2010.május 25.
Jean Ziegler
Könyveiben Jean Ziegler a tőkés rendszer harmadik világ ellenes bűnöző és abszurd politikáját ostorozza szüntelenül. Ő volt az ENSZ Élelmezésjogi Bizottságának szakelőadója 2000-2008 között. Michel Collon Genfben készített interjúja a válságról, a tőzsdéről, az éhségről, Obamáról, Izraelről…
________________________________________
Téged meglepett a válság?
Hevességében igen. Nem gondoltam, hogy a pénzügyi csibészek ilyen sebességgel teszik tönkre a világggazdaságot: 1.800 milliárdnyi érték elvesztéséről van szó eddig. A harmadik világ számára ez totális katasztrófa. De az iparosodott országokra nézve is.
Megint a szegények fizetnek?
Igen. 2008. okt. 22-én az eurózóna 15 országa összejött Párizsban. Az Elysée lépcsőjén Merkel és Sarkozy azt mondták: «1.500 milliárd eurót felszabadítottunk hitelezésre és az önfinanszírozás plafonját felemeltük 3-ról 5 %-ra.». Ugyanabban az évben ugyanezek az európai országok 40 %-kal csökkentették szubvenciójukat a világ élelmezési programjában (mely csak ezekből a szubvenciókból él), 6 milliárd dollárról kevesebb, mint 4 milliárdra.
Ami Bangladeshben az iskolai étkezést megszüntetését eredményezte. Egymillió gyermek súlyosan és állandó jelleggel alultáplált. Ezek a gyermekek a tőzsdegengszerek miatt fognak meghalni. A spekulánsokat ma a nürnbergi bíróságnak kellene elítélni.
Milyen tanulságot vontak le a hatalmasok a válságból?
Semmilyet. Vegyük Svájc példáját. A svájci adófizető 61 milliárd dollárt adott a legnagyobb bank, az USB megmentésére. A múlt évben, 2009-ben az USB vezetői, még mindig közel a csődhöz, maguk között szétosztogattak 4 milliárd svájci frankot bónuszban! A fosztogatás teljes és a zsoldosként viselkedő kormányok tehetetlensége szintén – mindenesetre Svájcban, Franciaországban, Németországban, ahonnan van néhány értesülésem. Ez egy permanens botrány. A neoliberális maszk lehullott, a bankok cinizmusa és arroganciája totálisan győzedelmeskedett.
A nyilvánosság oldaláról érzel valami fejlődést?
Nem, ha a számokat nézed, azok katasztrofálisak. Minden öt másodpercben éhenhal egy gyermek. Minden nap 47.000 személy hal éhen. Egy milliárd személy (hatból egy) súlyosan és állandó jelleggel éhezik. Holott a világ mezőgazdasága a jelenlegi fejlettségi állapotában minden gond nélkül 12 milliárd embert el tudna látni élelmiszerrel, napi 2700 kalória/egyén értékben! Tehát nem beszélhetünk fatalitásról, napjainkban minden gyermek, aki éhenhal, gyilkosság áldozata. Ez katasztrófa!
A globalizált finánctőke világrendje gyilkos - járványok, a szennyezett víz miatti elhalálozás, stb… - s teljesen abszurd: szükség nélkül öl. Ez az oligarchák és a globalizált pénzügyi tőke rendje. Az éhezés ellen küzdelem totális csőddel járt.
2000-től 2008-ig a világ éhezési problémáinak ENSZ-felelőse voltál. Mi a mérleg? Szolgáltál-e valamire?
Igen, növekedett a tudatosság. Ma már senki nem tartja ezt a mindennapos mészárlást természetesnek. Európában, legalábbis a periferikus országokban az öntudat ébredése felé tartunk. Radikális szakítás kell ezzel a kannibál világgal.
Ugyanakkor, mikor az éhezés kérdése megoldatlan, egyre többet adunk ki a háborúkra.
2005-ben első ízben a világ fegyverkezési kiadásai (nem a katonai költségvetések, csak a fegyverekre kiadottak!) meghaladták az évi ezer milliárd dollárt. Totálisan abszurd világban élünk.
Pedig Obama szép ígéreteket tett…
Obama a Birodalom túldetermináltságát tökéletesen követi. Soha nem találkoztam vele, biztosan nagyon jó ember, de a valóság rettenetes. Az USA a legnagyobb ipari hatalom a világon: az ipari termékek 25 %-át hozza létre. Kőolajfelhasználása 20 millió barrel naponta, melynek 61 %-át importálja. Olyan régiókból is importál, mint a Közel-Kelet vagy Közép-Ázsia, ami arra készteti, hogy túlnövekedett fegyveres erőket tartson fenn, a szövetségi büdzsén katonai hitelek élősködnek… De ez a Birodalom logikája.
Mit gondolsz arról, ami Izraelben történik és mi lehet belőle?
Azt gondolom, hogy meghatározó hatalomként Tel-Aviv – az AIPAC-lobbyval együtt – diktálja az USA külpolitikáját.
De mégiscsak az olajmultik döntenek, a politikusokat megelőzve, Izrael felfegyverzéséről.
Igan, az alapvető logika az, hogy az olajérdekek szempontjából kell egy stabil anyahajó. Izrael állam – és ezt nem én mondom, hanem az elfoglalt területek egyik speciális szakértője – az állami terrorizmus politikáját folytatja. Amíg ez a terrorizmus fennáll, nem lesz béke a Közel-Keleten, nincs vége az iraki–iráni konfliktusnak, semminek az égvilágon. Zsákutca, hacsak az Európai Unió fel nem ébred, érted?
Mit tudunk csinálni mi, európaiak, hogy felébresszük?
2002 júniusa óta létezik Izrael és az EU 27 országa között a szabadkereskedelmi egyezmény, mely az izraeli kivitel 62 %-át fedi. Ebben az egyezményben a 2. cikkely (mint minden szabadkereskedelmi egyezményben) kimondja, hogy a szerződő felek kötelesek az emberi jogokat tiszteletben tartani, mely a szerződés alapfeltétele. De a palesztinokat érő erőszak – a földjük eltulajdonítása, a jogokon kívül helyezésük, kínzásuk, a gyilkosságok, az éheztetésük kollektív büntetésként történő megszervezése – a legelemibb emberi jogokon való erőszaktétel. Ha az Európai Bizottság csak 15 napra felfüggesztené a szabadkereskedelmi egyezményt, az izraeli tábornokok rögtön észheztérnének. Mivel a huszonhetek Európája demokrata, a közvéleményt nekünk kellene meggyőzni.
Hogyan?
Kényszeríteni kell a kormányokat. Nem vagyunk tehetetlenek. Sok probléma van Belgiumban, Franciaországban, Svájcban. De egy dolog biztos: a nyilvánossághoz fűződő szabadságjogok léteznek. Ezekkel élni kell, radikális politikai változásra kell kötelezni kormányainkat és kész. Ha nem teszik meg, nem kell rájuk szavazni, ez ilyen egyszerű.
De az összes kormány támogatja Izraelt. Franciaország pl. legyen az UMP (a kormányon lévő jobboldali erő) vagy a PS (az ellenzéki szocialisták), támogatják Izraelt.
Támogatni Izrael biztonságát és létét, ez egy dolog. De a cinkosság az állami terrorizmussal és a gyarmatosító politikával, ez lehetetlen. Ez az értékeink devalválása, ez a «külső fasizmus», vagyis demokratikus értékek belül, de a határokon kívül szövetség a fasizmussal.
Végül, mi a média szerepe mindebben?
Teljesen alárendelt. Nevezetesen, a válság időszakában az újságírók féltik munkahelyüket. Az izraeli lobby szörnyű. Magam is elszenvedtem a legrettenetesebb rágalmakat, különben az ENSZ-ben folytatódik is, és csak Kofi Annannak köszönhetően éltem túl.
Izrael a világbékére nézve veszélyt jelent, Izrael elképzelhetetlen szenvedést okoz. Az ellenzéket, mint pl. Warschawskit, marginalizálják. De ha az izraeli gyarmatellenző és antiimperialista ellenzéknek nincs szava, befolyása, akkor katasztrófa felé haladunk. Támogatni kell az ellenzéket.
A sajtó szerepe a válságban?
A válságot úgy mutatja be, mint fatalitást, mint egy természeti katasztrófát. Holott a felelősöket ismerjük!
Forrás: michelcollon.info
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.