Nemzetközi információk

Nemzetközi információk

102. sz. (471) –2012. nov. 30.

 

 

Spanyolország

 

Bizottság a Dolgozók és Népek Szövetségéért

 

 
1 – A bizottságot 2012. nov. 10-én Madridban andalúziai, baleári, katalón, madridi, valeciai, baszk küldöttek alakították meg, célja a dolgozók és szervezeteik egysége, jogaik és a demokrácia védelmére. Spanyolország dolgozói, fiatalsága, népei és az őket képviselők legszorosabb szövetsége, országunk szuverenitása és demokráciája érdekében véget akarunk vetni a trojka diktatúrájának, a monarchikus rendszer elnyomásának, el akarjuk söpörni a a francoista rendszer örökségét, jogaink elismerését akarjuk kezdve az önrendelkezéssel mint a demokrácia alapjogával.

 

2 – A bizottság harcol a munkásosztály egységéért, mivel annak fizikai léte forog kockán, azon egységéért, amely csakis a katalán, baszk és minden nép jogán alapul, hogy jövőjükről csak maguk dönthetnek.

 

Küzdünk szakszervezeteink, munkás- és népi szervezeteink védelmében, melyeknek az állammal, kormányokkal és az Európai Unióval szembeni függetlenségre van szükségük.

 

3 – A bizottság harcol, hogy a legszélesebb egység jöjjön létre a dolgozók és a népesség többségének követelései körül:

 

• a kiigazítási programok, minden költségvetési megnyirbálás visszavonását, semmiféle banki «megmentést» (feltőkésítést);

• a bankok és stratégiai szektorok államosítását, közmunkákat, olcsó kölcsönöket;

• a munkatörvénykönyv reformjának és minden munkajogi ellenrefom eltörlését; a prekaritás megszüntetését;

• a bérek és nyugdíjak visszaállítását, a nyugdíjreform eltörlését;

• az egészségügy, az oktatás, a közösségi közlekedés helyreállítását az összes privatizáció eltörlésével;

• agrárreformot, le az EU agrárpolitikájával!;

• a kilakoltatások azonnali leállítását, 1909-es törvény megsemmisítését, az elkobzott lakások visszaszolgáltatását;

• pénzügyi reformot, amely a közvetett adókat csökkenti (mint az áfa), a közvetleneket növeli (mint az értékpapírok), a tőke menekülésének megakadályozása (akár a javak elkobzásával);

• az állami adósság eltörlését, mert ez a spekuláció és a bankok kisegítésének terméke.

 

4. - Az 1978-as monarchikus alkotmány eltörlését, önrendelkezésen alapuló Cortest (parlament), mely lehetővé teszi szabad és szuverén kormány kinevezését.

 A népek szabad uniójáért, a szabad Katalón Köztársaságért, a szabad Baszk Köztársaságért és a szabad köztársaságok uniójáért.

 

5. - Az európai népek és nemzetek szabad uniójáért szakítás az Európai Unióval, annak szerződéseivel és direktíváival, melyek káoszt és pusztulást hoznak.

 

Kovácsoljunk egységfrontot a Dolgozók és Népek Szövetségéért!

 

A szociális és nemzeti jogokért!

 

Nov. 10-én Madridban a különböző irányzatokhoz, pártokhoz tartozó aktivisták munkáskonferenciát tartottak, hogy a dolgozókhoz hű politikai reprezentációt nyújtsanak, s ennek megfelően megállapítást tesznek a következőkben.

 

Nyilatkozat

 

A kizsákmányolt és alapvető jogaiban megtámadott munkásosztály 6 millió munkanélkülivel (ebből 2 millió semmiféle jövedelemmel nem rendelkezik) alapvető szakszervezeti jogaiktól megfosztva, vásárlóereje szabadesésben…

 

Franco fekete éjszakája után a spanyol népek önrendelkezési törekvéseit és népszuverenitását a monarchikus rezsim és az Európai Unió mentorai elkonfiskálták…

 

Munkanélküli ifjúságunkat nyomorba döntötte és menekülésre kényszeríti...

 

A társadalom minden szektora, minden nép szenved a kisebbség, a bankárok és spekulánsok, azok intézményei, kormányai könyörtelen politikájától…

 

Mindezekből egy olyan mozgalom születik, amely azt mondja: ELÉG!

 

A márc. 29-i általános sztrájk, a bányászok menete, a júl. 16-i menet, a napszámosok menetelése, a szept. 25-i Cortes-bekerítés, a katalán nép szept. 11-i tömegfelkelése  óta eltelt időben demonstrációk ezrei zajlottak a legkülönbözőbb formákban szervezeteikkel, leginkább a szakszervezetekkel …

 

KÖZÖS KÖVETELÉS jelentkezett: hogy létüket védjék, a népeknek saját maguknak kell dönteniük sorsukról, a trojka, a pénztőke igáját le kell rázniuk.

 

Az IMF-től az EU-ig, a központi kormány – ma Rajoy, tegnap Zapatero –, a regionális kormányok, akármilyen politikai színben, még szervezeteink belsejében is azt állítják: a válság áldozathozatalt követel, mégha azt meg is kell osztani. Azt akarják, hogy mindenki a nagytőke intézményei, vagyis az Európai Unió diktátumainak vesse alá magát (Bizottságának, Központi Bankjának) és az IMF-nek, a szerződéseinek, memorandumainak, direktíváinak, amelyek megkívánják, hogy minden nép mondjon le szuverenitásáról. Hogy csak a Bizottság és az IMF által önkényesen kinevezett korrupt technokraták döntsenek!

 

Katalónia népe szept. 11-én szuverenitása mellett tette le voksát, de az EU, a monarchia alatt nem lehet szabad. A nép, a dolgozók szenvednek a trojka zsarnokságától és kiigazítási programjaitól. Feltételek nélkül Katalónia népe mellé kell állnunk, döntése önrendelkezése joga. Közös harcunk a szuverenitás elnyerése, a nemzeti és szociális jogok garantálása, és innen folytatva olyan demokratikus viszonyok létrehozása, amelyek között a nép szabadon dönt. Szerintünk az EU és a monarchia alól felszabadult spanyol állam népeinek szabad szövetsége mellett.

 

Mivel a nép jogait is elutasítják, szervezeteinktől is megtagadják azokat, azt akarják, hogy ezek maguk hajtsák végre a megszorításokat és kiigazításokat. Az Európai Szakszervezeti Szövetség direktíváit követve azt állítják, hogy csak az illegitim adósságok fizetése, a deficit csökkentése a megoldás. Még olyanok is vannak, akik az adósságot jogosnak tartják, holott ennek 99 %-át a kormányok a bankok „megmentésére” fordították. Tagadják a szuverenitást még olyan pártokban is, amelyek munkásnak, szocialistának, vagy baloldalinak mondják magukat – elfogadják az európai szerződéseket, mintha azokkal lehetne valódi «társadalmi intézkedéseket» hozni.

 

Ennek köszönhető, hogy nemzetekfeletti intézmények döntenek, ezeket alkalmazzák a kormányok és az eredmény világos: az ír és görög nemzet a csőd szélére került. Szomszédunk, Portugália minden hónapban új kiigazításnak van alávetve, Franciaország és Németország pedig folytatják az évekkel ezelőtt kezdett szigorítási programokat.

 

Ezek azonban nem elkerülhetetlenek, nem muszáj, hogy tisztviselőink minden alkalommal többet és többet veszítsenek fizetésükből, hogy a munkanélküliek sora minden hónapban hosszabb legyen, hogy a fiatalok jövője egyre inkább a semmibe vesszen, hogy a népnek ne legyen joga a döntésre.

 

De a dolgozók jogait képviselő politikai szervezetek vezetése, kezdve a PSOE-val, az alkotmány és a monarchikus állam védelméhez kapcsolódnak.

 

Szakszervezetekeinkben két logika küzd. Az egyik az ELLENÁLLÁS, A NYOMORRA ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI MEGSZORÍTÁSOKRA ADOTT NEM, a másik pedig az EGYEZSÉG A KISEBBSÉGET KISZOLGÁLÓ KORMÁNNYAL.

 

Hónapokkal ezelőtt kezdtük a párbeszédet és közös akciókat, és erre jutottunk:

 

A dolgozók, fiatalok, állampolgárok készek addig menni, ameddig kell, hogy a trojka és szolgálatában álló kormányok pusztításának véget vessenek.

 

Ismerjük ellenségeinket, ezek a nagytőke intézményei, az EU, az IMF, a monarchikus rendszer kormányai.

 

Az akadályokon való átlépéshez eszközök kellenek, eddig a hatalmas monbilizációkat gátolták abban, hogy viharrá alakuljanak és elsöpörjék a nyomorúság programjait azok reprezentánsaival együtt. Mi csak azt kérdezzük, miért nem hívtak általános sztrájkra egész Európában azok, akik az Európai Szakszervezeti Szövetségben magukról azt állítják, a dolgozókat képviselik?

 

A dolgozóknak szükségük van az ő érdekeikhez hűséges szervezetekre,  amelyeket nem a nemzetközi intézmények irányítanak.

 

Segítenünk kell a munkásmozgalomnak a 35 éve elhanyagolt követelések felállításában. Kezdve a harcot az 1980-as Dolgozói Szabályzat minden vívmánya visszaállításával, befejezve a prekaritásos munka eltörlésével,  megsemmisítve az összes munkaügyi reformot Gonzalestől Rajoy-ig. Az egészségügy, az oktatás, az összes közszolgáltatás visszaállítását, agrárreformot!

 

A tőke offenzívájával szemben nem mondhatunk le a dolgozók által létrehozott, jogaikat, törekvéseiket és vívmányaikat védendő szakszervezetek és egyéb szervezetek egységért vívott küzdelemről. Össze kell fogni a munkásosztály teljes spektrumát, a legkizsákmányoltabbakat, nőket, bevándoroltakat, fiatalokat, azokat, akiket alávetették az új kizsákmányolási formáknak, akiket «vállalkozásra» kényszerítik, a legkvalifikáltabbakat, mert mindet ugyanazok a gazdasági és társadalmi romboló programok sújtják.

 

Véget kell vetnünk az autonóm államokat ért csapásoknak, az autonómiák közötti morzsákért veszekedésnek: a Goldman Sachs, Deutsche Bank, Santander, BBVA és Caixabank spekulánsai véreztetik ki népeinket. Az Európai Unió vastörvényeiből profitálva megakadályozzák, hogy munkahelyünk, bérünk, méltó nyugdíjunk, egészségügyünk és oktatásunk legyen.

 

Csak a szabad és szuverén népek dönthetnek a szolidaritásról és az együttműködésről. Katalónia népének joga van szabad katalán köztársaság létrehozására az állam szabad köztársaságainak alapvető bázisaként.

Szervezeti frontra van szükségünk, amelyben szabadon vesznek részt azok a dolgozók, fiatalok, akik a spanyol állam dolgozói és népei érdekéhez hűséges politikai képviseletet akarnak. Ez küzdjön szabad és szuverén kormányért, a többség érdekében cselekvő, az önrendelkezés bázisán alkotmányozó Cortest összehívásáért.

 

A teljes igazságot egyikünk sem birtokolja, küzdjünk hát együtt a szektásság és a tőkés kizsákmányolás és a monarchia elnyomása ellen előzetes feltételek felállítása nélkül.

 

Szakszervezeti felelősök, szocialisták, kommunisták és más politikai pártok tagjai vannak közöttünk, vannak pártonkívüliek, de céljaink közösek a munkásmozgalomban, szervezeteinkben. Egyesítsük erőnket!

 

JAVASLATOK

 

1. Bizottság felállítása a Dolgozók és Népek Szövetségéért, nemzeti jelleggel, mivel elsőkénti érdekünk népeink szabadsága és szuverenitása. A céljainkkal egyetértőket sorainkba invitáljuk.

 

2. Lakóhelyi és szektorbeli bizottságokat hozunk létre, 3 hónapon belül érjük el, hogy kétezren támogassanak.

 

3. Háromhavonta a koordináció nyílt összejövetelt tart. A létrehozandó állandó koordinációs csoport felelős az akciókról és  a kampányjavaslatokról.

 

4. Előkészítő újságot adunk ki, honlapot nyitunk.

 

5. Felhívunk  a munkásmozgalom minden szektorában tartandó munkástanácskozásokra, amelyek függetlenségük alapján küzdenek a nagytőke, az EU, az IMF ellen az európai szabad és szuverén népek szabad uniójáért.

 

6. Nyitottak vagyunk az együttműködés minden formája előtt azokkal, akik ezen az úton velünk tartanak. Őket szólítjuk, a dolgozók erejének összefogása révén a változtatásért a trojkával és a zsarnoksággal szemben.

 

Éljen a dolgozók és szervezeteik egysége!

Éljen a szabadság és a népek testvérisége!

 

 

 

Portugália

Dokumentum

 

Nov. 23-án átadta az aláírásokkal ellátott nyílt levelet a delegáció a parlamenti pártok (szocialista, kommunista, baloldali blokk, zöldek) parlamenti képviselőinek.
 
Ebben:

«a tüntetéseken demonstráló portugálok azt várják el az ellenzéki képviselőktől, hogy őket   képviseljék. (…)

A költségvetési vitában ne elégedjenek meg azzal, hogy ellene szavaznak, vonuljanak ki és tartsanak a néppel, csatlakozzanak a parlament előtt összegyűlt tömegekkel – hagyjuk elszigetelten a kormány pártjait és politikailag blokkoljuk!

 

Ez a költségvetés nem mehet át!

Ilyen kormányzás nem folyhat tobább!

Az ország jövője és függetlensége a tét!»

 

Válaszok:

Luís Fazenda, baloldali blokk: «Olyan akciót kértek Önök, amit választóink nem, ők azt akarják, hogy a költségvetés ellen vokosljuk».

Joaquim Correia (zöldek) közölte, hogy szankciók várnának párttársaira.

Joao Paulo Pedrosa (szocialista), elmagyarázta, hogy pártja nem fogadná el álláspontunkat.

Carlos Almeida (kommunista párt) azt állította, hogy «nap mint nap tapasztalni lehet, hogy a kormány gyakorlata elleni politikát folytat, s ilyen akció csak szimbolikus lenne.

Végülis konklúziónk az, hogy minden párt, ha érvelésük nem is ugyanaz, «elismeri» a jelenlegi parlamenti többséget, melynek legitimását éppen az ellene felvonuló tömeges sztrájkok, tüntetések teszik semmissé.

A levelet ezekkel kiegészítve fogjuk bemutatni a nov. 27-i parlament előtti tüntetésen – ekkor kerül sor a költségvetés végső szavazására.

 

Olaszország

 

A pedagógusok felháborodása

 

A stabilitási törvény intézkedése előírja az áttérést a 24 órás kötelező óraszámra az országos egyezményben leszögezett 18-ról – béremelés nélkül.

 

Az intézkedés bevezetése napján az «500-ak tüntetése» összehívta Torinóba az a gyűlést, melyen 27 iskola 82 pedagógusa vett részt az összes szakszervezet képviseletében. Felhívást bocsátott ki azonnali általános sztrájk meghirdetése érdekében ennek az intézkedésnek feltételek nélküli visszavonására. Ugyanakkor a CISL és az UIL (szakszervezeti konföderációk) sztrájkra hívtak a bérek befagyasztása ellen, melyet még Berlusconi kormánya hirdetett meg egy éve és most Mario Monti is megerősített.

 

A 24 órára növekedett óraszám elleni egységfelhívások megsokszorozódása hatására először a két konföderáció vezetése, aztán a Cobas (bázisbizottságok) és végül a CGIL könföderáció egyesült egy világos követelésben, a nov. 24-i sztrájknapban e két cél, a 24 óra és a bérbefagyasztás ellen.

 

A CGIL vezetése, holott hivatalosan támogatja a nov. 24-i sztrájkot, a tények alapján inkább az ESZSZ (ETUC) által szervezett nov. 14-i akciónapra mobilizált (a «költségvetés szanálását» és nem a 24 órás intézkedés visszavonásának követelését tette a követelés élére).

 

A CISL és az UIL szintén mozgósított az akciónapra. Ennek az akadálynak ellenére a pedagógustömegek felkészültek a nov. 24-i római egységtüntetésre. Ekkor a kormány a parlamentben azt javasolta, hogy a 24 órás intézkedést visszavonja, az alsóház elfogadta, a Szenátus még tárgyalja. Győzelem? Ha a szenátorok is elfogadják, egészen biztosan a kormány meghátrálásáról van szó, az egységben vívott küzdelem ereményeképpen.

 

De van egy gond: az új európai stabilitási szerződés (TSCG, magyar rövidítése GPUSKK) és az «aranyszabály» (az adósságcsökkentés alkotmányba foglalása) nevében a kormány a 24 óra helyett az oktatásra szánt költséget akarja csökkenteni, érvényes minden iskolára, a bérkiegészítésekre, stb.

 

Ezzel a kormányálláspontttal szemben a szakszervezetek megerősítették a nov. 24-i sztrájkot. A kormány erre kijátszotta utolsó kártyáját, két nappal a munkabeszüntetés előtt összehívta a szakszervezeteket, hogy a bérbefagyasztásról egyezséget kössön. A kormány kész arra, hogy feloldja… azzal a feltétellel, hogy az emelést a oktásügyön megspórolt maradványokkal fizeti. Vagyis a bérfejlesztés finanszírozása a dolgozói bérek egy más részével történne! Pluszban pedig egybeköti a közoktatás működése elleni támadással. A kormány, hogy a nov. 24-i sztrájkot elkerülje, nyomást gyakorolt, a  CISL és UIL pedig aláírta. A CGIL nem, ahogyan a termelőképességi paktumot se előzőleg. (1).

 

Nyilvánvaló, hogy az intézkedések visszavonására késztetés alapja az egységmozgósítás a bázisoktól egészen a vezetésig, világos célokkal. Ezzel lehet megakadályozni az országos munkaszerződések és a pedagógusstátuszok megsemmisítését. Ebből a szempontból a pedagógusok csapást mértek a kormányra, de a kormányt megmentette a megosztás és a «csapdaegyezmény» aláírása.

 

Az «500-as nyilatkozata» kimondja: «Nemet az egyezményre. Az egységes mobilizáció mellett kell maradni egészen addig, míg a közoktatás elleni összes intézkedést nem annulálják.» Általánosabbá téve, hát nem a munkásszervezetek függetlenségének kérdése merül fel?

 

Erről folytatunk vitát lapunkban, a  Tribuna Liberában és a «független munkáspártért bizottságban» febr. 2-án a spanyol aktivisták kezdeményezte európai konferenciára készülés keretében.

Lorenzo Varaldo

 

(1) Nov. 21-én a CISL és az UIL aláírta az olasz  munkáltatókal és a kormánnyal azt a termelőképességi paktumot, amely az országos szerződéseket teszi semmissé. A CGIL nem tette, mert «ez a dolgozók elleni támadás és a bércsökkentés része».

  

Kapcsolattartás

Informations internationales

Entente internationale des travailleurs et des peuples

87, rue du Faubourg-Saint-Denis 75010 - Paris -France

Tél : (33 1) 48 01 88 28Fax : (33 1) 48 01 88 36 E.mail eit.ilc@fr.oleane.com

 

 

Directeur de la publication : Daniel Gluckstein - Imprimerie Rotinfed 2000, 87, rue du Faubourg-Saint-Denis, 75010 Paris (France) - Commission paritaire n° 0713 G 82738Edité par “Les Amis de l’Entente”, 18, allée Colbert, 78470 Saint-Rémy-lès-Chevreuse