Kép: Madrid szept. 13.
Netanjahu sikertelenül próbálta elérni, hogy Kanadában
betiltsák a „The Bibi Files” című dokumentumfilm bemutatását, amely korrupciós kihallgatásairól készült felvételeken alapul.
Természetesen az izraeli kormány elszántsága, hogy minden
fronton háborút folytasson, alapvetően a cionizmus logikájából fakad: a
palesztin nép teljes kiűzése a földjéről. A korrupciós botrányok - amelyek
Netanjahu börtönbüntetésébe kerülhetnek, ha megszűnik kormányzása - csak egy
újabb ösztönzést jelentenek a népirtó miniszterelnök számára.
Cserébe viszont Izrael államban soha nem látott válságot
idéznek elő, egymás ellen uszítva a társadalom két rétegét, és a polgárháború
szélére sodorva őket. Mindez, valamint Izrael kérlelhetetlen kísérletei a
Libanon elleni háború kiprovokálására, a „nemzetközi közösség” kétségbe vonja
Netanjahu életképességét. Ennek eredményeként egyre több szó esik az
„utóhatásról”.
Ezen a héten az ellenzék vezetőjét, Jair Lapidot, az
izraeli miniszterelnök esküdt ellenségét államfőként fogadják Washingtonban.
Egy másik fronton a spanyol „szocialista” kormány
összehozta Szaúd-Arábia, Szlovénia, Norvégia, Törökország, Egyiptom, Katar, az
Arab Liga, az Európai Unió és a Palesztin Hatóság kormányait. Az elfogadott
„nyilatkozat” „a kétállami megoldás hiteles és visszafordíthatatlan
megvalósítására szólít fel a nemzetközi joggal összhangban”.
Más szóval, az ENSZ 181-es határozata (1947. november
29.), amelynek értelmében az amerikai imperializmus Sztálin segítségével
kikényszerítette Palesztina felosztását egy „zsidó államra” és egy „arab
államra”, amely utóbbi soha nem látott napvilágot.
A szeptember 13-i „madridi nyilatkozat” azt állítja, hogy
közvetlenül kapcsolódik az oslói megállapodásokhoz. Emlékeztetni kell arra,
hogy a „kétállami megoldás” nevében az 1993. szeptember 13-i oslói
megállapodások Ciszjordániában és a Gázai övezetben (azaz a történelmi
Palesztina 22%-ában) létrehoztak egy „Palesztin Hatóságot”, amelynek nincs
területi folytonossága, és nem rendelkezik szuverenitással a határai, a légtere
és a tengerhez való hozzáférése felett. E megállapodások értelmében a Palesztin
Hatóság a „palesztin területeknek” csak 18%-át ("A" zóna)
ellenőrizte, azonban még rendőri apparátusát is az Izrael Állammal való „biztonsági
együttműködés” szolgálatába állította.
A Madridban ülésező kormányok és egyes amerikai
képviselők számára szükséges lehet olyan messzire menni, hogy egy jövőbeli
ál-„palesztin állam” kilátásba helyezése... az imperializmus közel-keleti
előőrse, Izrael állam létezésének garantálása érdekében.
Ahogy a spanyol külügyminiszter mondta, Spanyolország „el
fogja ismerni a palesztin államot, mert Izrael biztonsága függ tőle” (Le Monde,
2024. május 26.). Az oslói egyezményeket hivatkozási alapként használva ezek a
diplomáciai manőverek azt mutatják, hogy nem céljuk sem a palesztin nép
önrendelkezési jogának (beleértve a menekültek visszatérési jogát), sem a
történelmi Palesztina minden lakosa egyenlő jogainak garantálása - araboknak és
zsidóknak egyaránt.
Dominique Ferré
A Parti des travailleurs hetilapja 2024. szeptember 18., N°457
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.