1944. Az európai konstrukció az európai forradalmi hullám gátak közé szorításának eszköze
A második világháború
végét a nyugati államokban, jelesen Franciaországban (is) hatalmas forradalmi hullám jellemezte. Az európai konstrukció
eredete az imperializmusnak az a szükséglete, hogy ezt a hullámot megsemmisítse.
Jean Monnet, «Európa
alapító atyáinak» egyike mindenekelőtt
egy nemzetközi, az amerikai pénzügyi körökhöz közelálló üzletember volt.
(1) Az európai konstrukció célszerűségét Mémoires-jában jelöli meg idézve egy interjút, amit a
Fortune-nek adott 1944 nyárelején:
«megakadályozni a kommunista hatalomátvételt» összekötve «egy európai
entitással, amely közös gazdasági egységet hoz létre» (2).
1947. A
Marshall-terv: az USA szándéka, hogy rátegye kezét Európára
Történelemkönyveink így
mutatják be a Marshall-tervet: «A cél világos: Európát gazdasági felemelkedésében
kellett segíteni, hogy a kommunista befolyásnak a nyomorúság televényén előretörését
meg lehessen akadályozni» (3).
Maga Marshall tábornok – az USA egyik fő katonai irányítója
a második világháború alatt – tervét úgy minősíti, mint «baráti segítség egy
európai program felállításában» és stigmatizálja a «kormányokat, pártokat
és politikai csoportokat, amelyek az emberi nyomort akarják örökkévalóvá tenni
politikai terveik éérdekében». «A pénzügyi segítség» pedig egyáltalán nem baráti
volt. A Marshall-terv drasztikus feltételeket szabott az országokra: pénzügyi
stabilizációt, a bejelentett programok szigorú végrehajtását; az amerikai termékek
megvásárlását … Az Egyesült Államok vérbeli gyámságát jelentette az európai államok
felett, megcélozva, hogy utat nyisson iparának.
1949. A NATO: az európai államok amerikai imperializmus alá vetettsége
Az Észak-Atlanti szövetséget 1949-ben írta alá Washingtonban
10 európai ország, valamint az USA és Kanada. Ebből a szövetségből lett hivatalosan
1952-ben az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, mára 29 tagországot számlál. A NATO fegyveres erejét létrehozása
óra amerikai tábornok irányította. Az első, Eisenhower, világosan rámutat a NATO katonai
szervezete és Európa politikai szervezete közötti kötődésre. A Paris Match-nak 1951-ben adott interjújában
nyilatkozta – éppen mielőtt az USA elnöke lett: «Semmi nem lehet kellemesebb
számunkra, mint az a tudat, hogy Nyugat-Európa államai döntöttek, egy
európai városban összegyűlnek (…) felelős delegátusai azzal a mandátummal, hogy
Európa alkotmányos okmányát megszerkesszék (…) és január 1-től Nyugat-Európa föderációként
működik. Semmi más döntés nem tudna bennünket jobban segíteni feladatunk
elvégzésében».
1951. A Szén-és
Acélközösség: közös piac amerikai dominációval
Robert Schuman
nyilatkozata 1950 márc. 9-én, amely az Európai Szén- és Acélközösség létrehozását
javasolta az «európai konstrukció» alapokmánya. A Schuman-terv megcélozta, hogy «a
német-francia szén- és acéltermelést közös hatóság és felügyelet alá helyezi,
mely nyitva áll más országok előtt is». Két évvel később megszületik az első
európai szupranacionális intézmény, a Montánunió. Az Európai Unió minden későbbi
jellemzőjét csíraként magában hordja: az üzleti körök érdekeinek jelfogója, a
szakszervezetek korporációjának és a «szent egységnek» szándékát, az amerikai érdekek elsőbbségét. Jean Monnet elnöksége alatt irányítása (Főhatóság) magába foglalja a nagy munkáltatókat, a
szakszervezeti vezetőket, a szocialista, liberális és konzervatív politikai
szervezetek vezetőit … A Montánunió megkapta
az USA áldását: «az USA-nak szándékában áll, hogy a Montánuniót támogassa, Európa
fontos politikai és gazdasági egyesítésének igazolására» (4) és a Vatikánét
is: «Európa népei delegálják szuverenitásuk egy részét egy szupranacionális
szervezetnek, üdvözlendő útra tértek, Európának új életet adnak minden
területen (…) a gazdaságban és a kultúrában, de a lelki és vallási életben is».
(1) Jean Monnet volt – másokkal együtt – az amerikai
Bancamerica (1929) alapítója és társelnöke, Csang Kajsek pénzügyi tanácsadója(1934-1936), Churchill brit miniszterelnök tanácsadója, Roosevelt amerikai
elnök speciális küldötte a «Szabad Franciaország» kormánya mellett 1943-ben.
(2) Jean Monnet, Mémoires, 319-320. oldal
(3) A hidegháború - La guerre froide
(1947-1991).
(4) Az USA kommunikéje a CECA létrejöttét
követően, 1952.
(5) XII. Pius beszéde az Európai Szén- és
Acélközösség gyűlésén
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.