Európai szintű mobilizálást az egyetemeken !

2009. február 23. Szerző: Attac France
Az aktuális reformok és a lisszaboni stratégia
A felsőoktatás és kutatás jelentős reformmozgalma Franciaországban nemzeti specialitásokkal jelentkezett, súlyosbítottan, az európai uniós lisszaboni stratégia keretében, amelyet 2000-ben fogadott el az Európai Tanács és azt célozza, hogy az EU „a világ legversenyképesebb gazdaságává váljon.”
Ez a stratégia elsősorban az oktatási és kutatási rendszerek versenyképességének növelését célozza egy olyan gazdaságban, amely mostantól azon alapul, hogy a megismerés, tudás jól eladható legyen. Az oktatók-kutatók helyzetével kapcsolatos rendelkezés reformja, a tanárok képzésének „mastérisation”-ja az első és második fokozattól, valamint a 2007-es LRU törvény egészében és a kutatás szerkezetének szétverése része egy olyan globális logikának, amely a felsőoktatási és kutatási rendszer piacosítását jelenti Franciaországban, a 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégia keretében rögzítve. Mi több, meg kell jegyezni, hogy magának a lisszaboni stratégiának a kidolgozása mind európai, mint nemzeti szinten súlyos demokratikus deficittel történt.
Egy, a piac szolgálatában álló egyetemi modell
A legutóbbi reformok olyan célokat szolgálnak, amelyek üressé teszik az oktatás és a kutatás közszolgálati szerepét:
Az egyetemi programokat összhangba hozzák a munkaerőpiaccal A legteljesítőképesebb egyetemek bevonása a versenyképességi pólusokba, egyetemi/vállalati kapcsolatok erősítése a fejlődő szektorokban.
Az egyetemek „vezetésének” megnyitása a magánszektor előtt, a kutatók, oktatók képviseletének visszafejlesztésével – az oktatók és a személyzet státusának átalakítása és a bizonytalan munkaszerződések általánossá tétele.
A közérdekű kutatások alávetése a vállalatok közvetlen, rövidtávú igényeinek.
Az alábbi modell, amelyet az Egyesült Államokból importáltak, egy olyan, a piacnak alávetett egyetemet képvisel, amelyet nagyrészt magánalapok finanszíroznak, valamint a végtelenségig eladósított diákok, és amely „versenyképes” ismereteket termel és olyan jövőbeni dolgozókat, akik a magáncégek szükségleteihez alkalmazkodnak, amint az mind jobban látható számos meghatározó esetben.
Egy európai mozgalom felé a felsőoktatás és kutatás megvédése érdekében
Ebben a vonatkozásban világosan látszik, hogy egy nemzeti mozgósítás, még ha fontos is, mert fékezheti a reformokat Franciaországban és ha visszhangja is lesz Európában, nem elegendő ahhoz, hogy megállítson egy európai szinten is elhatározott globális folyamatot.
Ezért felhívunk minden egyetemi szereplőt, hogy 2009 március 18-19-20-án vegyen részt a mozgósításban Franciaországban és az EU minden országának egyetemein, az EU állam- és kormányfőinek következő csúcsértekezlete alkalmából.
Ebből az alkalomból konferenciákat, felvilágosító programokat lehet szervezni, sőt, tüntetéseket, hogy informáljuk az állampolgárokat arról a veszélyről, amit ez az új egyetemi modell képvisel.
Ez a találkozó az első lépése lenne egy európai léptékű mozgósítási folyamatnak, amely egy európai ellen-csúcs szervezéséhez kapcsolódik Brüsszelben, 2010 márciusában, a lisszaboni stratégia aktuális kilátásairól.
Collectif Printemps 2010 (ATTAC, Sciences citoyennes, SLR, SLU, SNCS, SNESUP, UNEF, UFAL) http://www.france.attac.org/spip.php?article9592)
Nem akarunk piacot az„ismeretekben”! Hívjunk fel egy európai tiltakozásra a lisszaboni stratégia ellen a felsőoktatás és kutatás vonatkozásában!
Az Európai Unió állam- és kormányfőinek következő tavaszi csúcsértekezlete 2009 március 19-20-án kerül sorra. Az Európai Tanács napirendjén mint elsődleges pont szerepel a lisszaboni stratégia értékelése és folytatása, amelyet 2000-ben kezdtek el, egyebek között, magában foglalja azokat a politikákat, amelyek célja minden tagországban a nemzeti oktatási és kutatási rendszerek „modernizálása” (általános, közép- és felső szinten, az „élethosszig tartó képzés érdekében”).
A meghirdetett „tudásalapú társadalom” ambíciója nem lehetne más, mint bátorítani egy olyan oktatást és kutatást, amely a közjavak egyike, amely garantálja a tudáshoz való hozzáférés demokratizálását, amely lehetővé teszi az állampolgároknak a számukra javasolt tudományos és technikai választási lehetőségek kritikus elemzését. Azonban a jelenlegi orientáció egészen más: az egészet egy „közös tudáspiac” építésére redukálja, amelyből mindenütt a káros következményeket láthatjuk, a tudományos függetlenség gyengülését, a kutatási rendszer szerkezetének lebontását, a vállalatok hatalmának növekedését, a munka- és tanulási feltételek egyre erősebb bizonytalanságát, a tudáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek, az állampolgárok idegenkedésének mélyülését az őket érintő tudományos és technikai választásokkal kapcsolatosan.
Néhány év óta fokozódó intenzitással a középiskolások, diákok, az oktatásban és kutatásban dolgozók és főleg a társadalmi mozgalmak által indított nagy erejű mozgósítások egyre gyakoribbá válnak Európában. Ezek nagy erővel fejezik ki az igényt az oktatás és kutatás közös szektorban tartására, amely nem valósítható meg demokratikus vita nélkül és amelynek függetlennek kell lennie a versenypiacnak való alávetéstől.
Ezért felhívunk minden európai polgárt, hogy vegyen részt a mozgósításokban március 18-19-20-án minden tagállamban és ezen túl, az egyetemeken, a laboratóriumokban és az utcán az ELLEN, hogy a tudományos és oktatási tevékenységet a piacnak vessék alá, a népek és országok általános versenyre kényszerítése ELLEN, egy demokratikus és emancipatorikus felsőoktatás és kutatás MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT.
Első aláírók:
Association pour la Taxation des Transactions financières pour l’Aide aux Citoyens – Attac Fondation Sciences Citoyennes Sauvons La Recherche – SLR Sauvons L’Université – SLU Syndicat National des Chercheurs Scientifiques – SNCS-FSU Syndicat National de l’Enseignement Supérieur – SNESUP-FSU Union Nationale des Étudiants de France – UNEF Union des Familles Laïques – UFAL
http://www.france.attac.org/spip.php?article9592