A Szociális Charta tagsága és tagszervezetei nem támogatják a Reformszövetség programját
A magyar társadalom legnagyobb része nem felelős az ország pénzügyi és reálgazdasági válságáért. Éppen ezért nem tudja elfogadni, hogy a válság minden terhét a politikai és gazdasági elit a legkisebb érdekérvényesítésű, kiszolgáltatott dolgozókra, a munkahelyekről kiszorítottakra, a gyerekes családokra, a nyugdíjasokra hárítsa.
Az elmúlt 20 év politikai váltógazdálkodása során a kormányzás felelősségét a választói többség minden esetben azokra bízta, akiktől elvárta, hogy legelőnyösebb jövedelmi és jóléti viszonyokat teremtse meg számára. Ezzel szemben sokadszor kell szembesülnie azzal, hogy valamennyi kipróbált politikai erő visszaélt bizalmával. Különösen érvényes ez arra a ma már törpe pártra, amelynek gazdaságpolitikája döntő befolyást gyakorolt a mindenkori kormányokra és amely ma is az egyre mélyülő válság közepette a hazai és nemzetközi nagytőke képviselőiből és ezek által pénzelt közgazdászokból alakult Reformszövetség programját akarja ráerőltetni az országra.
Kijelenthető, hogy a megismert program nem csak, hogy nem számol a társadalompolitikai hatásokkal, hanem olyan makrogazdasági módszertant javasol, amely világviszonylatban megbukott.
Az ország gazdasága minden nehézség ellenére még mindig képes lehet arra, hogy megfelelő tulajdon- , adó- és elosztási viszonyok mellett valamennyi honfitársunk számára, az adott helyzetben is elfogadható életviszonyokat, életminőséget teremtsen.
Ennek érdekében először is felkérjük a parlamenti pártokat, hogy ne szavazzák meg az SZDSZ és az MDF indítványát, amelyek parlamenti határozattal akarják megtámogatni a Reformszövetség programját.
Másrészt felkérjük a kormányt, hogy saját válságkezelő programjában az általános és arányos közteherviselést valósítsa meg. A válság terheinek viselésétől a szerényebb jövedelműek sem zárkóznak el, ha azt tapasztalják, hogy a nagy és a legnagyobb jövedelmekkel rendelkezők is olyan arányban vesznek részt a terhek viselésében, mint ezt az átlag teszi, és ez a gazdag réteg életvitelében is kellő mértékletességet mutat.
A válságkezelésben rendelkezésre álló források úgy kerüljenek felhasználásra, hogy az a tulajdonviszonyok változásán keresztül is garanciákkal szolgáljon a foglalkoztatott létszám megtartására (államosítás, szövetkezés elősegítése), másrészt olyan beruházásokra fordítódjon, amely a külföldi bérmunka helyett az ország komparatív előnyeit is figyelembevevő jelentős foglalkoztatás bővítést is biztosít. A szűkülő külkereskedelmet a belső fogyasztásra való termeléssel ellensúlyozza. Az ország teherbíró képességét meghaladó kiadásokat, mint a magánnyugdíjpénztári rendszer finanszírozását, haladéktalanul szüntesse meg. A kis élőmunka igénnyel működő, halasztható nagyberuházásokat átmenetileg szüneteltesse.
A helyes pénzpiaci szabályozással elért kamatprémium csökkentésből felszabaduló forrásokat az államadósság csökkentésére használja.
Budapest, 2009. február 26.
Szociális Charta
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bejegyzések
Élek a gyanúperrel, hogy a jelenlegi kapitalista, jobb oldali kormány és a reform szövetség a "jó zsarú - rossz zsarú" játékot játssza. A reform szövetség előad egy szélsőséges alternatívát aminek mindenki (joggal) nekimegy, ezután a kormány majdnem ugyanolyan gyalázatos megszorításait, terveit már zokszó nélkül lenyeljük.
VálaszTörlésPontosan, ahogy Utopszkij mondja... Csak már el ne feledjük: kapitalizmusban élünk, azt leshetjük, hogy bármilyen szinezetű kormàny is átáll a dolgozók oldalára -az Unió politikája a neoliberalizmus! Figyelemreméltó fejlemény még a magyar katonai lövészek Afganisztànba küldése NATO és USA követelésre! Tényleg le kell nyelni mindezeket?
VálaszTörlésA 2009. 02.21-én lezajlott Ellen-Operabál, Utcabál erről szólt:
VálaszTörlésNéhány adat Magyarországról
Szeretettel köszöntök mindenkit,jó utcabálozást kívánok, és ezennel meghívom az Operaházi Úri közönséget, hogy jöjjenek és táncoljanak velünk, mi nyitottak vagyunk és nincs 300 ezer forintos belépő sem, és itt nem kell hazug mosolyokban pózólni, itt köztünk végre szabadnak érezheti magát a tisztelt úri osztály.
Még egyszer külön köszöntöm a szolgálatot teljesítő rendőr kollégákat, ne felejtsük őket meleg teával megkínálni.
Most pedig emlékeztetnék mindenkit, hogy pontosan 80 évvel ezelőtt 1929-ben kitőrt a nagy Világgazdasági Válság és ugyanebben az évben Edwin P. amerikai csillagász felfedezte, hogy a világegyetem tágul és megszületett a nagy Bumm elmélet.
Nyomor. A rendszerváltásig nem voltak milliárdosok, de nem voltak hajléktalanok és nyomorgók sem Magyarországon. Ma a hajléktalanok számát 30 és 100 ezer között becsülik, a mélyszegénységben élőkét 600 ezer és 1 millió közé teszik a különböző statisztikák. A nyomorban élő gyermekek száma legalább 250 ezer.
És mindezt tudva, még csak most kezdődik egy nagy válság.
Munkanélküliség. A munkanélküliek hivatalos száma 340 ezer, de a munkát keresőké 450 ezer. Ezzel szemben mindössze 40 ezer munkahelyet kínálnak a vállalkozások. Dél-Amerika már megtapasztalta, hogy mit jelent a neoliberális gazdaságpolitika és az USA által irányított világbank, értsd helyesen: világtank áldásos segítsége. Ahová a Világtank belövi segély programját ( jó kamatokkal persze) ott bizony kő kövön nem marad a hazai gazdaságban.
Gazdagok. A leggazdagabb 150-es listára 2008-ban első alkalommal felkerülő 29 fő vagyona egy év alatt 290 milliárd forinttal nőtt, ami közel 50 ezer munkavállaló által előállított GDP-vel, valamint a teljes ezévi GDP-növekedéssel egyenlő.
Leggazdagabb. A leggazdagabb magyar (Demján Sándor) vagyona 300 milliárd forint, ami a teljes magyar költségvetési hiány egyharmada, és ez a vagyon egyedül 2007-ben 40 milliárd forinttal nőtt.
És most kívánjunk kedves barátaim a VIPERABÁL minden résztvevőjének boldog táncikálást és aki nem érezné magát jól odabent a bőrében , azt szeretettel látjuk idekint. Hajrá!
Gazdag nő. A leggazdagabb magyar hölgy Kósa Erika 34,4 milliárd forinttal. Ez vagyon a 10 éve alakult Brókernet befektetési tanácsadó cégből származik. Tehát biztosítások, hitelek közvetítéséből. Persze ez a vagyon a kisbefektetők ellopott pénzéből van, szó se róla ügyes dolog, de ez is csak összedől majd, mint Róma!
Gazdagok. Miből gazdagodtak meg ezek az emberek? Kutatók szerint a magyar tulajdonos osztály vagyonának egyik legnagyobb forrása az akkor még állami tulajdonban lévő bankrendszertől felvett és sohasem törlesztett hitelek voltak.
Egyenlőtlenség. A rendszerváltás óta eltelt 20 év alatt a magyar társadalom legszegényebb és leggazdagabb egytizedének a jövedelme közti különbség 5-szörösről 8-10 szeresre nőtt.
Aztán azzal pénzzel, amit lényegében elloptak tőlünk, uralják a médiát, a média meg az egyszerű ember elméjét, és kész kész a kép, kicsit groteszk, de itt úgy tűnik már minden és mindenki halott.
Adósság. Magyarország nettó adóssága a rendszerváltás pillanatában 15 milliárd dollár volt, mára ez több mint 2,5-szeresére nőtt, kb. 40 milliárd eurót (48 milliárd dollárt) tesz ki.
Hoppá és közben az ország 60%-a rosszabbul él, mint 20 éve a többi meg nyakig a hitelben vergődik, Ők meg odabent a Viperabálon nasizgatnak!
Barátaim, ezt a mocskot csak összefogással, minden jóérzésű ember együttes erejével lehet csak kitakarítani.
A RENSZERVÁLTÁS NAGY SZLOGENJE AZ VOLT, HOGY SZABADSÁG, meg az, hogy „élni és élni hagyni”, ezzel szemben mi lett? Csupán csak az, hogy „lopni és lopni hagyni”
Adósság. A rendszerváltásig felhalmozódott adósságot az állami vállalatok eladásából fedezték. Ám az eladósodás ezután is tovább nőtt. Mondom tovább nőtt!!!!
Kedves barátaim, polgártársak, elvtársak és elvtársnők, hittestvérek, bárki és mindenki!!!! Kommunisták és keresztények, liberálisok és konzervatívok, anarchisták és rendpártiak, rendőrök és tüntetők, emberek és embertelenek, buddhisták és krisna hívők,muzulmánok és jehovisták ne felejtsük el, hogy minden és mindenki EGY és itt az idő, hogy megváltozzunk , hogy MEGVÁLTOZTASSUK ezt a világot!!!!
Már a francia forradalom is hirdette: „ szabadság, egyenlőség, testvériség”…aztán mi lett belőle…a hazai munkásságnak megadták a panen et circenses-t (kenyeret és cirkuszt a népnek), de ne többet! és mindezt a gyarmatok kizsákmányolásából finanszírozták.
Bankmentés. A magyar bankrendszer a rendszerváltás során rövid időn belül bajba került: 1994 végéig 140 milliárd forinttal segítette meg őket az állam, majd további 60 milliárd forintot adott még 3 banknak. A bankrendszer szanálására költött összeg így 1993-as értéken számolva elérte a GDP 8,5 százalékát. HOPPÁ, Hoppá, Hoppá…miről is szól a fáma?
Vissza nem fizetett, politikailag összefonódott maffia hiteleket az állam, a mi adófizetői pénzünkből kipótolt. Gratulálunk, szép munka volt. Megettük, megvettük, még az unokáink unokái is fizetni fogják, mert az állam ezt is adófizetői pénzen cselekedte. Kit is szolgál itt az állam?
Úgy érzem itt és most már csak egy kísértet segíthet, pont az, mely valamikor bejárta Európát.
Pénzügy. Pénzügyi rendszerünk liberalizálása erősen sebezhetővé tette Magyarországot. Ennek köszönhető, hogy az 1994-es mexikói, majd az 1998-as távol-keleti pénzügyi válságok hatásai forint milliárdokban mérhetők. Ezek után mi jöhet még?
Profitkivonás. A külföldi vállalatok nettó profitkivonása 2000 és 2007 között 28 milliárd eurót tett ki, ami egyenlő a teljes nettó magyar adósság 60 %-ával.
Ez itt hölgyeim és uraim egy keretes alkotás, az 1929-es gazdasági válsággal kezdtük, azzal is végezzük.
Mi következett utána?
- fasizmus
- II.világháború
Kérdem én, van-e esély, hogy a történelem ne ismételje önmagát, ha ma a magyar arisztokráciának annyi esze sincsen, hogy jelen helyzetben nem páváskodunk, nem rázzuk a rongyot, nem gyémántokkal ékeskedünk, nem pózolunk, nem kurválkodunk, nem lopunk és nem fényesítjük saját székletünket értékes drágakővé?