A számok mögött

 

 

A Tárki felmérése a szegénységi rátát uniós összehasonlításban vizsgálva azt mutatta ki, hogy míg 2009-ig Magyarországon a szegénység kockázata lényegesen az európai átlag alatt maradt, addig 2012-re a hazai mutatószám elérte az európai átlagot. A szegénység kiterjedtségével párhuzamosan növekedett annak mélysége is, tehát a szegények nemcsak többen lettek az elmúlt időszakban, hanem távolabb is kerültek attól, hogy ebből a helyzetből kikerülhessenek. Míg 2009 és 2012 között néhány társadalmi csoportot, elsősorban a gyermekes- és a sokgyermekes családokat, a fiatalokat, az alacsony iskolázottságúakat, a munkanélkülieket, illetve a roma családokat fenyegette a lecsúszás veszélye, ma a munkából élők sincsenek biztonságban.

A Szociális Szakmai Szövetség elnöke szerint ennél beszédesebb és összevethetőbb az unióban használatos szegénységi fogalmakat alkalmazó, a szegénységet "jövedelemegyenlőtlenségként vizsgáló" Tárki elemzés. Eszerint 2012-ben a háztartások egy főre jutó nettó jövedelmének átlaga az ország összlakosságára vetítve havi 84 ezer forint volt. Magyarországon a szegénységi küszöb értéke havi 66 ezer forint, ennél kevesebb jövedelemből a teljes népesség 17 százaléka gazdálkodott. Egyértelmű, hogy 2007 óta folyamatosan emelkedik a szegények száma, de ami még ennél is fontosabb, és amit az említett számok is mutatnak: nő a nyomor. A legmélyebb szegénységben élők számát félmillióra becsülte, de megjegyezte, a reprezentatív minták erősen torzítanak a jövedelmi skálák két végén, így az "alján" is, egyszerűen azért, mert nagy arányban nem lehet őket megtalálni, megkérdezni, így a számukat inkább csak becsülni tudják.

 

A lecsúszás okai

- A munkanélküliségi ráta 11 százalékos, az álláskeresés átlagos időtartama 15,7 hónap

- Lecsökkentették az álláskeresési támogatás idejét, 9 hónap helyett 90 napig jár a támogatás

- 98 ezer forintból mindössze 64 ezret kapnak meg a minimálbérért dolgozók

- Bevezették az egykulcsos adót, eltörölték az adójóváírást

- A nyolc órás közmunkáért mindössze 49 ezer forint jár

- A segély maximális összege 22 ezer 500 forint

- Nem emelkedett a családi pótlék összege 2008 óta

A szegénység számokban

- A 17 év alattiak 26, a 18-24 évesek 23 százaléka él szegénységben

- Valamivel jobban élnek az idősek, a 65 év felettiek szegénységi kockázata 8 százalékos

- Akik általános iskolát vagy azt sem végeztek, azok 40 százaléka él szegénységben, míg a diplomásoknak csak 2 százaléka

- A szegénységben élők 34 százaléka roma, ebből következik, hogy a szegények kétharmada nem roma

- Három- és többgyerekes családok 41 százaléka él szegénységben

- A gyereküket egyedül nevelők 30 százaléka szegény

- A családi pótlék és a gyes összege 2008 óta változatlan, így 2012 végéig 20 százalékot veszítettek értékükből

- 60 ezer család él olyan lakásban, ahol egy főre 10 négyzetméternél kevesebb lakóterület jut