Bérdömping: törvényenkívüli Európa?

 

(Francis Wurtz)

Németországban újabb botrány tört ki a minimálbér körül. Az ügy persze meghaladja az ország határait, mivel uniós döntés az alapja, amelyet minden ország köteles alkalmazni.

Miről is van szó?

Észak-Rajna-Vesztfália megpróbált tenni – már amennyi keveset tud – a bérdömping legsúlyosabb kilengései ellen (a helyi bérek lenyomása alulfizetett külföldi munkaerő kihasználásával).

Többek között törvényt hozott a közbeszerzésekre vonatkozóan – a közigazgatáson keresztül bonyolódó megrendelésekre –, mely munkákat igencsak egyszerű kiszervezni. Ez a törvény konkrétan tartalmazza, csak az a vállalat nyerhet el ilyen megrendelést, amely betartja a bruttó minimálórabért, 8,62 eurót (ami ugye még nem az Eldorádó!). A kérdéses törvény azonban pontosít abban is, hogy ha a pályázatot elnyert vállalat alvállalkozókat, vagy más országbeli partnert alkalmaz, akkor is be kell tartania a béreket illető kötelezettséget.

Egy dortmundi helyhatósági munkát (dokumentumok digitalizálását) elnyert német vállalkozó azzal a szilárd elhatározással, hogy Lengyelországban végezteti el munkát aprópénzért, megtámadta tartományának ezt a törvényét. Itt tört ki a botrány: az Európai Unió Bírósága, vagyis az európai jogokat illetően a legmagasabb szintű ítélkezés, jogosnak találta az ilyenfajta «dömpingpraktikákat» és illegálisnak minősítette azt a törvényt, amely más tagországok alvállalkozói számára is előírja a minimálbért. A bíróság az «Európai Unió működési szerződése» 56. cikkelyére (a Lisszaboni Szerződés egyik része) alapozta döntését, amely határozottan tiltja az egységes európai piacon a "szolgáltatások szabadságát gátló akadályokat". A Bíróság pedig úgy találja, hogy ez a törvény igenis «akadályt» képez ezen «szabadság» előtt. Mennyiben? Annyiban, hogy egy más tagország alvállalkozóját kötelezi a 8,62 eurós bruttó órabér megfizetésére. Miért? Mert egy alacsony bérű ország alvállalkozójától ilyen szintű béreket követelni, az a kérdéses vállakozás aktivitását egyféleképp «aránytalanul akadályozza», vagy legalábbis annak tevékenységet … «kevésbé vonzóvá» teszi.

Az ilyen végzésnek kettős perverz hatása van: abban az országban, ahol az életszínvonal magasabb, arra indítja a vállakozókat, hogy kijátsszák a "low cost" modellt, szolgáltatásaikat kihelyezzék azért, hogy "versenyképességben" hatékonyabbak legyenek; és az "alacsony árú" országban a "versenyelőnyök" nevében fékezi a bérnövekedést.

A történet "tanulsága" az, hogy  a társadalmi előrehaladás igérete csak porhintés, amíg nincs világos szakítás az aktuális «Európa» ördögi szabályozásaival.

 

(a szerző francia politikus, 1979-2009 között az európai parlament képviselője és az Európai Egyesült Baloldal/Északi Zöldbal parlamenti csoportja elnöke)