(interjú João Ferreirával, Portugál
Kommunista Párt (PKP)
Részletek – forrás: initiative-communiste.fr
Ami az eurót illeti, a PKP nincs egyedül véleményével, széles körben ismert,
hogy az nem működik. Szerintünk nem vallott kudarcot, mert soha nem is működött.
Persze bizonyos célok érdekében bevezetését másként közölték a népekkel, de célját sosem
érte el.
Az euró kezdettől fogva az európai tőke politikai fogása volt: a
munkaerő ára letörésének és a közszolgáltatások, a stratégiainak számító gazdasági
szektorok privatizálásának eléréséért. Az euró ürügyével, ehhez hozzáigazítva a
reálbérek csökkentését, privatizálták a megszámláltatatlan köztulajdonban lévő vállalatot,
olykor teljes stratégiai ágazatokat is. Az állam szociális feladatait vették célba, ami az egészségügy, az oktatás, a társadalombiztosítás, stb. kiadásainak
csökkentéséhez vezetett. Az euró lehetővé tette, hogy ezeket a célokat elérjék.
Egy évtizeddel a közös pénz létrehozatala után például az eurózónában a profit
30 %-kal nőtt, míg a munkaerő ára 1 %-kal csökkent. Ez történt Portugáliában, de ez történt
Németországban is. Utóbbiban pl. a profit a béreknél 80-szor gyorsabban
emelkedett. Következésképpen az euró elérte politikai célját, ezért ismételjük:
az euró az európai nagytőke projektje. Természetesen azt igérték, hogy az
euróval majd csökken a munkanélküliség, a GDP növekedése pedig évi 3 % körüli
lesz, a bérek emelkednek, az eurózónán belül egymáshoz közelítenek. Ennyi idő
után már hivatkozhatunk a tényekre, Portugáliában ez történt:
• a munkanélküliség nemhogy csökkent, de duplájára növekedett és állandóan 10 %
fölötti
• az akkumulált növekedés nulla
• a bérek nemcsak, hogy nem közelítenek, hanem az eurózónában folytatódik a különbség növekedése
• kereskedelmi mérlegünk deficites jellege súlyosbodott és az adósság robbanásra kész
• a mezőgazdasági és ipari termelés visszaesett, s ugyanez látható a többi
periferiális tagországban is
Mindez az Európai Uniónak köszönhető. Mindannak, amit igért, éppen az ellenkezője
történt. Az igéretek csak azért szóltak, hogy legyen támogatása
ennek a projektnek. Az euró a tőkés integrációt megerősítette, ebben elérte célját.
Ma azt mondják, az euró sántít, rosszul van. Ez az ürügy arra, hogy még
messzebb menjenek az integrációban. Már annak idején jól tudtuk, hogy az euró
struktúrája hiányos, hogy nem jól megtervezett közös pénzről van szó… de
senki nem foglalkozott vele.
Legutóbb a PKP központi bizottsága kampányt kezdeményezett az ország euró alóli
felszabadítása érdekében. Az egész társadalommal tudatni akarjuk azt, ami ma már
tény: az euró maga után vonta az elszegényedést, a visszafejlődést, az adósságot
és a külföldtől függőséget. Arra pedig nincs remény, hogy az eurónak alávetve magunkat ez a folyamat
megforduljon. Fel kell szabadulnunk, meg kell találnunk monetáris szuverenitásunkat,
költségvetési, kereskedelmi szuverenitásunkat és pénzügyi függetlenségünket.
A szuverén pénz alapvető eszköz, annak hiányában a gazdasági válságra
reagálás faktorai csak a bérek és a munkahelyek lehetnek. Ezt láttuk egészen az
utóbbi időkig, a bércsökkenést és a munkanélküliség emelkedését. Szükség van a
megnövelt szuverenitásra a monetáris területen, általában a gazdasági
szférában, az ország termelőstruktúrájához alkalmazkodó pénzre (mely struktúra jelentős
mértékben eltér akár országonként). Az ugyanazon
devizához tartozás szükségszerűen vezet a gazdasági eltérés további növekedéséhez. Emiatt kell
megszabadulnunk a "közös pénz" befolyásától, amely nemcsak szükséges, de lehetséges és
életképes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.