törvényszegésbe. A dolgozóknak akkor nincs-e joguk saját magukat megszervezni, saját követeléseikről tárgyalni, hogy ennek a túlzott kizsákmányolásnak véget vessenek?

Ankét a Foxconn túlzott kizsákmányolásáról

A Foxconn ellen felhozott vádakhoz az Apple, a Wall Street multinacionális óriása szorosan kötődik, mivel ez elsőszámú beszállítója Kínából. A Fair Labour Association-hoz (FLA) az Apple a közelmúltban csatlakozott. Az FLA kormányonkívüli szervezetet a méltó munkavégzés érdekében, s nagy amerikai cégek hozták létre. Nem igazán független tehát, mégis megerősíti a kínai fiatal munkásság túlzott kizsákmányolását, melyhez a hivatalos szakszervezet is asszisztál.

Felvet egy alapvető kérdést, a magatartási kódexét a munkatörvények megsértésével: az FLA kimutatja a heti 60 órás munkavégzést a kormány javasolta 49-cel és a munkatörvénykönyv által megállpított max. 53-mal szemben. A Foxconn úgy döntött, alkalmazkodik … 2013 júliusáig megteszi! Azt is megígérte, hogy emeli a béreket, de nem első ízben szegi meg szavát sem: tajvani üzemében, ahol az Apple új iPhone5-ét gyártja, március óta többszáz dolgozó sztrájkol, mert az igazgatóság soha nem valósította meg béremelési ígéretét. A jelentés részletei itt, alant [angol elérhetősége: http://www.fairlabor.org/report/foxconn-investigation-report].

A munkaidő hossza: törvénytelen!

«Két probléma van: az FLA magatartási kódexe kimondja, hogy a heti munkaidő nem haladhatja meg a 60 órát (túlóra beleértve) és a kínai törvények pedig heti 40 órában állapítják meg havi 36 túlórával kiegészítve (vagyis 9 hetente). A három üzemben az utóbbi 12 hónap alatt mindkettőt túllépték. Vannak olyan periódusok is, mikor egyetlen pihenőnap sincs a héten. Ezt a dolgozók is megerősítik: átlagosan 56 órát dolgoznak hetente, maximum 61 órát és hosszú időszakon át pihenőnap nélkül (a dolgozók közel fele 11 napot vagy ennél is többet).

A kérdezőbiztosok kiderítették, hogy az előre be nem jelentett túlórákat 30 perces szakaszokra bontották az elszámolásnál. Ez azt jelenti, hogy pl. a 29 perces munkát nem fizetik soha és az 58 percest pedig csak fél órában.»

Másik probléma azokban az üzemekben van, ahol a dolgozók háromnegyed része «migráns». Kínában, mondja ki a jelentés, «minden dolgozónak jár az egészségügyi biztosítás, munkanélküli, anyasági, munkahelyi baleseti juttatás, de rendszer önkormányzati vagy tartományi alapokon nyugszik. Ez azt jelenti, hogy ha a dolgozó más városból vagy tartományból érkezik, nem „viheti magával” ezeket a jogait.»

A diákok «szakmai gyakorlata» avagy hogyan folyik kizsákmányolásuk

A FLA felmérése megmutatja, hogy a Foxconn-hoz szakmai gyakorlatra átlagban havonta 27 000 diákot küldtek, 2011 augusztusában a legtöbbet, 65 000-et. Az új Apple-vezetőhöz írt nyílt levélben fordult 19 országból 96 egyetem 200 oktatója március végén kérve, hogy a Foxconn-hoz kihelyezett szakközépiskolások munkájának vessen véget. Az FLA ezt írja ennek apropóján:

«A szakmai gyakorlatot végző diákokat nem tekintik bérmunkásoknak és törvényes szempontból sincs szerzdődéses kapcsolat az üzem és közöttük. Ez azt jelenti, hogy a munkatörvénybe foglalt védelem sem vonatkozik rájuk, ideértve azokat a vívmányokat, melyeket a szokásos dolgozók élveznek. Vannak ugyan szabályok, amik rájuk vonatkoznak Guangdong tartományban és az Oktatási minisztériumi rendelkezései is léteznek, de ezek bizonytalanul közvonalazottak és kockázat forrásai.»

A brit «The Guardian» meséli el egy Henan tartománybéli ipari design-t tanuló diáknak a történetét, aki mérnöki tanulmányai finanszírozására 60 társával együtt került Foxconn-hoz Shenzhenbe egy hirdetés révén. A minimálbér kétharmadát kapta, kb. egy retur buszjegy árát, a 3000 yüanos (kb. 350€) ígérettel szemben mindössze nettó 1000-et.

A hirdetést egy szakiskola is közreadta, a múlt év decemberében 1500 diákot hivatalból írtak fel a tartományi székhelyen Zhengzhouban a Foxconn-nál. A guangdongi napilap, a «Yancheng Evening News» tárta a közvélemény elé az ügyet, hogy akaratuk ellenére kellett ezekre a szakmai gyakorlatokra járni a gyerekeknek és az iskolát «kihelyezési iroda» szerepével vádolta. 2010 nyarán pl. 100000 henani középiskolás dolgozott három hónapon át a Foxconn-nál Shenzenben. A hivatalos napilap, a «China Daily» azt is kiderítette, hogy némelyiküket csak másfél héttel előtte értesítették indulásukról, a „helyi kormányzati szervek rendelkezésére” hivatkoztak és visszautasítás esetén kicsapással fenyegetőztek.

A hivatalos szakszervezet elnéző

«A szakszervezeti bizottságok tagjainak zöme az igazgatóság soraiból jön. A legfőbb szakszervezeti bizottság 188 küldötte közül 54-en technikusok, 29-en termelési felügyelők és 105-en káderek vagy mérnökök. Ez a bizottság a közbülső szervezetek ezrei alkotta piramis legteteje, amelyek a termelés 15 810 csapatát fogják össze Shenzhenben (ebből 9 447 az Apple-é). Chengduban 3 258 ilyen csapat van. Az igaz, hogy a Foxconn a választásokat megtartja, de a jelöltek gyakran az igazgatóság által jelölt felügyelők, káderek. Ez a helyzet nagyon gyakori Kínában ott, ahol van szakszervezet, de ellentétes az ILO konvencióival, a kínai szakszervezeti törvénnyel, és a kollektív tárgyalások szabályozásával.

Shenzhen helyhatóság szakszervezeti szabályozása kimondja, hogy az elnök, az alelnök és a bizottsági tagok személyét az igazgatóság beavatkozása nélkül a szakszervezeti tagok választják. Azt is, hogy a vállalat törvényes képviselete, igazgatója, annak helyettese, a személyzeti vezető és családtagjaik nem foglalhatnak el a szakszervezetben elnöki, alelnöki, bizalmi vagy pénztárosi posztot. A célja ennek a szabályozásnak az, hogy el lehessen kerülni az érdekkonfliktusokat és biztosítani, hogy a szakszervezet valóban képviselje a tagságot. A  Foxconn igagzgatósága ugyan nem pontosan ezeket a posztokat foglalja el a szakszervezeti bizottságokban, de annak ők a tagjai, nem a dolgozók.

A szabályozás előírja, hogy a helyi szakszervezetek szervezik a személyzet gyűléseit; biztosítják, hogy a meghozott határozatok végrehajtásra kerüljenek; kollektív tárgyalásokat visznek és ellenőrzik a kollektív szerződések betartását; képviselik a tagságot azokon a konzultációkon, ahol a dolgozók érdekei érintettek; és jelen vannak a munkahelyi konfliktusok elrendezésében. Az biztos, hogy a Foxconn szakszervezete saját tevékenységéről és szerepéről könyvecskét jelentet meg, de ankétunk kimutatja, hogy a dolgozók öntudatát nem sikerült felébresztenie.»