Kilátások

Csökkennek a keresetek és visszaesik a magyar gazdaság

Elhárulhat a kohéziós források felfüggesztéséről szóló uniós büntetés a múlt héten bejelentett a Széll Kálmán-terv 2.0 -val a GKI szerint. A gazdaságkutató megállapítja: az IMF-fel folytatandó tárgyalások megkezdése elől elhárulni látszó akadályok hírére a múlt héten jelentősen erősödött a forint is. A kormány politikájában és gazdaságpolitikájában azonban még nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a gyors IMF-megállapodáshoz, sőt még a tárgyalások előfeltételeinek teljesítése sem vehető biztosra.

Ha végül mégis elmaradna az IMF-megállapodás, vagy nagyon elhúzódnak a tárgyalások, tartósan fennmaradó vagy tovább növekvő befektetői bizalmatlanságra kell számítani, ami a költségvetés számára hatalmas kamatkiadási többletekben, a gazdaság egésze számára tőke- és hitelhiányban, drága forrásköltségben, szélsőségesen ingadozó árfolyamban, túladóztatásban, lefelé menő keresleti spirálban jelenne meg.

A piacok számára a Széll Kálmán-terv 2.0 bevételcentrikussága és ezzel növekedésellenessége miatt csak részben lesz megnyugtató, a befektetői klíma ennek hatására alig javul – véli a gazdaságkutató intézet. Emellett továbbra is látványosan hiányoznak a piacgazdaságokra jellemző intézmények függetlenségét garantáló, illetve a kormány öntörvényű, már-már vállalati mélységű szabályozásban testet öltő gazdaságpolitikáját feladó lépések, s a kormányzat például továbbra is elvi kérdésnek tekinti a széles körben vitatott egykulcsos szja-t.

Nagyot esünk

Eközben az első hónapok adatai gazdasági visszaesésre utalnak és idén elkerülhetetlennek látszik a recesszió a gazdaságkutató szerint. A GKI prognózisa szerint ez idén mintegy 1,5 százalékos GDP-visszaesést fog jelenteni.

Az év első két hónapjában a magyar ipar termelése csak stagnált, sőt munkanapokkal kiigazítva több mint 3 százalékkal csökkent. Az építőipari visszaesés még nagyobb, közel 10 százalékos. A kivitel - ami korábban gyorsan nőtt - csaknem változatlan, a kiskereskedelmi forgalom pedig 0,4 százalékkal csökkent – írja a GKI közleménye.

A munkanélküliségi ráta valamivel magasabb az egy évvel korábbinál, a legalább öt főt foglalkoztató cégeknél és az állami, önkormányzati intézményeknél pedig több mint 1 százalékkal csökkent a dolgozók létszáma. A GKI szerint sem a belföldi keresletben, sem a hitelezésben nem várható javulás, s nem valószínű átlagon felüli mezőgazdasági termés sem.

A gazdasági visszaesés már a költségvetésben is jól látható – véli a gazdaságkutató. Az államháztartási hiány március végére csaknem elérte az egész évre előirányzott összeg 90 százalékát. Ennek fő oka a fogyasztáshoz és bérekhez kapcsolódó adóbevételek visszaesése lehet. Emellett - többek között az IMF-megállapodás elhúzódása miatt - emelkedtek a kamatfizetési kötelezettségek is.

Kevesebbet keresünk

A reálkeresetek az első két hónapban 3 százalékkal csökkentek, az év egészében ennél kisebb, 2,5 százalék körüli visszaesés várható a GKI szerint és azt valószínűsíti, hogy a reáljövedelem és a fogyasztás hasonlóan fog csökkenni.

Az áremelkedés elég magas szinten van és valószínűleg itt is marad: az infláció a decemberi 4,1 százalékról februárra 5,9 százalékra ugrott, majd márciusra 5,5 százalékra csökkent. Az év során az áremelkedési ütem enyhe lassulása várható a GKI szerint.

Új, jelentős beruházások indulásáról nincs információ, e területen újabb 4 százalék körüli visszaesés várható.

A nemzetközi pénzvilág óhaja  (Ad Van Tiggelen az ING Investment Management Europe specialistája) : «azt kell látni, hogy a költségvetési egyensúly helyreállítását szolgáló rövidtávú intézkedések – én ide sorolom a tranzakciós adót is – nem nyugtatják meg a befektetőket. Ehelyett rendszerszintű átalakításra van szükség, amelyek hatása hosszú távra szól. Ide tartozik például a nyugdíjkorhatár emelése, a közszféra további lefaragása és más megszorítások – a piacok ezeket szeretnék látni.»