Miért nem a szélsőjobb felé fordul Vallónia?

Mai hír: míg Belgiumban Flandria a szélsőjobb, Vallónia viszont éppen ellenkezőleg, a «szélsőbal» felé fordul- mutatja ki a Grand Baromètre RTL - Le Soir közvéleménykutatása. A május eleji felmérés alapján Vallóniában a PTB (Belga Munkapárt) a harmadik legnagyobb politikai erővé küzdötte fel magát. Ha ma lennének a választások, a szavazók 13,5%-a választaná a szocialistáktól balra álló pártot. A két legnagyobb párt pedig folyamatosan veszíti választóit.

Hogyan lehet, hogy egész Európában előretör a szélsőjobb, Belgium holland nyelvű részében, Flandriában is, a  francianyelvű országrészben pedig nem?Honnan az éles kontraszt, hogy a  rasszista és xenofób Vlaams Belang a legutóbbi felmérésekben is 12%-on áll, a hosszú évek óta gazdasági válsággal és 11,9%-os munkanélküliséggel sújtott Vallónia pedig ennyire különbözik a szomszédoktól?

Nincs erős nacionalizmus

Vallóniának nincs erős nemzeti identitása (ellentétben Franciaországgal), olyan bázisa, amely lehetővé tenné a szélsőjobb meggyökeresedését hosszú időre. Ahol van ilyen párt, ott az az elvakult nemzeti érzésekre támaszkodik és elvet minden más értéket.  

Nincs karizmatikus leader

A szélsőjobbnak nincs karizmatikus vezére, nincs egy Marine Le Pen, egy Geert Wilders vagy egy Jörg Haider, aki képes lenne tömegeket maga mellé gyűjteni. Ideológialig és politikailag a szélsőjobbos vezérek mindig gyengék voltak Vallóniában, s nem véletlenül. A belga Front National-nak a választásokon olykor sikerült szebb eredményt elérni, de úgy tűnik, az csak a francia Front National sikereinek köszönhető.  

Cordon sanitaire

Különlegesség Brüsszelben és Vallóniában, hogy a sajtó nyíltan soha nem enged teret a szélsőjobbnak. A francianyelvű tévék és rádiók tiltják is ezt (a Frankofon Audiovizuális Legfelsőbb Tanács: «a  szabadsággyilkos pártok képviselőinek nem szabad hangot adni»).

A politika világa is egyetért a  «cordon sanitaire» alkalmazásával, vagyis a szélsőjobb hatalomból kizárásával, amire a belga választási rend módot is ad a hagyományos pártok koalíciója révén.

Társadalmi szövet

Vallónia városaiban és Brüsszelben még ma is jelentős a társadalmi szereplők alkotta tényező. Liège-ben pl. néhány éve egy szélsőjobbos könyvesbolt és egy párthelyiség nyitása ellen rögtön megjelentek a széles körben támogatott tiltakozások, tüntetések.  

Azután – a szakszervezetek… Baloldaliak, politikai harcot vállalnak, még a keresztény szakszervezet is. A dolgozók, népi rétegek nincsenek magukra hagyatva...

A francianyelvű Belgium akkor immunis lehet?

Nem, azért a szélsőjobb is létezik, amely egy nap feltörhet a magaslatokba. Lehetséges, hogy jól szerepel egy-egy választáson, de amíg a korábban említett tényezők együttesen léteznek, nincs esélye egy strukturális fordulatnak.  

T.Lecloux és V.Lerouge

Forrás felhasználása: http://geopolis.francetvinfo.fr/bureau-bruxelles-france2/2016/04/21/pourquoi-la-wallonie-ne-penche-pas-vers-lextreme-droite.html