Fotó: D.R.
2016 márc. 17.
Laure Adler a France-Culture-on interjúvolta meg a neves izraeli filmrendezőt aki kijelentette, hogy másképpen nem tudja meghatározni ezt a "nacionalista, idegengyűlölő és fasiszta" államot, ahol a jobboldal a palesztin területek elfoglalásából kifolyólag "3 millió olyan embert tart fogságban, akinek semmi joga nincs".
Az "Hors-Champs" (táborokon
kívül) adásban, Avi Mograbi azt nyilatkozta, hogy "’Izrael nemcsak, hogy a
kizárólag zsidók számára nem demokrácia", hanem csakis a "jobboldali
zsidók számára" az.
Aláhúzta, hogy ebben az államban,
ahol nem lehetünk izraeliek, csak ha zsidók vagyunk, ahol a polgári házasságkötés
nem létezik, ahol a válás nem a házaspár ügye, hanem a rabbik kegyére van bízva - mivel a vallás és állam között szétválás nem létezik -, "nincs helye a szólásszabadságnak".
"Az a kormány, amely békét nem
akar, Izraelt olyan zsákutcában tartja, ahonnan nincs kiút, mindent kontroll
alatt tart".
"Semmilyen párbeszéd, semmilyen béke nem lehetséges addig, amíg Izrael folytatja megszálló politikáját
Ciszjordániában és Gázában", folytatja és magyarázza, hogy a "két állam
koncepcióját megvizsgálni sem lehet, mivel egészen kicsi az eshetősége annak,
hogy a félmillió izraeli telepes a megszállt területeket elhagyja".
"Ez kétségtelenül más
fasizmus, mint amit Európában megismertünk, azért is, mert az izraeliek
többsége elfogadja ezt a kontrollt, mivel meggyőzték, hogy az egész világ
bennünket akar megtámadni", és példákat is adott, hogyan próbál Izrael állam
elhallgattatni minden kritikát, nevezetesen a civilszervezetekét és az emberi
jogok védőit.
Azt nyilatkozta, hogy mindezért
"Izrael bojkottjának híve", akkor is, ha őt magát is betiltják Izraelben.
Avi Mograbi világosan elítéli az "apartheid rendszert, amely ugyan
bizonyos mértékben különbözik a dél-afrikaitól, "de nem kevésbé apartheid".
A filmrendezőt szintén felháborítja
az a sors, amelyet Izrael az eritreai menekülteknek kínál, akiket a sivatagban
börtönöz be.
Phoenix: Avi Mograbi azt nyilatkozta:
VálaszTörlés"Ez kétségtelenül más fasizmus, mint amit Európában megismertünk, azért is, mert az izraeliek többsége elfogadja ezt a kontrollt, mivel meggyőzték, hogy az egész világ bennünket akar megtámadni"
Természetesen ha figyelmen kívül hagyjuk Spinoza álláspontját ("Omnis definition est negation"), akkor akár egyet is lehet érteni vele. Ám szerintem (és ezt a véleményemet Ti a Radikális BAL-ban egyetértőleg átvettétek) a fasizmus nem általában az önkényuralom, hanem a társadalmi-gazdasági válságban lecsúszó, de helyzetét megérteni nem tudó/nem akaró középosztály bűnbak kereső/találó, csorda szellemű, vezér (führer/duce) elvű mozgalma, amely hatalomra jutva korporativista (hivatásrendi) "munka alapú" államberendezést hoz létre, a szociális problémákat kriminalizálja (rendpártiság). Ezen kívül persze agresszív, soviniszta (nácizmus esetén) rasszista stb. is, de ezek éppen nem a meghatározó vonásai ("differentia specifika"), és amennyiben ezeket a vonásait emeljük ki az általam előnyben részesítettekkel szemben, akkor könnyen összemossuk más autokrata alakulatokkal (teokratikus - Izraelre ez a jellemző -, sztálinista stb.)
- Izraelben a parlamenti demokrácia elég jól működik, így ott nem lehet vezér-elvű diktatúráról beszélni (Netanjahut senki nem tartja leválthatatlannak).
- Izraelben valóságos permanens hadiállapot van, aminek csak részben Izrael Állam az oka, és nem a középosztályt lecsúsztató társadalmi-gazdasági válság.
- Izrael valódi ellenségekkel áll szemben (hogy ezek megléte részben az ő hibája is, az itt most érdektelen), tehát nem bűnbakot keres/talál.
- Az Izraelre jellemző teokratikus (vallási alapú) államberendezés más, mint a hivatásrendi, "munka alapú" államberendezés.
- Nem tudok róla, hogy Izrael a szociális problémákat kriminalizálná (ellenben sok példaszerű szociális gondoskodásról tudok, például a nagycsaládosok, az árvák, félárvák ellátása területén).
Vagyis a fasizmus alapjellemzői Izraelre, az Államra nem jellemzőek. Természetesen Izraelben is lehetséges - akár vallási köntösbe bujtatott - fasiszta mozgalom, de az nem jelenik meg államrezonként. Izrael egy mesterségesen létrehozott, s ezért ellenséges környezetben élő, vallási alapon szervezett (teokratikus) államalakulat, amelyik nacionalizmusa gyakran sovinizmussá fajul, amely élvezi a nemzetközi (elsősorban USA) finánctőke támogatását és ennek tudatában agresszív külpolitikát folytat, ahol a vallási megkülönböztetések gyakran rasszista jelleget öltenek. Mindezek sokban hasonlítanak a fasiszta/náci önkényuralmi rendszerekre, de sokban (és ami a fő, lényegi vonásokban) el is térnek azoktól.