Nem, Macron, a gyerekeink nem ágyútöltelékek!

Kép : a francia hadsereg Ukrajnának szállított Cézár-ágyúja

Macron tehát belevágott. Február 26-án, az Ukrajnáról szóló, sietve összehívott nemzetközi konferencia végén kijelentette: "Ma nincs konszenzus arról, hogy csapatokat küldjünk a terepre hivatalos, elfogadott és jóváhagyott módon. De dinamikusan nézve semmit sem szabad kizárni".

A beismerésen túl - valóban vannak francia csapatok a terepen, de nem "vállalt" módon - Macron kijelenti, hogy kész katonai beavatkozásra Oroszország ellen. Azoknak - Scholtznak és a többi európai államfőnek -, akik azt mondják, hogy ellenzik ezt az újabb eszkalációt, Macron így válaszol: "Sokan azok közül, akik ma azt mondják, hogy "soha, soha", ugyanazok voltak, akik két évvel ezelőtt azt mondták, hogy "soha tankok, soha repülőgépek, soha nagy hatótávolságú rakéták".

Tény: ma az orosz területen végrehajtott ukrán csapásokhoz francia katonai eszközöket is használnak. Tény: a háború eszkalációja, amelyben Franciaország és a többi kapitalista ország két éve részt vesz, már 500 000 orosz és ukrán halálos áldozatot és sebesültet követelt, civil és katonai személyeket egyaránt.

És holnap a mi gyermekeinket is hozzá kell majd adnunk ehhez a hátborzongató számsorhoz? Ez a világháború felé tartó menetelés logikája. Ez a fegyveripar profitéhes multinacionális vállalatainak logikája. Ez a logikája egy kétségbeesett politikai rendszernek, az Ötödik Köztársaságnak, amelynek vezetője azt reméli, hogy a válságot az "ellenséggel" szembeni szent szövetség megteremtésével tudja leküzdeni. De ez nem a dolgozó emberek logikája.

Háborúba kell-e menniük a gyermekeinknek? Mit kell megvédeni? A demokráciát? Ki hiszi el egy pillanatig is, hogy ez az egész erről szól? Két évvel ezelőtt, amikor Putyin megkezdte katonai beavatkozását Ukrajnában, e lap vezércikkében azt írtuk: "A népeknek nem érdekük a konfrontáció. Az orosz munkás nem ellensége az ukrán munkásnak, aki nem ellensége az orosz munkásnak. A francia munkás nem ellensége az orosz munkásnak, sem az ukrán munkásnak, sem az amerikai munkásnak". Ez továbbra is igaz. 

Az egyetemes nemzeti szolgálat (SNU) kiterjesztése és általánossá tétele a fiatalok militarizálása érdekében; a katonai programozási törvény elfogadása és a fegyverkezési költségvetés folyamatos növelése (és a közszolgáltatások megfojtása) - ennek a politikának neve is van: ez a háborúra való felkészülés. A francia dolgozó emberek nem fogadják el és nem is fogják elfogadni, hogy gyermekeik ukrán vagy orosz földön veszítsék életüket a multinacionális vállalatok érdekeinek védelmében. A mi gyermekeink nem ágyútöltelékek, mint ahogyan az orosz vagy ukrán gyermekek sem.

Le kell bontanunk az SNU-t, és a háborús költségvetést az emberek szükségleteire kell fordítanunk. Röviden, véget kell vetnünk a háború eszkalálódásának. És véget kell vetnünk Macronnak, kormányának és annak a politikájának, amely háborút folytat otthon és külföldön, minden nép ellen. Le a háborúval!

La tribune des travailleurs - a Parti des travailleurs (Dolgozók pártja) hetilapja 2024.febr. 28.

(szerk. cikk)