Niger: A nép elutasítja a neokoloniális fosztogatást

Július 26-án a hadsereg megbuktatta Mohamed Bazoum elnököt, elítélve politikáját, amely "rengeteg halálesetet, kitelepítettet, megaláztatást és frusztrációt" eredményezett, megkérdőjelezve az egykori francia gyarmati hatalomnak való alárendeltséget. A lakosság nagy része támogatja a puccsistákat.

Macron azonnal kijelentette, hogy "nem tűr semmilyen támadást Franciaország és érdekei ellen", és "azonnali és megalkuvás nélküli válasszal" fenyegetett. Macron és az Európai Unió szankciókról döntött. A francia imperializmushoz kötődő Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) katonai beavatkozással fenyegetőzött. Blinken amerikai külügyminiszter közölte Washington "rendíthetetlen támogatását" Bazoumnak: az USA-nak ezer katonája és drónbázisa van Nigerben. Burkina Faso és Mali kormánya viszont elutasította a szankciókat, és a katonai beavatkozással való fenyegetőzést.

Az ország 1960-as függetlenné válása óta az egymást követő kormányok a francia imperializmus uralma alatt tartották az országot - amit az újságírók "Françafrique"-nak neveznek. Bár a Világbank szerint a lakosság fele "mélyszegénységben" él, Niger óriási kobalt-, gyémánt-, platina- és mindenekelőtt urántartalékokkal rendelkezik, amelyeket a francia és az európai nukleáris iparnak szállít. Az Orano (korábban Areva) multinacionális vállalat, amely 45%-ban a francia állam tulajdonában van, 1968 óta használja ki az ottani lelőhelyeket. Az Orano és a nigériai kormány közötti kapcsolatok olyannyira szorosak, hogy Bazoum elődje, Mahamadou Issoufou, aki 2011 és 2021 között volt elnök, a multinacionális vállalat korábbi vezetője volt.

Mind Issoufou, mind Bazoum (a "Szocialista" Internacionáléhoz csatlakozott nigériai párt tagjai) a francia imperializmus, másodsorban pedig az amerikai imperializmus hűséges kiszolgálói voltak. Miután a NATO 2011-es líbiai beavatkozása elősegítette a lakosságot terrorizáló dzsihadista csoportok elszaporodását, a francia hadsereget a "terrorizmus elleni küzdelem" nevében a Száhel-övezetbe vezényelték. 2022-ben az új hatóságok elkergették Maliból, majd 2023-ban Burkina Fasóból, a francia csapatokat Nigerbe telepítették át, ahol jelenlétük már régóta vitatott.

Mert ahogy Maliban és Burkina Fasóban, Niger népe is azt tapasztalja, hogy a francia (és amerikai) hadsereg jelenléte, amely távolról sem fékezi a dzsihadista támadásokat, csak garantálja az ország multinacionális vállalatok általi neokolonialista kifosztását. A tüntetéseken egyesek a francia jelenlétet gúnyolva orosz zászlót lengetnek. De Putyin is kijelentette, hogy "támogatja Bazoum elnök visszahelyezését".

A franciaországi munkásoknak nincsenek közös érdekeik sem Macronnal, sem a Nigert kifosztó Oráno főnökökkel. Támogatniuk kell Nigeri népének jogát, hogy visszaszerezze az ország és a földje feletti ellenőrzést, és követelniük kell a francia csapatok azonnali kivonását.

Dominique Ferré

forrás: Tribune es Travailleurs n°401