A detroiti lecke

 

Az INFORMATIONS OUVRIERES szerkesztőségi cikke Daniel Gluckstein, a Független munkáspárt országos titkára tollából

Az AFP jelentésében olvashatjuk (okt.23.): «Egy amerikai szövetségi  bíróság megkezdte Detroit város kérésének vizsgálatát, hogy az autóipar hajdani fellegvárát csődtörvény védelme alá helyezze  (…), mely státusz lehetővé tenné több mint 18 milliárd dolláros adóssága újratárgyalását (…), sőt, bizonyos százalékának elengedését.» Ebből kifolyólag a város volt alkalmazottainak mintegy  9 milliárdos nyugdíjalapja is veszélybe került.

Detroit, miután munkahelyek tízezreit szüntették meg a Fordnál, Chryslernél, General Motorsnál, csődbe jutott, holnap pedig a többezer helyi önkormányzati alkalmazott nyugdíja következhet. (Csak kutyafuttában szólítjuk itt meg azokat, akik a nyugdíjak «tőkésítését» reklámozzák, mit szólnak ahhoz, hogy azok egyik napról a másikra füstté válhatnak?)  

A Le Monde pontosít (okt.26.): «Detroit csődbe juthat. De a három «keresztapa» ragyogóan  érzi magát. A General Motors, a Chrysler és a Ford, a “Big Three” itt szerezték vagyonukat, mielőtt azt romokba döntötték. A Ford ismét több mint 70 milliárd dollárt ér (51 milliárd euró) a tőzsdén, gyakorlatilag történelmi magasságainak szintjén.»

Detroit csődje annak az eredménye, amit 2009-ben a Ford, Chrysler, General Motors főnökei az azonnali csőddel érvelve egyezményt írtak alá a UAW szakszervezettel. Az egyezségben a szakszervezet elfogadta az akár 50 %-os bércsökkentést is, a munkakörülmények rontását, a 17 üzem bezárását, több mint 20 ezer munkahely megszűnését, a nyugdíjalapok fosztogatásával a «restrukturálás» finanszírozását és a sztrájkok tiltását…

Az egyezmény teljesült (sőt, tovább is ment: összesen 40 000 munkahely szűnt meg). Öt évvel később a Ford-részvények meg lettek mentve, a részvényesek fellélegezhettek. De az elbocsátott munkások ezrei az utcán vannak, s egy kezdő dolgozó annyit sem keres, amiből szerényen meg tud élni. Most pedig a nyugdíjasokat dobhatják holnap az utcára.

A detroiti események minden dolgozót és aktivistát el kell gondolkoztassanak. Egy munkásszervezet, szakszervezet a munkahelyek védelmében lemondhat-e minden addigi vívmányról, sőt, rosszabb, együtt szervezheti a munkahelyek megszüntetését, a bércsökkentést, a dolgozói jogok megszűnését (ideértve a szakszervezetei jogokat is)?

Mindez persze megmenheti a vállalatot, a profitot. De a munkásosztályt soha.