Tépelődés a választások előtt

Így fél évvel a választások előtt, lassan itt az ideje átgondolni ezt a dolgot.

Az alábbiakban ezzel kapcsolatos töprengésemet, útkeresésemet osztom meg veletek, hátha ezzel segíthetek másoknak a

saját döntésük meghozatalában. Másrészt számítok a kollektív bölcsességre, kérem mutassatok rá ha valahol hibáztam a gondolkodásom során,

valamit elrontottam, tévedtem, félre siklottam. Ez nem egy kikristályosodott „álláspont” hanem csupán a gondolkodási folyamat első állomása.

Azt is hangsúlyozni kívánom, hogy ez szigorúan az én egyéni, magán tépelődésem semmiképpen sem egy szervezet vagy testület álláspontja.

Az első kérdés persze, hogy egyáltalán érdekel ez minket?

Egy általam nagyon tisztelt barátom mondta nemrég: „kapitalizmusban hatalmon mindig a burzsoázia van, a pártok kormányon vannak”.

A parlamenti kutyakomédiát nézve az embernek sokszor jut az eszébe a „cirkuszt a népnek” jelszó. El tudom fogadni azt az álláspontot is,

hogy a valósággal, az élettel foglalkozzunk és ez a parlamentnek nevezett vásári komédia a hozzá tartozó választással együtt nagy ívben

le van sz...va.

Ugyanakkor akár tetszik akár nem azért formálisan itt születnek a törvények, amik bizony nagy mértékben beleszólnak az életünkbe.

És olyan kevés az életünket meghatározó fontos dologba van a legkisebb beleszólásunk, akkor amibe elvileg egy kicsi mégis csak vanvan,

azzal a lehetőséggel se éljünk?

Másrészt, ha másra nem arra azért jó a parlamenti választás, hogy a nép üzenhet a politikai elitnek, kifejezheti véleményét az eddigiekről,

elvárásait a jövőre vonatkozólag...az más kérdés hogy az elit ezt mennyire veszi figyelembe (annyira amennyire rá kényszerül).

Úgy, hogy én a magam részéről azért mégis foglalkozok ezzel, miközben tisztába vagyok a dolog korlátozott jelentőségével.

Akkor elöször nézzük a technikai dolgokat.

A parlament összetétele:

176 egyéni

152 területi listáról

58 a "töredék szavazatok alapján" kialakult kompenzációs lista alapján

----

386 386 * (2 / 3) = 257

A választási rendszer rövid összefoglalása:

Az első fordulóban a választó egyéni jelöltekre, és párt listákra szavaz.

Ha egy jelölt megkapta az ÉRVÉNYES szavazatok több mint a felét akkor nincs

második forduló

A második fordulóban (ha ilyen van) a 15%-nál többet elért vagy az első három helyezést elért jelöltre

lehet szavazni, egyszerű többség dönt.

Az arányok, küszöbök számításánál mindig a leadott érvényes szavazatok száma a a százalék számítás alapja, ez alól

egy kivétel van az érvényességi küszöbök itt a választópolgárok száma.

A területi listás helyekre az első fordulóban a párt listára leadott szavazatok

arányában kerülnek a pártok képviselői.

A két fordulóban leadott mandátumot nem eredményező szavazatokból lesz egy

matematikai eljárással az un "kompenzációs lista" kialakítva aminek alapján

58 képviselő kerül a parlamentbe. Itt csak azok a pártok kaphatnak mandátumot

akikre a párt listás szavazáson legalább (az érvényes szavazatokra vetített) 5%

szavazott.

A továbbiakban az érvénytelen szavazás esetével (amikor nem megy el szavazni

a választásra jogosultak 50% -a) nem foglalkozok, ez a mai helyzetben nem

valószínű.

A továbbiakban BAL oldalon, baloldali képviselőn, baloldali mandátumon mindig az MSZP -től lénygesen balra álló,

antikapitalista irányzatot értek.

Nagyon optimista (valószínűtlen) forgatókönyv:

FIDESZ+(KDNP)+Jobbik együtt sem szerez 2/3 -ot és bejut a parlamentbe egy-két baloldali képviselő

Optimista forgatókönyv:

FIDESZ+(KDNP)+Jobbik együtt sem szerez 2/3 -ot

Egy (nem kizárt) pesszimista forgatókönyv:

Minden egyéni képviselő FIDESZ -es : 176

területi listán a jelenlegi közvélemény kutatási adatok szerint kb. 100 Fidesz, 48 MSZP, 4 jobbik

kompenzációs listán ez esetben kb. 56 MSZP, 2 jobbik.

Eredmény: 276 FIDESZ, 48 MSZP, 6 jobbik 2/3 -os FIDESZ győzelem

A (Szerintem) legrosszabb forgatókönyv

FIDESZ+Jobbik együtt 2/3.

Például:

Egyéni képviselő 120 FIDESZ, 36 MSZP

területi listán a jelenlegi közvélemény kutatási adatok szerint kb. 100 Fidesz, 48 MSZP, 4 jobbik

kompenzációs listán ez esetben kb. 45 MSZP, 6 FIDESZ, 7 Jobbik.

Eredmény: 246 FIDESZ, 84 MSZP, 11 jobbik 2/3 -os FIDESZ+Jobbik győzelem

A számottevő valószínűséggel:

- Az MSZP állít országos listát, sehol nem nyer az első fordulóban egyéni

mandátumot, ahol van második forduló ott bejut a második fordulóba

- A FIDESZ állít országos listát, néhoé nyer az első fordulóban, ahol nem nyer az első fordulóban

ott bejut a másodikba

Kérdéses (lehetséges hogy igen, de az is hogy nem):

- A rendszerkritikus baloldal tud országos listát állítani?

- A rendszerkritikus baloldal bejut a második fordulóba?

- A rendszerkritikus baloldal eléri az 5%-ot a listás szavazásban?

- Az első fordulóban a FIDESZ túllépi az 50% -t? (nincs második forduló)

- A jobbik bekerül a második fordulóba?

- A jobbik eléri az 5% -os küszöböt a listás szavazáson?

Itt egy táblázat következik, ez technikai okokból ezen az oldalon nem jelenithető meg.

A teljes dokumentum a táblázattal együtt itt tekinthető meg:

ovvalasztas

Persze az a döntés mátrix csak abban az esetben jó bármire is, ha a bal oldali oszlopokban lévő lehetséges (de különböző valószínűséggel bekövetkező) lehetőségek közül tudjuk vagy megbecsüljük melyik következik be. (Egy részét meg fogjuk időben tudni – hogy ki állított

országos listát – más részét azonban csak utólag tudjuk meg, előre csak feltételezésekkel élhetünk)

Néhány szubjektív megjegyzés:

1. A szélső jobb oldali veszély megállítása azt hiszem ebben a körben magyarázatot nem igénylő evidens szükségszerűség.

2. El kell azonban gondolkodni azon, hogy a politkai elitnek küldött következő üzenet:

   „lehetsz bármilyen buta, önző, korrupt, hazug, folytathatsz bármilyen nép ellenes öngyilkos politikát ha szavakban

   antifasiszta vagy akkor rád szavazunk” nem hasonlóan veszélyes-e?

3. Mint már fentebb említettem én a legrosszabbnak a FIDESZ+Jobbik 2/3 -os győzelmét tartom.

   Ezért (félve, sok sok kérdőjel között) felvetem annak a kérdését, hogy adott szituációban nem merülhet-e fel,
   hogy a legraconálissabb lépés a szélsőjobb,jobbik ellen a FIDESZ esetleges támogatása ???????????????????????????????????????

   Ez nem javaslat csak kérdés, talán egy-két perc gondolkodást megér.

   Néhány esetlegen indok ehhez :

   -Az MSZP politikájában eddig csak mikroszkóppal volt felfedezhető némi szociális érzékenység, eltérés a tragikus neoliberalizmustól,
   kapitalizmus kritika pedig még azzal sem, pedig mint tudjuk a fasizmus alapvető oka a kapitalizmus, miből gondoljuk, hogy ellenzékként

   ez másként lesz?

   -Esetleg a FIDESZ hatalom vetélytársának tekinti a Jobbikot és ezért (valamint nemzetközi elfogadottságát emelendő) fellép ellene

   -A politikai elitnek küldött népi üzenet hogy „nem tehetsz meg mindent, nem folytathatsz tartósan nép ellenes politikát, nem köpheted
   szembe a választóidat” nem fontosabb-e mint az, hogy a rettenetes FIDESZ- mellé, egy tőle csak szavakban különböző hasonlóan
   szörnyű ellenzéket (MSZP) támogassunk és ezzel legitimáljunk?

   -Az eddigi politikai gyakorlatból azt is látjuk, hogy a parlamenti ellenzék leginkább az „udvari bolond” szerepét játszhatja,
   a dolgok alakításába akkor sincs semmi beleszólása ha nincs a kormánynak 2/3-a.

Még egyszer mondom ez kérdés felvetés és nem vélemény (ezt még nem alakítottam ki, keresem...), pláne nem tanács.

Aki utána akr nézni valaminek, íme a törvény:

http://www.vokscentrum.hu/torveny/index.php?jny=hun&mszkod=210000&torvid=1

És abból néhány általam ehhez a kérdéshez kapcsolódóan, fontosnak tartott kiragadott rész:

III/7. § (1)

Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz

országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét,

feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a

fele szavazott. A választópolgár egy jelöltre szavazhat

III/7. § (2)

Ha az első választási fordulóban nem szavazott a választókerület

választópolgárainak több mint a fele (a továbbiakban: érvénytelen választási

forduló), a második választási fordulóban a) mindazok a jelöltek indulhatnak,

akik az első fordulóban indultak; b) képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb

érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület

választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott.

III/7. § (3)

Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több

mint a fele szavazott ugyan, de a egy jelölt sem kapta meg az érvényes

szavazatoknak több mint a felét (a továbbiakban: eredménytelen választási

forduló), a második választási fordulóban a) azok a jelöltek indulhatnak,

akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább tizenöt százalékát

megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a

legtöbb szavazatot elért három jelölt; ha a jelöltek közül bármelyikük

időközben visszalép, helyébe másik jelölt nem léphet; b) képviselő az a

jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a

szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede

szavazott.

III/7. §(5) Az (1) és (3) bekezdésben említett esetben sem kap mandátumot a

lista, ha az alábbi feltételeknek nem tesz eleget:

a) A pártlista nem kap mandátumot, ha az azt állító párt területi

listái a választópolgárok által valamennyi területi pártlistára

leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több

mint öt százalékát nem érték el.

E vonatkozásban összesíteni csak az ugyanazon párt területi

listáira leadott érvényes szavazatokat lehet.

9. § (1) Az országos listákon a jelöltek az országosan összesített

töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz.

Töredékszavazatnak minősülnek:

a) egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az

olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás

egyik fordulójában sem szereztek mandátumot;

b) területi választókerületben - a választás érvényes fordulójában - a

listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez

nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek mandátum megszerzéséhez

felhasznált szavazatszámot meghaladták.

Utopszkij

(Fogler Tibor)