Hírkommentár

Véget ért a jászsági gyalogos menet - átadtuk a petíciót az államfői hivatal képviselőjének


A jászladányiak kezdeményezésére Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigányság, főleg ózdiak és környékbeliek reagáltak.
- A cigány önkormányzatiság a hatalom szolgálója, a helyi hatalom eszköze - adta hírül Aradi Pál a megyei szervezet elnöke. A BCKSZ ezért csatlakozott az Ózdon és környékén évek óta képviseleti tevékenységet folytató Ózdi Cigányok Egyenlő Jogokért Mozgalmához, amelyet Pákó Ferenc vezet. Ózdról 2009. október 11-én, vasárnap délelőtt 3 autóbusz zsúfolásig megtelve indult Budapestre a demonstrációra. Ózdi cigányok mellett a térség egy tucat településéről jöttek.
Nem jöttek a szociális gettóban élő cigányok a polgári jogi demonstráció támogatására, azonban az Országos Cigány Önkormányzat képviselői és többnyire a helyi hatalom által tokkal-vonóval felvásárolt cigány kisebbségi önkormányzati elnökök, képviselők igen. Ez az esemény most is jól mutatta, hogy a cigányság igen nagy bajban van. Ez persze nem csak a cigányság érdekképviseletére vonatkozik, hanem az ország dolgozóinak, képviseletre szorulóinak képviseletét is jellemzi. Általában is, de a roma/cigány képviselet és a közvetlen részvétel demokratikus formái teljességgel esetlegesek, a hatalom és a helyi hatalom érdekeitől vezérelve működnek. Hiányzik a jelenlegi cigány vezetők többségénél elsősorban az identitástudat, a megfelelő politikai, közéleti rátermettség - képzettség és az iskolai végzettség.
Ma a cigányság választott képviselőinek többsége önérvényesítő, megélhetési közfigura. S ebben nyílván annak is szerepe van, hogy a szociál-liberális álbaloldali hatalom bizonyos társadalmi „kétes világgal” szövetkezett, amelyben mindenféle gazdasági érdek, gazdaságinak nevezett tevékenység és összefonódás van, csak éppen érdekképviselet nincs. Ebben az értelemben is megbukott országosan és például Ózdon az MSZP! A cigányság csak látszólag tűnik homogénnek. Egyik feltűnő jellegzetessége éppen a cigány közéletiek tényleges távolsága a cigányság valódi érdekeitől, valamint a mentalitásbeli és kulturális különbségekben rejlik. Például, az ózdi cigány elnökről az a hír járja, hogy együtt koszorúzott a Magyar Gárda helyi vezetőivel és ebédre hívta meg. De az gyakorlati valóság, hogy csak rendőrségi segítséggel, azok kocsijában pöffeszkedve mer csak a szociális gettólakó cigányokhoz menni, ha a helyi hatalom „feladattal” küldi. 2009 februárjában, amikor a cigányok közel fél ezren tüntettek a helyi gárdaavatás ellen, a helyi cigány önkormányzati elnök csak rendőrségi járőrkocsival jött oda, a demonstrálók el is zavarták. A többi kisebbségi képviselők nem is jelentek meg.
Ózdon is tombol a helyi hatalom szegények, a szociális gettóban élő cigányok feletti diktatúrája.
Ezért csatlakozott az elnyomott nép egy csoportja, s ha lett volna pénzünk még több buszra, vagy éppen a cigány kisebbségi önkormányzatok részt vettek volna, akkor több ezren is jöttek volna Budapestre.

Vasárnap 13 órára ért be a Hősök terére a 150 demonstráló Ózdról. A téren közel ezer cigány és sok nem cigány pártoló gyülekezett, hallgatta meg a fellépő együttesek szolidaritásból adott műsorát. Beszédek hangzottak el, majd az egybegyűltek a Köztársasági Elnöki Palotához való indulása előtt meghallgatták az átnyújtandó petíciót. Délután 4 óra körül felért a Várba, a Köztársasági Elnöki Palotához a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet által szervezett, az ország és a nemzetközi közvélemény figyelmét felhívó 1500 fős menete. Fegyelmezetten, méltóságteljesen vonult végig az Adrássy úton, át a Lánchídon és fel a kaptató lépcsőfeljárón. A menet csendes vonulását azért megtörték a skandálások, pl. ilyenek: Mi is élni akarunk! Munkát, kenyeret! Nézzétek,a Magyar Parlament a becsület palotája! - Hol vannak a cigányság jólfizetett vezérei, Kolompár Orbán, Teleki László, Farkas Flórián? Majd 2010–ben rátok nem szavazunk, stb.
(Egyébként megjegyzendő, hogy a cigányok tudnak arról az MSZP-s tervről, amit Teleki Lászlónak kell végrehajtani. Ennek lényege, hogy mint más pártok, az MSZP is áldoz arra, hogy alamizsnát osszon a cigányoknak a szavazatokért, számítanak is közel 200 ezer szavazatra, no meg a fasizmussal való riogatással mossák a még gondolkodó roma közösségek „mujálóit” –hangadók a közösségben. Persze, ha tudjuk, teszünk is ellene. A fülkében mindenki egyedül lesz…)
Visszatérve a menetre, amely felért a Sándor-palota előtti térre, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet vezetői átadták petíciójukat a Köztársasági Elnöki Hivatal protokollfőnökének. Hát persze, hogy a Köztársasági Elnök Úr nem ért rá!
Manapság a magyar kisebbséggel van elfoglalva, és ettől nem ismeri fel ő sem, hogy csak annyit kap a magyarság odakint, amennyit ad az itt élő kisebbségeknek, pl. a cigányságnak. A vallásos Köztársasági elnök Úrnak éppen hitéből adódóan kellene tudni: annyit várhatsz, amennyit adsz! Ez már csak így van korrektéknél.
Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke és kísérete gyalog tette meg a több mint 100 kilométeres utat, hogy összefogásra szólítsa fel a romákat és petíciót adjon át a köztársasági elnöknek.
Kállai László és a többtucat kísérőből álló menet október 3-án indult el gyalog Jászladányból, hogy egyebek mellett felhívja a figyelmet az oktatásban tapasztalt szegregációra. A Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke három éve járja az országot aktivistáival. Kállai László korábban hangsúlyozta: civil kezdeményezésről van szó, ezért nem engedtek egyetlen politikust sem felszólalni az ügyben, de bárkit szívesen láttak, aki csatlakozni akart a menethez.
Ez egyedülálló, és igen helyes döntésként értékelte az Ózdi és Ózd környéki cigány közösség minden egyes tagja. Végre egy olyan menet, amiben nem jelenhet meg egy párt manipulációja, a hatalom aljas szándékával befejezve. A választást is így szeretnénk, függetlenül, önakaratból mi válasszunk és ne például a vesztésre álló SZDSZ, és nem kevésbé az MSZP, amely 2006-ban megalázóan avatkozott be a cigányság ügyébe, és eklatáns például szolgál az Országos Cigány Önkormányzat elnökének megválasztása körüli pártpolitikai aljasság, mely pártérdeknek adott nyomatékot és taposta sárba a cigányok 1993. évi LXXVII. törvényben szavatolt jogait.
A Jöjj és lásd! névre keresztelt menet üzenet a jóérzésű emberek millióinak, Magyarországon és több száz millió emberi jogi harcosnak Európában.
Kállai László azt mondta: a gyalogosmenet csak az első kis lépés volt, a küzdelmet folytatni kell. Hozzátette: határozottan fel kell lépni a roma gyermekek jövőjéért, az esélyegyenlőségért és a szegregáció ellen.
A peticióban azt írták: „Nem jó ma Magyarországon cigánynak lenni. Nem elég, hogy a gazdasági válság azt a cigányságot sújtja a legkeményebben, amely már évtizedek óta küzd a nyomorral és a munkanélküliséggel, de még a saját nyomorúságunkért is minket tesznek felelőssé.”
A dokumentumban minden megfogalmazódott, amely az álbaloldali és neoliberális kormány 8 éve alatt is folyt. Árnyaltan kimondja, hogy ma Magyarországon a cigányság szociális gettóban él, helyzete megoldásra vár. Elég csak arra utalni, hogy a roma gyermekek hátrányos helyzetére hívták fel a figyelmet az oktatás terén, de jelezték problémáikat Sólyom Lászlónak a szociális helyzet, a lakhatás és a foglalkoztatás terén is.
Jön a tél, vajon hányan fagynak meg, lesz–e köztük gyermek, miközben az biztos, hogy a tavalyinál több gyermeknek nem lesz karácsonyfája, de sajnos inkább kenyere, kalácsa, és álmainak álma: az egy szem cukorka.
Lehet, hogy emberek szeretetük ölelésében pusztulnak, a rideg és aljas bal, liberális és esztelen jobboldali politikai harca közben, amely mindössze arról szól, hogy az IMF és az országot gyarmattá tevő hatalmaknak ki adja el még jobban a Nemzetet.

A demonstráció alatt semmilyen rendbontás nem történt. Az egész rendezvény méltóságot adott a cigányság ügyének, és erkölcsi csapást mért a hatalmat kiszolgáló szoldateszka közéletiségre. A Jöjj és lásd! névre keresztelt menet tagjai hazaindultak, a buszokon folyt a szervezkedés, nem más ellen, hanem a gyerekekeink jövőjéért, legyen az cigány és nem cigány gyermek!
Aradi Pál BCKSZ