2011. július 28., csütörtök
Munkás Hírlap
Nemzetközi munkásmozgalmi információk – 2011. júl. 6. sz.
Jelen számunkban közöljük az «Informations Ouvrières», a francia POI (Független Munkáspárt) hetilapjában (2011. júl. 21-27.) megjelent cikk fordítását.
Pánik Európában. Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Görögországban… De mi történik Magyarországon?
Az Európai Unió nevében Laurent Wauquiez az EU francia delegátusának gratulációját fejezte ki Orbán Viktor elnöknek: «Magyarország bebizonyította, hogy megérdemli helyét Európa szívében» … «Dicsekedhet azzal, hogy teljesítette az elnöksége elején kitűzött célok többségét.»
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU nyomására Orbán felháborító tervvel állt elő valóságos kényszermunkarendszert elindítva, mondván: «Magyarország garantálni igyekszik a szociális segítséget azoknak, akik ténylegesen rászorulnak, és erőfeszítéseit a munkanélküliség és a passzivitás megszüntetésére koncentrálja!» A «közmunka» megszervezését a belügyminiszterre bízta. 42 000 nyugdíjas rendfenntartót hívnak vissza munkába, s aki ezt elutasítja, megfosztják nyugdíjától. Feladatuk, hogy felügyeljék a több mint 300 000 személyt, volt munkanélkülit, «akit visszahelyeztek a munka világába», gátépítésre, útkarbantartásra, közterületek rendbentartására… Bruttó 171 euró fizetésért. Szoros ellenőrzés alatti kényszermunka, még akkor is kötelező elfogadni, ha több órát vesz igénybe a munkahelyre utazás, ha másképp nem megy, elszállásolás a helyszínen.
A magánszektor vállalatai is igénybe vehetik ezt az alulfizetett megoldást.
Továbbá az EU javaslatai értelmében «folytatják a rokkantnyugdíj rendszere reformjának végrehajtását, azaz megerősitik a munkavállalásra való ösztönzést» (sic!). A kormány elhatározta, hogy munkába állít 120 000 - 150 000 rokkantat ugyanazon fenyegetéssel: visszautasítás estében megszünteti járadékukat!
Az intézkedéseket a kormány arra is felhasználja, hogy megossza a lakosságot: a cigányok élveznek elsőbbséget a jelzett feladatok elvégzésében. Nyilván erre alapoz Laurent Wauquier, aki Orbán dícséretéhez hozzáfűzi: «Határozott fellépésével a romák helyzetére megoldást talált, ami koordinált válasz kezdetét jelenti.»
Mindezzel párhuzamosan, mint ahogy ezt a LIGA szakszervezet egyik vezetője jelzi: «A sztrájkkal kapcsolatos törvényt megváltoztatták… Bíróság fogja meghatározni, hogy egy-egy sztrájk törvényes-e, 5 nap áll rendelkezésére… Lényegében ez azt jelenti, hogy lehetetlenné válik a sztrájk».
Ugyanakkor Orbán Viktor arrogánsan azt merte válaszolni a rendfenntartó erőket és a tűzoltókat képviselő tiltakozó szakszervezeteknek: «Ezügyben szólok a bohócügyi miniszteremnek». A válasz nem váratott magára. Június 16-án tüntetők tízezrei vonultak a kormány épületéhez «bohóctüntetésre». 15 megyeszékhelyen szerveztek demonstrációt… 20 000 résztvevő írta alá azt a deklarációt, melyben visszavonják a Fideszre adott szavazatukat.
A hatóságok megtorló intézkedésekkel akadályozták a Budapest területére való érkezést is. Az autóbuszokat leállították, végigkutatták, késleltették őket. A tüntetésen részvenni kívánó rendfenntartó egységek tagjait behívták «gyakorlatozni».
Egyikük a következőket nyilatkozta a sajtónak: «A kormánynak meg kellene gondolnia intézkedéseit, hogy ne hergelje a lakosságot… Nekünk már nincs hova visszakozni, most rajta a sor, hogy hátráljon…»
Az elkeseredés, a harag egyre nő. Sokszáz egyetemista tüntetett e hónap folyamán az egyetemek bezárása, az államilag támogatott egyetemi helyek csökkentése ellen. A pedagógus szakszervezet (PSZ) tiltakozik az óraszámemelés és az elbocsátások miatt, az osztályok és iskolák bezárása ellen (amit az egyház az állam segítségével kaparint meg).
Kaposváron a szülők éhségsztrájkot szerveztek egyik iskola bezárása ellen, amivel a pedagógusok aktív szolidaritást vállaltak.
Budapesten egy szakszervezeti aktivista egy bezárt iskola újranyitásáért a volt tanulók, szülők és pedagógusok petícióját adta közre. Ugyancsak Budapesten pedagógusok tüntettek egy iskola bezárása ellen, amelybe speciális foglalkoztatást igénylő tanulók jártak.
Az ország és a községek közigazgatási rendjének átszervezése, azaz az állami segítség felszámolása tragikus következményeit Battonya polgármestere foglalta össze 21 pontban, éhségsztrájkját és a Parlament épületéhez láncolását helyezte kilátásba, kockára téve életét is azért, hogy felhívja a figyelmet a helyzet tarthatatlanságára.
2 000 orvos felmondólevelet helyezett el egy közjegyzőnél béremelésük érdekében.
A «Munkás Hírlap» által javasolt «A nők nyugdíja és vívmányaik megtartása» petíciót aláíró rokkantnyugdíjas munkásnő nyomorult helyzetét vázolván többek közt így reagált: «le vagyok forrázva».
Valamennyien tudjuk, hogy a hatalomban a «jobboldali» Orbán a «baloldali» Gyurcsányt követi. Ugyanazt, aki kénytelen volt elismerni, hogy 2 éven keresztül hazudtak, miután nyilvánossá vált, hogy a privatizálások, az ipar felszámolása következtében az ország romhalmazzá vált. Még a repülőteret is kiárusították.
Ez a kormány a volt sztálinista rezsimet képviselte, amit maffiózó, nomenklaturista elemek képeztek, a vertikális, felülről létrehozott szakszervezetek támogatásával, melyek a legtöbb esetben minden engedményre képesek.
De ugyanakkor a munkásosztály elemei keresik az ellenállás lehetőségét, keresik a szervezkedést. 39 szakszervezet: vasasok, közlekedési, élelmezési dolgozók, postások, pedagógusok, egészségügyi, hírközlési dolgozók, médiamunkatársak, hivatásos tűzoltók stb. független szakszervezetei, köztük szakszervezeti szövetségek kiáltványt adtak ki.
Pontosan meghatározva követelik a táppénz, a fizetett szabadság, a munkaidő, a szakszervezeti jogok védelmét, minden jog megtartását, különösképpen a nyugdíj és a rokkantsági nyugdíj megőrzését.
A kiáltvány tárgyalások megkezdésére szólítja fel a kormányt és követeléseik teljesítése érdékében akcióegységre hív.
Ez történik Magyarországon, amiről nem beszélnek, vagy csak igen keveset.
A szerkesztőség a «Munkás Hírlap» olvasóihoz fordul: mi a véleményük mindezekről?
Kik vagyunk?
A Munkás Hírlap szabad kiadvány. Munkásaktivisták, szakszervezeti tagok kiadványa, akik harcolunk a termelőeszközök magántulajdona ellen, a kizsákmányolás ellen, az IMF és az Európai Unió ellen a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért. Harcunkat a magyar munkásmozgalom folytonosságához kapcsoljuk, céljaink megvalósításáért e keretek között küzdünk - ahogy azt elődeink tették 1919-ban, 1956-ban.
Internacionalisták vagyunk, az összes nemzet, nemzetiség egymás közötti egyenlőségét a nemzeti kisebbségek egyenjogúságára alapozva követeljük. Éppen ezért a munkáshatalom és a demokrácia elvéért szállunk síkra, a Dunamenti és Balkáni Föderációért, szabad népek szabad Európájáért, a szabad világ tagjaként.
Arra törekszünk, hogy az útról és eszközökről szabad vita jöjjön létre, melyeknek segítségével a tömegek meg tudják találni a kivezető utat abból a zsákutcából, amelybe az imperializmus és intézményei taszították őket.
Lapunk nyitva áll valamennyi dolgozó, aktivista előtt, akik célja hasonló: harc a privatizáció ellen, a munkához, az oktatáshoz, az egészségvédelemhez, lakhatáshoz, stb. fűződő jogokért.
Megjegyzéseiteket, állásfoglalásaitokat várjuk.
Email-cím: somijudit@gmail.com
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.