Ki az a napokban nagy port felvert Gyöngyösi?

A multik tanácsadójából lett a Jobbik vasökle

HVG.hu M. László Ferenc nyomán

---

„Ismerem én is, hogy hány magyar honfitársunk, hány magyar származású ember él Izraelben, hány izraeli zsidó honfitársunk él Magyarországon. Úgy gondolom, pont itt lenne az ideje egy ilyen konfliktus kapcsán annak, hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a Magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Úgy gondolom, hogy adósai egy ilyen felméréssel Magyarországnak” – így zárta le a jegyzőkönyv szerint a Külügyminisztérium államtitkárával folytatott parlamenti vitáját hétfőn délután Gyöngyösi Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos alelnöke.

Az ellenzéki politikus azért bírálta a kormányt, mert szerinte a gázai-konfliktusban a magyar állam nem áll ki „Palesztina mellett és a palesztinok jogaiért”. Németh Zsolt államtitkár válaszában nem utasította vissza a zsidózást – mindössze annyit mondott, hogy nincs összefüggés aközött, hány zsidó származású személy van a kabinetben azzal, „milyen súlyos konfliktus zajlik a Közel-Keleten” –, ám a kormány másnap közleményben elítélte a jobbikos képviselő kijelentéseit (a közlemény egyébként szinte szó szerint megegyezik egy korábbi ügyben kiadott szöveggel). A Jobbik képviselője utólag a „félreérthető kijelentésért” a „zsidó honfitársainktól elnézést kér”.

Gyöngyösinek nem ez az első radikális kijelentése. A keleti nyitás politikájának egyik szorgalmazója, az azeri baltás gyilkos kiadásakor még a kormányt támogató jobbikos politikus korábban többször keltett már botrányt kijelentéseivel. Több alkalommal is kiállt a háborús bűnök elkövetésével vádolt, a kassai gettó irányításában részt vállaló egykori csendőrparancsnok, Csatáry László mellett, és bírálta a köztársasági elnököt, amiért a nyáron látogatást tett Izraelben. Az év elején a The Jewish Chronicle című folyóiratnak adott nyilatkozatában pedig megkérdőjelezte a holokauszt áldozatainak számát, a soával visszaélő „izraeli etnobizniszről”.

A multik tanácsadója
A török, azeri, palesztin és iráni kapcsolatok kiépítésén dolgozó Gyöngyösi – aki Vona Gábor pártelnök külpolitikai tanácsadója is – 2010 óta folyamatos vitában áll a Külügyminisztériummal, illetve annak vezetőjével. „Nem gondolja, hogy ez a kijelentés különösen furcsa egy olyan embertől, aki a globális tőke magyarországi berendezkedését segítő Baker & McKenzie nevű ügyvédi iroda budapesti vezetőjeként szolgált, amely cég ráadásul a kilencvenes évek elején a fővárosi közmű privatizációját levezényelte?” – tette fel a kérdést 2011. októberében Martonyi Jánosnak, aki kinevezése előtt a nevezett ügyvédi irodában dolgozott.
Bár a külügyminisztert azért bírálta, mert „kiszolgálta a globális tőkét” és a multinacionális vállalatokat, több párttársától eltérően Gyöngyösi is a multik világából érkezett. A parlamenti honlapon elérhető életrajza szerint a legnagyobb multiknak, a kormányoknak adótanácsokat adó – a nemzetközi szintéren csak Big Four-ként (Négy Nagyként) – emlegetett cégek közül kettőnél is dolgozott.
Így előbb Írországban dolgozott adótanácsadóként a KPMG társaságiadó-osztályán, majd szintén ezt a céget szolgálta a banki és pénzügyi részlegen, miután 2005-ben hazaköltözött Magyarországra. Egy forrás szerint Gyöngyösivel a cégnél elégedettek voltak, jó szakembernek számított, politikai nézeteit soha nem hangoztatta. Szűkebb körben amúgy tudtak arról, hogy szimpatizál a jobboldali nézetekkel, de ezt - ahogy forrásunk fogalmazott - "soha nem verte nagy dobra", így csak akkor derült ki, hogyan gondolkodik a politikáról, amikor belépett a Jobbikba. De előtte még váltott: 2007-ben az adóoptimalizációs tanácsokat is adó Ernst & Youngnál helyezkedett el társasági és nemzetközi adószakértőként (felesége Gyöngyösi távozása, illetve politikussá válása után is a KPMG-nél marad).

Diplomatagyerek
Kecskeméten született, de gyerekkorának jelentős részét külföldön töltötte: édesapja karrierdiplomata volt az 1980-as években, így a család Egyiptomból, Irakba majd Afganisztánba és Indiába költözött. A diplomáját is külföldön szerezte: 2000-ben a dublini Trinity College-ban végzett közgazdászként, illetve politológusként.

Villámkarrier
Jobbikos források szerint a 2006-os választások környékén tűnt fel a pártelnök környezetében, majd rögtön a párt 2010-es parlamentbe kerülése után gyorsan ívelt a karrierje. Forrásaink szerint a parlamentbe készülő pártvezetés a Jobbik irányvonalával egyetértő szakértőket keresett, így találta meg Gyöngyösit, illetve a barátjának tartott Hegedűs Tamást, aki 2004-től 2009-ig szintén a KPMG-nek dolgozott. A két évvel ezelőtt országgyűlési választások előtt Vona már őt nevezte meg a Jobbik „árnyékkormányának” külügyminisztereként, majd frakcióvezető-helyettes lett. Ő vezeti az azeri és a magyar parlament közötti kapcsolatot ápoló Interparlamentáris Unió azeri tagozatát. Az 55 tagozat közül ez az egyik legaktívabb, idén júniusban hivatalos meghívásra az elnök és az alelnök látogatást tett Bakuban. Gyöngyösi nemcsak az azeriekért, a perzsákért vagy a kínai rezsimért rajong, szintén lelkes híve Vlagyimir Putyin elnöknek is, akiről a Barikádnak nyilatkozva azt mondta, el kell ismerni politikáját és törekvéseit.
Kommunikációs kampány

Hétfői parlamenti megszólalása nem is okozott olyan feszültségeket a frakción belül, mint Baráth Zsolt áprilisi mondatai, aki az antiszemiták legrégebbi érvét, a vérvádat vette elő. Baráth a parlamentben felidézte a 130 évvel ezelőtt történt tiszaeszlári eseményeket, azt állítva, hogy "eltusolták az igazságot" arról, ki ölte meg Solymosi Eszter cselédlányt, és a "zsidóság súlyosan érintett az ügyben". (Az 1883-ban lefolyt perben a zsidókat védő Eötvös Károly és védőtársai bebizonyították, hogy a rituális gyilkosság vádja hamis.) Akkor a belsőlevelező listán a párt mérsékeltebb szárnya, a Fideszhez fűződő viszony javítását szorgalmazó politikusok arra hivatkoztak, ez rombolhatja a Jobbik kormányképességébe vetett hitet.
Értesüléseink szerint most ilyen szempontok fel sem fetődtek, ráadásul Gyöngyösi kedden közleményében magyarázta hétfői a zsidó kormánytagok és politikusok listázását szorgalmazó felszólalását. Gyöngyösi megszólalása nem is lógott ki a Jobbik kommunikációs fősodorából. A korábban főleg a „cigánybűnözéssel” kampányoló párt az utóbbi hónapokban gyakrabban vette elő az Izrael-kártyát, és gyakoribbá váltak a zsidóellenes kijelentések.

Vona Gábor október 23-án a készülő földtörvényről azt mondta, szerinte megnyitja a magyar föld fölvásárlásának lehetősége az izraeliek előtt is, így „mi lehetünk az új Palesztina”. A Jobbik elnöke szerint ez nem fog megtörténni, mert a párt nem hagyja, „minden kezet, ami a magyar földért nyúl, a párt majd ellök”.A 2013-as költségvetés vitájában Gaudi-Nagy Tamás a zsidó kárpótlás miatt háborgott, azt kifogásolva, hogy „továbbra is több milliárd forintot kapnak zsidó honfitársaink, a már sokszorosan kifizetett jóvátételen felül. A felvidéki honfitársaink pedig a mai napig nem kaptak kárpótlást azért, amit elszenvedtek, és amiért a magyar állam vállalta a felelősséget.”