Adatok tükrében

A KSH adataiból kiderül, hogy számottevően romlott a bérből élők, a közalkalmazottak, a nyugdíjasok anyagi helyzete a pénzügyi válság kirobbanása óta.

Magyarországon tavaly minimum 87 510 forintból lehetett "kijönni", azaz ennyire volt szükség a normális életvitel alapvető szükségleteinek kielégítéséhez (KSH-adat). Ez a létminimum, amit összevetettek a Nemzeti Munkaügyi Hivatal érvényben lévő egyéni bér- és keresetstatisztikájával. Ennek alapján kiderült, hogy a munkavállalók 25 százalékának keresete nem éri el a létminimumot.

A pénzügyi válság előtt, 2008-ban még csupán 18 százalék volt ez az arány. Más szóval akkor "csak" ennyien nem tudtak annyi pénzt hazavinni, hogy legalább minimális szükségleteiket kielégítsék.

Rontja a helyzetet, hogy a kereseti statisztika csak az öt főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeket veszi figyelembe. Ez azt jelenti, hogy ha az esetek jelentős részében halovány anyagi helyzetben lévő mikrovállalatokkal is számolnánk, akkor valószínűleg az előbbieknél is rosszabb eredményre jutnánk. Becslés szerint egymillió munkavállaló keres kevesebbet, mint amennyire minimálisan szüksége lenne.

Az adatok alapján a közszférában dolgozók helyzete romlott a legnagyobb mértékben. Míg 2008-ban csak a közalkalmazottak négy százaléka keresett kevesebbet a létminimumnál, a bérbefagyasztás miatt 2013-ra ez 16 százalékra ugrott. A kormány annyiban javította a helyzeten, hogy 2010-ben még 19 százalék volt ez az arányt, amit néhány intézkedéssel csökkentettek. Ugyanakkor a szociális ellátásban dolgozók közül mindenki a kritikus határ alá került.

A versenyszféra. Itt 2008-ban a munkavállalók 24 százaléka dolgozott a létminimumnál kevesebbért, ami 2013-ra 30 százaléka nőtt.

A helyzet romlását mutatja a két minimálbért kereső, egygyermekes családok helyzetének változása. Az idetartozók 2008-ban 52 ezer forinttal vittek haza kevesebbet a létminimumnál, míg 2013-ban 60 ezer forintra ment fel ez a hiány.

A nyugdíjasok esetén a KSH 78 759 forintban határozta meg az egy főre jutó létminimum összegét. Ha ezt összevetjük az állami nyugdíjstatisztikával, akkor arra lyukadunk ki, hogy az öregségi nyugdíjasok 21 százalékának nem hoz a postás ennyi pénzt. A válságot megelőzően - a 13. havi nyugdíj hatását is figyelembe véve - 19 százalék volt ez az arány. A kisnyugdíjasok helyzete tehát romlott az elmúlt öt évben.