Harc az oktatási "reform" ellen Franciaországban

 

"Az egyéni cselekvési mód elszigetelné a matematika- és franciatanárokat".

A Seine-Saint-Denis-i tanárok - a "93-sok" - felhívást tettek közzé a következő címszó alatt: "Ahhoz, hogy Attal-Belloubet visszalépjen a szintcsoportok és a tudásbeli összeütközés ügyében, az összes szakszervezet egységes sztrájkfelhívására és országos mozgósításra van szükség, amíg a közzétett szövegeket vissza nem vonják!".

Felhívásukban a Seine-Saint-Denis-i tanárok megjegyzik, hogy ‘a minisztérium úgy döntött, hogy közzéteszi március 15-i rendeletét, amely a "tudássokk" intézkedéseit végrehajtó egyéb szövegek mellett a francia és a matematika tantárgyakból a kollégiumokban "szükségcsoportokat" (a képességcsoportok új neve) szervez. Visszatérnek ennek a reformnak a tartalmára, amelynek ‘célja a tanulók tudományos és szociális szortírozása, hogy - Belloubet miniszter úr szavaival élve - "szétszedjék" a 11 éves kortól kezdve e két tantárgyból nehézségekként azonosított fiatalokat, hogy 16 éves korukig a tanulmányi kudarc logikájába zárják őket’.

Több mint egy hónapja tiltakozik az intézkedések ellen a pedagógus szakma, amelyet a szülők is nagyrészt támogatnak. A felhívás szövege folytatódik: "Rá kell vennünk Attalt és Belloubet-t, hogy visszavonuljanak, ehhez pedig a szakszervezetek, a tanárok és a szülők egységes harcára van szükség, hogy követeljük és kikényszerítsük e szövegek visszavonását". 

"A szakszervezetek felelőssége, hogy egyértelmű ultimátumot adjanak Attalnak és Belloubet-nek".

A többségi szakszervezet - a Snes-FSU - kongresszusa a szövegek közzétételét követően nyílt meg. Úgy döntött, hogy 2024. április 2-án országos sztrájkot tart, hogy a "tudásharc" befejezését követelje. Ez mind szép és jó, különösen, ha a kezdeményezést a többi szakszervezet is átveszi. De amikor ugyanez a szakszervezet felszólítja "az összes alkalmazottat, hogy ne alkalmazza a "tudássokkot" annak semlegesítése érdekében", akkor a formula félreérthető. Ha ez arra irànyuló felhívás, hogy a személyzet ne alkalmazza ezt a reformot, iskoláról iskolára, kollégáról kollégára, akkor ez az egyéni engedetlenségre való felhívást jelenti, ami megosztottsághoz és konfliktushoz vezet a tanári szobában.

Igen, "nem vagyunk hajlandóak a tanulók válogatására"! De ezt a jelszót nem szabad egyéni cselekvési módként értelmezni, különösen nem a matematika- és franciatanárok esetében, ami elszigetelődésükhöz vezetne! Ezt olyan elvként kell felfogni, amely az egységes és kollektív fellépést kell, hogy vezérelje a közzétett szövegek visszavonásának kikényszerítése érdekében! Ezért ezek a tanárok úgy vélik, hogy "a szakszervezetek felelőssége - kezdve a többségi szakszervezettel -, hogy egyértelmű ultimátumot intézzenek Attalhoz és Belloubet-hez, amely így hangozhatna:

"Attal úr, Belloubet asszony, az önök szövegeit hatályon kívül kell helyezni, és ha önök továbbra sem hallgatnak erre a követelésre, akkor általános sztrájk lesz a kollégiumokban és a líceumokban, mert soha nem fogjuk elfogadni, hogy a tanárok legyenek a diákok szociális válogatásának szervezői, soha nem fogjuk elfogadni a nehéz helyzetben lévő diákok megbélyegzésének ezt a logikáját."

Ez az egységhez vezető út.

La Tribune des Travailleurs, a francia PT hetilapja 433. sz.

(Belgiumban parlamenti napirenden van a "tájrendelet", amely a felsőoktatásból 70 ezer diákot fenyeget kirekesztéssel - szerk.)