A földkérdés

http://gepnarancs.hu/2015/07/foldonfutok-leszunk-orban-orszagaban/ (részletek)

 

Az első Orbán kormány 2001-ben 12 állami gazdaság esetében saját embereire cserélte az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat, majd varázslatos módon „privatizálta” az addig közösségi tulajdonban lévő gazdaságokat. Akinek van kedve, találja ki, hogy kinek van elővásárlási joga ilyen esetben? Mondok néhány nevet, hogy segítsek a gondolkodásban: Csányi Sándor, Nyerges Zsolt, Simicska Lajos, Leisztinger Tamás. Tehát a közvagyon magánvagyonná vált, senkinek a szeme sem rebbent. Igaz, nem példa nélküli ez a módszer, gondoljunk csak Orbán apuka bányához jutására. Centire ugyanez történt.

A közvagyonból lett magánvagyonhoz földek is tartoztak, hiszen az a lényege egy mezőgazdasági vállalkozásnak. Ezeket a földeket a privatizálásos buli örömére ötven (50!) évre bérbe adták az új tulajdonosoknak. Soha a büdös életben nem kötött az állam ilyen hosszú haszonbérleti szerződést. A földtörvény legfeljebb és maximum 20 éves szerződést tesz lehetővé. Ezt csak úgy megjegyeztem, érdekesség gyanánt.

Hogy véletlenül se gondoljuk glóriás szentnek az első Orbán rezsimet követő MSZP-t, itt jegyezném meg, hogy a kormányváltás után a Medgyessy kormány is kedvet kapott, ők 9 állami gazdaságot „tettek a magukévá” 2003-ban.

Mindenki nyugodjon meg, az új földbirtokosok nem gatyásodtak le. Ugyanis természetesen járt és jár nekik a földalapú támogatás, létezik még az uniós forráson túl, kiegészítő nemzeti területalapú támogatás. Aztán természetesen lehet finanszírozni a beruházásokat is uniós és állami pénzből, mint például Mészáros Lőrinc disznófarmja esetében történt. Tehát a föld jó üzlet. Nézzük, mennyire jó.

2011-ben például Csányi Sándor 16 ezer 840 hektár föld után megközelítőleg 4 milliárd forint, Nyerges-Simicska (akkor még párban jártak) 14 ezer 700 hektár után 3,7 milliárd, Leisztinger Tamás 11 ezer 970 hektár után 2,7 milliárd forint agrártámogatást kapott. Csak a vicc kedvéért jegyzem meg: ebben az évben (2011-ben) rajtolt a világsikerrel kecsegtető „Tanyafejlesztési program”, ami tényszerűen 300 ezer embert érintett. A programra szánt összeg egy, azaz egyetlen milliárd forint volt. 2013-ban viszont ezt az összeget 3,5 milliárd forintra emelte a szaktárca. A legtöbbet Budapest V. (Rogán) kerülete kapta, több mint 226 milliót.

Ugorjunk az időben, mert többkötetes lesz a cikk. Tehát 2010-ben ismét az Orbán-korszak köszöntött ránk. Azonnal nekiestek mindennek, ami a boldogságuk útjában állt. Nem maradt ki a földekkel kapcsolatos jogi környezet átgyúrása sem. Jó sokáig farigcsáltak a fiúk, közben sikerült„lefaragniuk” Ángyán Józsefet, aki komolyan hitt abban, hogy a kormány célja a vidék, a földből élők helyzetének javítása. 2013-ban világra jött a kis torzszülött, az új földtörvény.

A földbérleti szerződésekről elég sokat lehet tudni. Most még. De ártunk és ormányunk erre is figyel, hiszen nem a véletlen műve az új törvény, amely lehetővé teszi a titkosítást, illetve az adatigénylések fizetőssé tétele. Ugyanis nem-kormánypárti médiának esélye sem lesz tízmilliókat kifizetni az adatokért. Erről gondoskodott – na kicsoda? – akkor, amikor a reklámbevételekből gyakorlatilag kiszorította az ellenzéki sajtót. Hát nem ügyes? De.

Mostanáig 95 ezer hektár állami föld bérbeadása történt meg. A meghirdetett földek bérletét 30 százalék körüli mértékben nyerték el helyben lakó, valóban évek, évtizedek óta mezőgazdaságból élő termelők. A tendencia az volt (és nyilván a következőkben meghirdetésre váró 200 ezer hektár esetében is az marad), hogy nagyon sokan kaptak kis darab (10 hektár alatti méretű) földet, kevesen pedig sokat. Ez úgy volt kivitelezhető, hogy családtagok, rokonok, különféle formációban pályáztak, így nem haladta meg az egy pályázónak adható terület nagyságát a pályázat. Például: Mészáros Lőrinc sikeresen pályázott a Búzakalász 66. Mg. Kft-vel 1009,9 hektárra. Mészáros Beatrix (Mészáros Lőrinc lánya) 94,1 hektár földet pályázott sikeresen. Mészáros János (Mészáros Lőrinc testvére) pedig 222,6 hektárt nyert el. Ugye-ugye? Három pályázó, három szorgos kisgazda. De a jó nagy számokat nem ők adják, hanem a pici területet elnyerő sok-sok ember. Így remekül lehet hangoztatni, hogy hát kérem: az Orbán kormány sokkal több termelőt juttatott földhöz, mint a mocsadék Gyurcsány! Azonban van egy érdekes adat, kérem, tessék jól figyelni!

Eddig 94 ezer 883 hektár földet adott bérbe az állam.

Ebből 10 hektár alatti terület 657 érdekeltségnek jutott. 

10-20 hektár közötti földet 283 

20-50 hektár közöttit 352

50-100 hektár közöttit 265 

100-300 hektár közöttit 201 

300-1200 hektár közöttit 30

1200 hektár fölöttit 4 érdekeltség nyert el.

Az érdekeltség itt azt jelenti, hogy a bizonyíthatóan egy személyhez köthető csoport/család összevont eredményét egyben lehet látni.

Még érthetőbben: a pályázók 37 százaléka az össz földterület 3,7 százalékát kapta bérletbe, a felső szegmensben (300 hektár felett) pedig a pályázók 1,9 százaléka vitte a földbérletek 25 százalékát.

Átlagolva jól mutat, egyébként pedig hülyítés.

Még ennél is sokatmondóbb a következő adat: a gazdaságok felső 10 százaléka teszi zsebre a támogatások 74 százalékát. A következő 10 százalék már csak a teljes támogatás tizedét kapja, a legalsó tized pedig csupán 0,3 százalékig részesül a támogatásokból.

Érdemes visszagondolni Kishantos esetére, András juhász kálváriájára és megannyi, föld nélkül (az eddig bérelt földjét is elvesztő) maradt családra, kisgazdaságra. A legelő nélkül maradt állattartókra és a földhöz jutott tetőfedőkre, építési vállalkozókra, műkörmösökre.

Amikor legyintünk a kormány legújabb (nyilván hosszú évek óta előkészített) tervére, akkor gondoljunk arra, hogy az évszázad rablásához asszisztálunk. Mindannyian. Kormánypártiak, ellenzékiek, politikától megundorodottak, média, mindenki. Egyenként. Ha sikerül kormányzati hatáskörbe venni a nemzeti parkok földjeit és a még pályáztatható 200 ezer hektár föld és ezen felül lévő erdők, egyéb területek is kiosztatnak, majd pedig a bérlő megvásárolhatja a bérelt javakat, akkor nekünk annyi.

Márpedig erről szól a történet. Megvásárolni, birtokba és tulajdonba venni az eddig közös tulajdonban lévő állami földeket, szántókat, erdőket, legelőket, tavakat. Mindent. Sokaknak kevés jut, keveseknek sok. A legtöbbnek semmi. Néhány érdekcsoport, pár család felvásárolja a talpunk alól a földet. Viszik az országot.

Majd lesznek óriásplakátok – biztos vagyok benne. Lesz rajtuk magyarázat, miért is kell„privatizálni” mindent, ami az egész ország, minden itt élő közös tulajdona.

Már látom is, mi lesz a szlogen.

„Megvédjük a földet a külföldi rohadékoktól!” – hazugság. Az állami tulajdonú földeket csak akkor veheti meg akárki, bárki (akár külföldi, akár belföldi), ha azt eladja az állam. Ha nem adja el, SENKI nem tudja megvásárolni.

„Sok termelő jut földhöz az eddigi kevés helyett!” – hazugság. Sok ember jut pici területhez, kevesen igen nagyhoz. A sok kis, 10 hektár alatti terület az átlag miatt kell. Semmi másért.

Nem tudom, felébredünk-e. Ha nem, ha most sem, akkor földönfutók leszünk Orbán országában.

Pártállástól, pártonkívüliségtől, világnézettől, vallástól függetlenül.

Földönfutók leszünk mi is, a gyerekeink, unokáink is.

U.I.