November 18-20: világkonferencia a háborúk, a kizsákmányolás és a prekárius munka ellen (3. rész)

«Nemzetközivé lesz a világ»

Nambiath Vasudevan (Trade Union Solidarity Committee of Mumbai) nyitóbeszédében emlékezetett, hogy nem egészen egy éve született a döntés: folytatni kell a Dogozók és Népek Egyetértése (a Munkásinternacionáléért) munkáját. Aláhúzta, a prekárius munka egyre jobban terjed a világban, ez a kérdés nagyon fontos olyan országban, mint India, ahol a munkaerő több mint 90 %-a ebben az  «informális szektorban» dolgozik. Daniel Gluckstein aláhúzta annak fontosságát, hogy a Nemzetközi Egyetértés harca olyan körülmények között zajlik, melyben a tőkés rendszer válsága a háborúk kiterjedését és a kizsákmányolás súlyosbodását provokálja. A munkásosztály előtt két alternatíva van: asszisztál ehhez vagy az osztályfüggetlenség területén marad.  

64-en szólaltak fel, az indiai és a nemzetközi szónokok egymást váltották. Az indiai felszólalók kiemelték a Modi-kormány politikája és a multinacionális vállalatok elleni küzdelmet. Ismételten felveti a munkásmozgalom függetlenségének kérdését a munkásmozgalom hivatalos vezetőinek állásfoglalása a Brexit ügyében Nagy-Britanniában, vagy az USA-ban Hillary Clinton támogatása. Ahogyan egy indiai delegált is rámutatott, az ottani szakszervezeti vezetés se reagál a Modi-kormány erőszakos csapásaira.   

Sok volt a munkás, dolgozó nő a delegáltak között. Az indiai delegátusok 20 városból érkeztek és 22 gazdasági szektort képviseltek: bányák, kikötők, autóipar, vendéglátás, egészségügy, oktatás. 30 szakszervezeti önkéntes 3 napon át csak a szervezést segítette. Útbaigazító plakátok jelezték a konferenciát, vörös zászlók lengtek az oszlopokon.

A világkonferencia számos kezdeményezést is rögzített.

A tanácskozás támogatásáról biztosította a sztrájkolókat, munkástüntetőket és fiatalokat, kiemelve az Amazon sztrájkját Németországban, a mexikói pedagógusok mozgalmát, az egészségügyi dolgozókét, a dél-afrikai egyetemi hallgatók és munkások mobilizációját,  a brazíliai diák- és munkásmozgalmat a Temer-kormány ellen.

A konferencia szintén elkötelezte magát a háborúk és megszállások ellen, ezek között a Minustah ENSZ-csapatok Haitiból való kivonásért vívott harc, Mauriciuson a Diego Garcia amerikai katonai bázis bezárásért küzdő kampány,  és a zimbabwei agrárreformok miatt az országra  mért nemzetközi szankciók megszüntetésének követelése mellett.

A 7 ország (Afganisztán, Dél-Afrika-Azánia, Belgium, USA, Franciaország India, Oroszország) fiatal delegátusainak felhívása és  Rubina Jamil (Pakisztán) mozgósítása mellé álltunk a 2017-es nőnappal kapcsolatban (utóbbi: http://radikalisbal.blogspot.hu/2016/10/nok-az-orosz-forradalomban-1917-marcius.html)  

Persze számos kezdeményezés született az egész világon tapasztalható, a munkásaktivákat sújtó  megtorlással szemben, a kínai aktívák börtönbe csukása, a romániai Romeo Beja, az 1999-es bányászsztrájk volt vezetőjének letartóztatása, a mexikóI Palenque 156 egészségügyi dolgozójának sztrájktevékenység miatti elbocsátása ellen.

Végül pedig a konferencia úgy döntött, javasolja minden országban, ahonnan delegáció érkezett, hogy az indiai nagykövetségekre küldjünk nemzeti küldöttséget a Maruti Suzuki 4 és fél éve bebörtönzött, sztrájkot szervező és szakszervezetet létrehozó 11 munkásának szabadonbocsátása érdekében. A Suzuki a szakszervezet alakítását nem ismeri el és a kormány segítségével 114 munkást börtönbe csukatott. A kiszabadultak közül ketten eljöttek a konferenciára, ismertették az eseményeket és felhívást bocsátottak ki 11 társuk érdekben, ehhez csatlakozott a tanácskozás.   

A háborúk minden földrészen jelen vannak. Az USA szította háborús feszültség India és Pakisztán között katonai konfliktushoz vezetett, halálos esetek tucatjait eredményezte. A konferenciára igyekvő 9 pakisztáni szakszervezeti küldött beutazási engedélyét megtagadták, a bangladesi küldötteket pedig rendőri ellenőrzés akadályozta. Az afgán aktivisták javasolták, hogy baráti üdvözletet intézzünk a 9 pakisztáni munkásszervezeti felelőshöz: «India, Pakisztán és Afganisztán népei testvérek, ne hagyjuk magunkat megosztani a határok vagy kormányaink által!».

Több mint két napon át intenzív viták zajlottak – csak az étkezés és a teaszünetek szakították meg, melyek alatt lehetőség adódott a találkozókra, egymás megismerésére.

A kezdeményezések között szerepeltek a Mauriciustól Afganisztánon át Haitiig a külföldi csapatok megszállása elleni kezdeményezések.  Ugyanígy a munkásaktivisták elleni megtorlások Indiában Kínában, Romániában és Mexikóban. A fiatalokat teljesen érthetően érzékenyen érinti a Dél-Afrikai diáklázadás, ahonnan hárman jöttek tanuskodni.

A konferenciát 48 ország készítette elő és támogatta, számos üdvözlő üzenet érkezett a világ minden tájáról.

Az elnökség, melyet az első napot 15 ország képviselőiből választották, szombat délután ismertette a manifesztumot, melyet a delegáltak széles körben írtak alá. A kontinuitás biztosítására bizottságot választottak, amely gondoskodik a tanácskozás minden nyelven széles körben ismertetéséről is.  

A Mumbai-i konferencia – siker, vele új korszak nyílt.