A kormány egyik
kezével ad, míg a másikkal elvesz, főleg ez a baja a pedagógusoknak az ígértnél
kevesebb fizetésemeléssel. A fizetésemelés mértéke nem követi le az óraszám
emelését: ami eddig plusz pénzt jelentett, az szeptembertől már alapkövetelmény
lesz. Az eredeti kormányzati ígéret arról szólt, hogy a béreket rendezik, az
igazságtalan különbségeket pedig megszüntetik a közoktatásban, ezért törlik el
például a legtöbb pótlékot. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ugrik a
túlórapénz, a minőségi bérpótlék, emelkedik viszont az óraszám, de egyelőre nem
tisztázott az sem, hogy az osztályfőnöki pótlékok hogyan változnak. Az új
bértáblához tartozik ráadásul a négy új tanári minősített kategória, ami egy
időre megfoghatja a nagyobb arányú emeléseket, hiszen ez az új rendszer már
szeptembertől elrajtol, de mindenki pedagógus I. kategóriába kerül. A minimum
két éve tanító pedagógusok ugyanúgy, mint a 25 éve pályán lévők.
Egy kezdőtanár bére nagyjából nettó 106 ezer forint volt eddig, ami túlórákkal, osztálykirándulásokkal, esetleg osztályfőnök-helyettesi pótlékkal együtt elérte a nettó 120 ezer forintot. Ők a bejelentett bértábla alapján 160-170 ezres nettó bérre számítottak, amiből a Balog Zoltán által bejelentettek alapján jó, ha 140 ezer lesz. Ez arányaiban nagy emelés ahhoz képest, amit az átlag kap majd a köz- vagy a versenyszférában (gondoljunk csak a héten elfogadott, semmit mondó bérajánlásra). A tanárok béremelésének kérdése már régóta arról szól, hogy társadalmi megbecsültségüket legalább részben visszakapják-e: vagyis nem fizetésemelést akarnak, hanem rendes béreket. A pályakezdők béremelése az ígérttől mindenképp elmarad, arányaiban 10% felett lesz, de túlórapénzt nem kapnak, se cafeteriát, és kevesebb magántanítványt is tudnak majd fogadni. Sokak eddig ebből teremtették elő azt, ami a megélhetéshez hiányzott. Igaz, volt aki azt írta, hogy két év tanári tapasztalattal a háta mögött 95 ezret keresett, ez szeptembertől nagyjából 120 ezer forint lesz, ami már elég ahhoz, hogy 5 nap helyett csak 3 alkalommal fogadjon magántanítványokat. A 120-140 ezres fizetések még mindig bőven elmaradnak a szellemi foglalkozásúak átlagbérétől, nagyjából 50 ezer forinttal.
A legtöbb pedagógus azt kifogásolja, hogy míg az emelést csúsztatják, addig a megnövelt teljesítményt azonnal megkövetelik. Van olyan, régóta a pályán lévő tanár, aki úgy kalkulál, 1,6 százalékkal nő majd a fizetése, miközben az óraszáma több mint 10 százalékkal. Sőt, az új törvény szerint a megemelt óraszám felett is elrendelhető olyan plusz óra (eseti helyettesítés címén) amiért egyáltalán nem jár pénz.
A másik legjellemzőbb probléma pedig az, hogy miközben a kormányzat sikertörténetről beszél, a bérük valójában alig nő. És miközben a cél a társadalmi megbecsültség visszaállítása, a legtöbben éppen azzal találkoznak a miniszteri bejelentése óta, hogy "jól megkapjuk, hogy minek pofázunk". A bejelentés tehát inkább kontraproduktív volt.
Amúgy világosan kiderül, hogy a kormány visszalépett az eredeti elképzelésektől és a köznevelésügyi törvényben meghatározott bértáblától. A Balog Zoltán erőforrás-miniszter által láttamozott dokumentumban például fekete-fehéren ez szerepel: "A Kormány 2013. július 8-ai ülésén arról döntött, hogy 2013. szeptember 1-jén csak egy csökkentett mértékű, a 2011-ben kihirdetett Nkt.-ban meghatározott béremelés 60 %-ának megfelelő béremelés valósul meg, míg a maradék 40 %-nyi emelést 2017. szeptember 1-jéig".
Egy kezdőtanár bére nagyjából nettó 106 ezer forint volt eddig, ami túlórákkal, osztálykirándulásokkal, esetleg osztályfőnök-helyettesi pótlékkal együtt elérte a nettó 120 ezer forintot. Ők a bejelentett bértábla alapján 160-170 ezres nettó bérre számítottak, amiből a Balog Zoltán által bejelentettek alapján jó, ha 140 ezer lesz. Ez arányaiban nagy emelés ahhoz képest, amit az átlag kap majd a köz- vagy a versenyszférában (gondoljunk csak a héten elfogadott, semmit mondó bérajánlásra). A tanárok béremelésének kérdése már régóta arról szól, hogy társadalmi megbecsültségüket legalább részben visszakapják-e: vagyis nem fizetésemelést akarnak, hanem rendes béreket. A pályakezdők béremelése az ígérttől mindenképp elmarad, arányaiban 10% felett lesz, de túlórapénzt nem kapnak, se cafeteriát, és kevesebb magántanítványt is tudnak majd fogadni. Sokak eddig ebből teremtették elő azt, ami a megélhetéshez hiányzott. Igaz, volt aki azt írta, hogy két év tanári tapasztalattal a háta mögött 95 ezret keresett, ez szeptembertől nagyjából 120 ezer forint lesz, ami már elég ahhoz, hogy 5 nap helyett csak 3 alkalommal fogadjon magántanítványokat. A 120-140 ezres fizetések még mindig bőven elmaradnak a szellemi foglalkozásúak átlagbérétől, nagyjából 50 ezer forinttal.
A legtöbb pedagógus azt kifogásolja, hogy míg az emelést csúsztatják, addig a megnövelt teljesítményt azonnal megkövetelik. Van olyan, régóta a pályán lévő tanár, aki úgy kalkulál, 1,6 százalékkal nő majd a fizetése, miközben az óraszáma több mint 10 százalékkal. Sőt, az új törvény szerint a megemelt óraszám felett is elrendelhető olyan plusz óra (eseti helyettesítés címén) amiért egyáltalán nem jár pénz.
A másik legjellemzőbb probléma pedig az, hogy miközben a kormányzat sikertörténetről beszél, a bérük valójában alig nő. És miközben a cél a társadalmi megbecsültség visszaállítása, a legtöbben éppen azzal találkoznak a miniszteri bejelentése óta, hogy "jól megkapjuk, hogy minek pofázunk". A bejelentés tehát inkább kontraproduktív volt.
Amúgy világosan kiderül, hogy a kormány visszalépett az eredeti elképzelésektől és a köznevelésügyi törvényben meghatározott bértáblától. A Balog Zoltán erőforrás-miniszter által láttamozott dokumentumban például fekete-fehéren ez szerepel: "A Kormány 2013. július 8-ai ülésén arról döntött, hogy 2013. szeptember 1-jén csak egy csökkentett mértékű, a 2011-ben kihirdetett Nkt.-ban meghatározott béremelés 60 %-ának megfelelő béremelés valósul meg, míg a maradék 40 %-nyi emelést 2017. szeptember 1-jéig".
Forrás: Privátbankár
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.