Súlyos kérdés

December 19-én elfogadva a "bevándorlási" törvényt, az új - macronisták, a jobboldal és a lepenisták alkotta – szövetség kettős csapást mért. Egyfelől, a törvény bevezetésével példátlanul brutális intézkedéseket foganatosít a munkásosztály bevándorlói ellen. Másrészt egy politikai és médiakampányon keresztül amely a legkisebb incidenst is a közel-keleti helyzetre dramatizálja, sikerült az egész politikai életet e kérdés köré polarizálnia.

Most már minden ürügyül szolgál arra, hogy a bevándorlás által elért állítólagos tűrhetetlen küszöbértékről és a radikális intézkedések meghozatalára szükségességéről beszéljünk.

Természetesen Le Pen, Bardella és a többi, Zemmour és Maréchal dörzsölik a kezüket.

Nem ez az első alkalom a történelemben. hogy a jobboldal enged a szélsőjobboldalnak, a centrum enged a jobboldalnak és a tetanizált baloldal magát szakítja szét.

De a színpadi rendezés durva.

A munkások, a fiatalok és a dolgozó emberek túlnyomó többségének és munkásosztálybeli családoknak ebben az országban a fő gondja: a vásárlóerő, a magas megélhetési költségek, az iskolák, a közszolgáltatások és a kórházak romlása.

Minden munkavállalót érint. Minden munkavállaló rendelkezésre is áll, hogy harcoljon a követelésekért  - amint milliók mozgósítása is bizonyította a nyugdíjak védelmében az év elején.

Azért, hogy megakadályozzák az elkövetkező hónapokban egy ilyen mozgalom újra felszínre kerülését, a kormány és a politikai vezetés elővette a rasszista megosztás régi arzenálját. A retorika egyre csak folytatódik: "franciák, ha ti boldogtalanok vagytok, az a "másik" miatt van, a bevándorló miatt, aki elveszi a munkátokat és a juttatásaitokat, aki elfoglalja a nektek szánt lakásokat".

A valóságban a mindenki számára közös jogok elvétele, a közös jogok megszüntetése azt jelenti, hogy a jövőben minden munkavállalót megfosszanak ezektől a jogoktól.

Súlyos időszak. 

A  baloldali hagyományokhoz hűséges pártoknak ebben az országban egy hangon kellene kiáltaniuk: "Munkások, ne legyünk megosztottak, az ellenség nem a szomszédunk, a munkatársunk, akinek ugyanazok az életkörülményei, az ellenség a kormány, a munkáltatók."

 A baloldali pártok  kicsinyes elszámolásaikkal vannak elfoglalva.

Egyetlen felhívást kellene kiállítaniuk:

"A magas megélhetési költségek ellen, a bérekért, utasítsuk vissza a megosztottságot. alkossunk egységes blokkot, harcoljunk követeléseinkért, és szorítsuk vissza a kormányt és a munkáltatókat".

A szélsőjobb, a jobboldal és a kormány rasszista, munkásellenes szövetségére az egyetlen válasz az egység, a munkások egysége, amely összefog minden munkást nemzetiségtől és bőrszíntől függetlenül.

Súlyos időszakban élünk. Ti, akik olvastok minket és akik, hozzánk hasonlóan úgy gondoljátok, hogy a munkásoknaak össze kell fogniuk a követeléseikért, a rasszista törvények ellen, a méltó életetért, a munkásosztály kormányáért, csatlakozzatok hozzánk.

(POID, a La Tribune des Travailleurs szerk. cikke)