2015. június 24., szerda

Belgium



"Forradalom? Nem hiszem, hogy anélkül kikerülünk ebből. Ha mégsem, úgy végezzük, mint Görögország. Nem úgy kell tekinteni a görögöket, mint egy messzi országot, hanem mint egy tükröt. Ez a társadalom, ahol a fiataloknak nincs munkájuk, nincs jövőjük, halott. Valaminek meg kell változni. Amikor én befejeztem az iskolát, mondtam: dolgozni fogok, megnősülök, gyerekeim lesznek, házat építek. Tervezni lehetett, holott csak szakmunkás képzettségem volt. A mai fiatalok nem tudják a jövőt eltervezni. Egyik napról a másikra kell élniük. De ebben a helyzetben meg fogják találni az erőt ahhoz, hogy forradalmat csináljanak. Legalábbis, remélem…

(…) amit értéknek tartok, nem változott. Amiben azelőtt hittem, abban most is: szolidaritás, egyenlőség, ilyesmik. A halálbüntetés ellen vagyok, az életfogytiglani ellen. Mindig forradalmi lelkületem volt. De 1995 június 24-én, amikor a kislányom eltűnt, csak Melissa apja voltam, az ügyvédje, a szakszervezeti bizalmija és basta! Azzal az egyetlen céllal, hogy megtaláljuk. *

Ma is Melissa apja kell legyek, de vissza kell térnem önmagamhoz, aki tüntet a görögországi szigorítások ellen, aki érdeklődik a menekültek ügyei iránt, aki szakszervezeti bizalmi volt. Ez az utópia mozgat engem.

(...) Gyakran kérdezik tőlem, miért nem politizálok De hát azt teszem állandóan! Többet teszek, mint sok képviselő! Azt gondolom, a változás nem a parlamentben zajlik majd. Az hiszik, hogy mint a csodákban, hirtelen majd olyan törvényeket szavaznak meg, amelyek az embereket boldoggá teszik? A változás lehet, hogy majd a parlamentben születik, de az utcától való félelem fogja elindítani."


Gino Russo, liège-i munkás 


*(Gino Russo annak a nyolcéves kislánynak az apja, akit Marc Dutroux rabolt el, tartott fogva, erőszakolt meg és éheztetett halálra)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.