Pártirányzatok és –frakciók

 

Trockij híres cikkében, a Trockizmus és a PSOP (Munkás-Paraszt Szocialista Párt) beszél a frakciókról: 

  

«Mi az a frakció? A párt berkeiben bizonyos pillanatban egy irányzat hívei szövetkeznek azért, hogy meggyőzzék a többieket koncepciójuk igazáról (…) A frakciók léte elkerülhetetlenül lemorzsolódáshoz és energiavesztéshez vezet, de ez az ára a belső pártdemokráciának. A vezetésnek, amelynek tekintélye és tisztelete van, minimumra tudja csökkenteni a frakciók okozta összeütközéseket (…). Aki a frakciókat tiltja, magát a párton belüli demokráciát bontja le és teszi meg az első lépést egy totalitárius rezsim felé. (…)

   A bolsevizmus egész története az irányzatok és frakciók szabad küzdelmének története. A bolsevizmus különböző periódusaiban a (Duma választási) bojkott és ellenfeleinek hívei, a (képviselői) visszahívások hívei, az (ideiglenes kormánynak adandó) ultimátum hívei, az októberi felkelés hívei és ellenzői, a breszt-litovszki béke hívei és ellenzői, a baloldali kommunisták, a háború hivatalos politikáját helyeslők és ellenzők… stb csapnak össze. Soha nem jutott eszébe a Központi Bizottságnak, hogy kötelezze ellenfeleit arra, «mondjanak le a frakciózás sajátos módszereiről», ha úgy is itélték meg, hogy hibás politika. A tolerancia és lojalitás az ellenzék irányában, ez volt a  lenini vezetés egyik legjellemzőbb vonása.

A bolsevik párt, igaz, a X. kongresszuson (1921 márciusában), a halálos veszély idején megtiltotta a frakciózást. Lehet vitatkozni azon, helyes volt-e vagy nem. Az események későbbi menete mindenesetre azt mutatja, a párt eltorzulásának egyik kiindulópontja itt volt. A bürokrácia segítségére jött, a «frakcióból» olyan riasztó jelenséget csinált, amely a pártnak megtiltotta a gondolkodást, vagy légzést».

A fenti sorokhoz hozzáteszünk néhány pontosítást.

1./ Trockij nem sorolta fel a párt összes irányzatát és frakcióját, ide tartozik pl. a Demokratikus centralizmus irányzata (decisták), Munkásellenzék… és mások.

2./ A felsorolt irányzatok és frakciók egyike sem kért a vezetéstől előzetes engedélyt megalakulásához. Maga az ötlet is nevetséges… A Buharin, Radek és mások által 1918 áprilisában alapított Baloldali kommunisták saját újságot is kiadtak, emlyet a bolsevik párton belül és kivül is terjesztettek.

3./ 1921 márciusában a kronstadti lázadás, a tambovi és más parasztlázadások idején, Szovjet-Oroszországot ténylegesen halálos veszély fenyegette. Ezzel a veszéllyel szemben valóban össze kellett zárni a sorokat.

4./Az 1921-es kongresszuson kimondott frakciótilalom kifejezetten a rendkívüli helyzethez fűződő intézkedés volt, kimondottan ideiglenes - annak titkos záradéka szerint - egészen 1924-ig, amikor Sztálin az apparátus szükségleteinek megfelelően közzétette.